Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-109
693 A nemzetgyűlés 109. ülése 1947. De mi, szocialista asszonyuk, mi magyar aszszonyok általában nem akarjuk, hogy velünk külön foglalkozzanak. Mi csak az egyenlő el H bánást kérjük mindenki számára- Azt akarjuk, hogy mi is ugyanúgy mehessünk iskolába, mint mások. Én különben nem kaptam meg a magam iskoláját, ezt elmondom itt a nemzetgyűlésnek. Ez külön történet. Ami Palínay képviselőtársamnak Attlee miniszterelnökre tett megjegyzését és Attlee niinisz f erei nőknek a Public School-lal való kapcsolatait illeti, itt kissé helyre kell igazítanom állításait, éppen azért, mert Attlee nem azért lett szocialista, mert az úgynevezett Publie Schoolokat végezte, hanem (Révész Ferenc (szd): Annak ellenére!) majdnem azt merném mondani, hogy. annak ellenére. Ez az, amit meg akartam mondani. > Nekünk, szocialistáknak volt egy nagy nevelőnk, sajnos,, ia közelmúltban meghalt dx. Braun Soma. Ó a magyar egyetemet végezte, és határozottan állíthatjuk', hogy nem azért tudott olyan remekül tanítani» mert a magyar egyetemre járt. hanem felmentést kell adnunk az ő számára azért, hogy az egyetemet végezte, mert az egyetem nem szándékozott egy Braun Somát kitenyészteni magából. (Lévay Zoltán (msz): Nem szabad ennyire lebecsülni az egyetemet!) Ami a Public Schoolokat illeti, itt el kell mondanom, hogy az 1944-es Education Act kimond ji azt. hogy ami eddig a Public Schoolokban volt, az ma már nem felel meg a kor kös vetelményeinek, ezek szerint tehát kissé el vagyuinik itt is maradva, viszont ha már valamit csinálunk, aikkor csináljuk a legújabbat, csináljuk a legfrissebbet, mert hiszen mi • csak akkor tudunk vakumi haladást felmutatni. (Zaj a szabadságpárt oldalán. — Közbeszólás ugyanott: A legjobbat!) Ügy is van., minden körülmények közt a legjobbat. (Pászthory István (msz): Egy világbirodalommal nem lehet versenyezni! — Vas Miklós (szd): A legújabb mindig a legjobb! — Ellentmondások és derültség a szabadságpárt oldalán) Az elmúlt Horthy-rendszerben az iskolákban nem tanították meg a gyermekeket gondolkozni, nekünk tehát arra kellene a súlyt vetnünk» hogy' gondolkodó embereket neveljünk a mai iskolákban. (Palinay Ferenc (msz): Te-eki Pál is ezt mondotta!) Át kell alakítanunk az egész múlt rendszert idéző iskolarendszerünket*. Ami Magyarországon eddig volt, az osztrák mintára Mária Terézia óta folyt ebben laz országban, és nem mondhatjuk, hogy megfelelően. Eötvös József volt az első, aki reformokat hozott ezen á területen, s azután újra visszaestünk a régibe. Például ragaszkodtunk a latinhoz. Itt rátérek a® általános iskolákra. Azt hiszem, nem le'sz elég idom» de holnap majd az általános iskoláknál! szót kérek. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Mi van a latinná:] 1 ?) A latin műveltségről beszéltem. Az általános iskolában a latint el kell hagynunk, nem azért, mintha nem. alkotta) volna a műveltségnek hatalmas bázisát, (Pászthory István (msz) gúnyosan: Eteaikcósl!) hiszen tudjuk, hogy a latin műveltség lassan átment az általános európai kultúrába, de nem leheti tíz-tizennégyéves gyermekeket egy holt nyelv tanulására kényszeríteni. Hogy ők ezt megfelelőnek tartják-e, azt majd később, évi március hó 12-én, szerdán. 