Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-102

W À nemzetgyűlés 102. ülése 19á7. \ növénytermelést, meg tudjuk indítana hereféléink termelését, amelyek a világon a legkitűnőbb magot termelik, aztán meg tudjuk indítani a szarvasmarhatenyésztést, a hússertés tenyésztését és a hússertést majd ott a helyszínen lehet feldolgozniMeg fogja érteni ezt a magyar parasztság, csak szeretettel kell hozzáhajolni, hozzá kel' segíteni. Éppen ezért teljes mértékben alulról kell ezt eUndítani, így kell széttekinteni a magyar életben; ahol a legnagyobbak a nehézségek, ott kell hozzáfognunk és akkor munkánk eredményes is lesz- , - Nagyon szeretném, ha a miniszter úr, mint a közlekedés legfőbb őre, kiadna olyan utasítást, amely a községeket kötelezné arra, hogy addig is, amíg összes útjainkat rendbe lehet hozni, — hiszen lehetetlen máról holnapra mind rend behozni — lehetőleg modérai, a kornak megfelelő gépeket szerezzenek be. A helybenlévő traktortulajdonosok, sőt a szövetkezetek vagy egyesületek is hajlandók arra, hogy traktoraikat rendelkezésre bocsássák és így napok alatt jaz összes községek útjait domborítani lehetne. A községek részéről sok helyen hanyagság és meg nem értés, hogy egyáltalában nam karolják ezt fel. Ahol ezt megcsinálták, ott még a legrosszabb talajú földutak is két-három hónap kivételével járhatóvá válnak. Sajnos, nem csinálják meg. Ezt is a miniszter úr figyelmébe ajánlom. Ezt meg lehet csinálni, mert a bekötő utakkal kapcsolatban az újjáépítési kölesönből közmunkára körülbelül 28 millió forint van beállítva. Azt hiszem, hogy mivel a földmunkásság jelentékeny nesze földhözjutott, tavasszal, amikor az iparban is rendkívül sok munkaalkalom! lesz, a hidak építésénél," a vasutak rendbehozásánál, de különösen a bekötő- és egyéb utak földmunkálatainál nagy nehézségek lesznek munkások szervezése terén. Különben is ezeken az utakon csak akkor lehet dolgozni-, amikor már többé-kevésbbé felszikkadt a talaj, egyébként ha fagyosak vagy sárosak, akkor nem lehet utat csinálni, mer? később teljesen használhatatlanná válik. Felhívonx a miniszter úr figyelmét arra, hogy gondoskodjék gépek beszerzéséiről, amire, amint látom, a költségvetésben van is bizonyos összeg beállítva; gondoskodjék arról, hogy minden állami vállalatnak megfelelő eszközei, földkiemelő gépei legyenek, hogy ha tavasszál vagy általában a jövőben munkáshiány mutatkoznék az utak építésénél, akkor ezek az útmunkálatok ne álljanak le. Semmisem gazdaságosabb, mint ezek a gépek, mert ezeknek napi telpesítimiéinye körülbelül 800 köbméter. Ez a gondolat arra irányul, hogy ne szenvedjen késedelmet egy útszakasz megjavítása sem azért, mert minden ember máshol van elfoglalva és hogy így le ne késsünk abban a uagyütemű munkában, amely egész Európában folyik és amelybe minden körülmények között bele kell kapcsolódnunk. Ennek a munkának alapja megítélésem szerint egymás megbecsülése, az egymás iránti tisztelet és bizalom. Ez szerintem, a legfőbb alap. Meg kell mondanom, r hogy ez eddig nem nyilvánult meg teljes mértékben, mert az utóbbi időkben kissé forrófejűek lettünk a kérdések megítélésében. Elnök: Lejárt a képviselő úr beszédideje. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Vajamelyik címnél el lehet mondani a többit.) • Rácz Lajos (kg): T. Nemzetgyűlés! Lett volna ezzel kapcsolatban még mondanivalóm, \ évi február hó 27-én, csütörtökön. 6§ ami úgy érzem, nem is lett volna bántó. Építő szándékkal, a magyar paraszt észjárásával jöttunk ide, segítő szándékkal, csak megbecsülést kérünk a magyar, parasztság felé. Meg akarjuk mondani, hogy az újjáépítő (munkába a 38 forintos búzaár mellett is teljes miértekben teljes odaadással feküdtünk bele, csak azt kérjük, szeressenek, becsüljenek meg bennünket úgy, ahogy megérdemli ez a nép. E nélkül a nép nélkül nem lehet, csak vele lehet országot, demokráciát építeni, de nevelni kell nagy szent forrósággal Ha így igazi demokratákat nevelünk a népből, akkor ez a nép ennek az országnak olyan alappillére lesz, amelyre tökéletesen fel lehet építeni ezt az országot, mert akkor.nem fogja magát másodrendűnek érezni senki ebben a hazában. (Éljenzés és taps minden oldalon. — - A szónokot üdvözlik.) Elnök; A pénzügyminiszter úr kíván szólni Rácz Jenő pénzügyminiszter: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni az 1946. évi XVII. törvénycikkel az államháztartás vitelére^ adott felhatalmazás további meghoszszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Tisztelettel kérem annak kinyomatását, szétosztását«£ előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a pénzügyi, valamint alkotmányjogi bizottsághoz yalo utalását. Egyben tisztelettel kérem a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Exlex!) T. Nemzetgyűlés! Ennek a törvény javaslatnak benyújtására kizárólag azért van szükség, mert a költségvetésnek folyamatban lévő letárgyalása a folyó hó végéig, ameddig aa 1947. évi II. törvénycikkel adott felhatalmazás alapján a kormány felhatalmazása méghoszszabbíttatott, előreláthatólag nem fog végetérni. Ezért annak a törvényjavaslatnak értelmében, amelyet most volt szerencsém benyújtani, az 1946/47. évi költségvetési törvény életbeléptéig, de legkésőbb 1947. évi március Tió 3l-ig kér a kormány felhatalmazást az államháztartás vitelére. Elnök: A pénzügyminiszter úr által jbei terjesztett törvényjavaslatot a nemzetgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja s előze. tes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságoknak. ' Minthogy a miinaszter úr a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte, amihez a házszabályok 95. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a

r jelenlevők kétharmad többségének hozzájárulása szükséges, ezért kérem azokat a képviselő, urakat, ;akik a sürgősség kimondásához hozzájárulnak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy a kétharmad-többség megvan, tehát ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az ülést tíz percre felfüggesztem, (Szünet 2 óra i9 perctől 3 óra U percig.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? - ., • , Hegyesi János jegyző: Fekete Mihály! Fekete Mihály (kp): T.*Nemzetgyűlés! A közlekedésügyi tárca kapcsán én is, mint az előttem felszólaltak, főleg a vasúti munkásság é

s a vasút kérdésével kivánok foglalkozni. Tudjuk nagyon jól, hogy Petőfi és Kossuth is felismerték a vasút fontosságát. Mi a legjob-