694 tàzennégyéves korukban tudják eldötemi, amikor mar elég fejlettek aihhoz, hogy dönteni tudjanak, mi az, ami a legjobban érdekli őket, és ím az, ami legjobban megfelel nekik. (Nagy. ivan János (msz): E s a szülőket nem érdeklik A latin műveltség azonban benne van a • mi európai kultúránkban, és azért kellett erről a passzusról külön beszélnem, mert a gimnáziumok à múltban megmutatták, hogy elégtele- f nek, nem felelnek meg annak, amit tőlük a gyermeklelek, hogy úgy mondjam, követek volina. Betörtük egy spanyol csizmába a gyerFi?? 6 *' és azért más irányban nem tudtak fejlődni. Nekünk ujat kell alkotnunk. (Zaj.) bzeretnek néhány statisztikai adatot hozni a t. Nemzetgyűlés elé az eddigi gimnáziumi oktatással kapcsolatban. Budapest területén, — csak egy esztendőt emelek ki — az 1928/1929-es tanévben 24.480 fiú és 6 057 leány iratkozott be az iskolákbu. Ekkor tízéves gyermekek voltak. Amikor a .VIII. osztályba kerültek, már csak 13.075 fiú és 3.762 leány volt az iskolákban, tehát a fiúknál 53%-os a leányoknál 64.5%-os csökkenés volt. Mi azt akarjuk, hogy ne marad- . janak el gyermekek az iskolából, hanem ellen-' kezőleg, kapják meg azt az érdeklődésüket felkeltő egységes oktatást, amely mellett boldogan tanulnak, és amely után ha úgy érzik, hogy a műveltség terén elmaradtak, tovább tudják önmagukat] fejleszteni- (Gyurkovits Károly (szd): Eis az életben használni!) Ezt egy tízéves gyermek még nem tudja eldönteni. Az általános iskola régi szükségletet elégít ki. Meglehetősen erős bírálattal fogadják az általános iskolát, de ki kell jelentenünk, hogy a kifogások ellene nem kultúrpolitikai alapon tör: énnek, hanem a demokráciaellenes oppozíció fegyvertárába tartoznak. Akármelyikét veszem az eddigi bírálatoknak, ígv Szombatfalvy cikkét, amely már eleve elvetélt kísérletnek tartja, ez egyáltalán nem jelentheti azt, hogy az általános iskola nem. felel meg, illetőleg nem fog megfelelni — mert ezen van a hangsúly, — azoknak a követelményeknek, amelyeket mi hozzáfűzünk. Az általános iskola rövid idővel ezelőtt indult meg, s mi is valljuk, hogy még nem tökéletes, de ez az az út, amelyet ki kell építenünk. Az V. osztá'ytól kezdve szaktanárokat, szakpedagógusokat kell, beállítani. Ez természetesen ma még nem történhetett meg, ezt mi is hiányoljuk« Megértjük, hogy az átalakulás ilyen rövid idő alatt nem mehetett végbe, tehát ezek szerint a bírálatok nem a még ki nem épített általános iskolával állanak szemben, hanem voltaképpen — mint többen mondották— a reakciót szolgálják- Ezt '& bírálatot ! tehát mi semmiesetre sem vagyunk hajlandók elfogadni, mert ez az ellen az új út ellen irányul, amelyet az iskolareform területén nyitottunk a demokráciánkban. Mit akarunk mi ' az egységes iskolákkal? Elsősorban egységes iskolatípust hat évtől tizennégy esztendeig. — Amint előbb mondottam — kívánjuk szakpedagógusok beállítását az V. osztálytól kezdve. Éis mit jelent ez az egységes általános iskola? Jelenti a fiatalkorúak között a kasztrendszer megszüntetését , Ezt még nem hajtottuk végre maradéktalanul. Amikor gimnáziumokat értékeltünk át általános iskolává és elemiket értékeltünk át általános iskolává, akkor nem kaptuk meg még azt az általános iskolát, amit voltaképpen akarunk, mert ma még ugyanaz a régi kiválasztó- • dás érvényesül; A jómódú család gyermeke 44*
