Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-109
661 A nemzetgyűlés 109. ülése 1947. évi március hó 12-én, szerdán. 662 Jgen nagy számiban vannak nálam azoknak a tiltakozó jegyzőkönyveknek másolatai, amelyek katolikus egyházközségektől és a katolikus szülők szövetségeitől (Felkiáltások a szociáU demokratapárt soraiban: Mi is kapunk ilyeneket!) a. miniszterelnök úrihoz befutottak és | amelyekben (Zaj. — Az elnök csenget.) katolikus milliók követelései és elvitathatatlan jogaik érvényesítése iránti kérelmei foglaltatnak. (Mozgás és felkiáltások a szociáldemokratapárt soraiban: Nekünk is küldenek ilyeneket!) Ezeknek a millióknak nevében tisztelettel fordulok a miniszterelnök úrhoz és a kultuszminiszter úrhoz, (Mozgás. — Halljuk! Halljiik! a szabadságpárt soraiban.) és erről a helyről is kérem, hogy sürgősen teljesítsék a magyar milliók követeléseit. (Helyeslés a szabadságpárt soraiban. — Gyurkovits Károly (szd) : A milliók követeléseit igen!) T. Nemzetgyűlés! A vallás- és közoktatásügyi tárcának nem lehet sem érdeke, sem célja, hogy a demokrácia alatt a nemzet nagy tömegeivel szembehelyezkedve, kultúrharc pr'ovokálója legyen. (Ügy van! Úgv van! a szabadságpárt soraiban. — Nagy Vinee (msz): Ezt kell elderülni!) íhanem éppen a demokrácia alí?tt (Felkiáltások a szociáldemokratapárt soraiból: r Csak ne legyenek lélekmérgezők! — Zaj. — Az elnök csenget.) szolgálnia kell a lelki és szellemi íélet terén azokat a kultúrterületeket. amelveknek nevét címében viseli: a vallást és a közoktatásüeryet. (Pásztor Imre (szd): Az állam pénzén! — Nagy Vince (msz): Az adózók pénzén!) Ennek: pedig a legtökéletesebben akkor tud megfelelni, ha nem e^y rendszernek, vagy eszmének.kiszolgálója, hanem az általános kultúrm'vó emelése és fenntartása mellett a masryar nép tömegeinek akaratához simul és azt támogatja. De nem lehet ez a tárca eltiprója annak a nagy közösségnek sem. amelynek tulajdonképpen létezését is köszönheti, és ez az egyház. Nem tagadhatja meer eery renijszer sem az egyház érdemeit az oktatás terén, (Felkiáltások a kommunista párt soraihói: Nem is akarja!) amelynek áldásait az* egyház ismertette meg az emberiséggel. De nem tagadhatjuk meg ezeket az érdemeket elsősorban mi magyarok, mert nemzeti létünknek és fennmaradásunknak szilárdan ülő alánját elsősorban a keresztény pnpság és a keresztény esryiház fektette le, (Űya van! Ügy van! a szabadsáapárt soraiban. — Zaj a kommunistanárt oldalán.) amelynek áldásos működése nélkül ez ai néio (Felkiáltás a szociáldemokratapárt soraiból: Áldás ugyanakkor, amikor megáldották a fegyvereket!) a történelemi tragédiájának áldozataként már régen lesüllyedt volna a történelem temetőjébe(Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: »Ne ölj«, és megszentelték a fegyvereket!) Az elmondottak alapján és minthogy a kormányzat iránt bizalommal nem viseltetem, a tárca költségvetését a magam és pártom nevében nem fogadom el. (Taps a szabadságpárt soraiban.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Kudas László! *& Rudas László (kp): T. Nemzetgyűlés! Közoktatásügyünk egy igen fontos része... (Felkiáltások a szabadságpárt soraiból: Most "mondja eÜ Ne olvassa! — Nagy Vince (msz): Révai mindegyiknek megírja!) Nekem nem kell megírni. Amit én el akarok mondani, azt elmondom minden megírás nélkül de maga se súgjon nekem, mert nincs rá szükségem! Közoktatásügyünk egyik legfontosabb ágáról, egyetemeinkről és általában felső -oktatásunkról akarok néhány szót szólni. Ezek hivatása a demokráciában megnőtt: szakembereket kell adni, azokat a - szakembereket, akikről állandóan szó esik ebben a nemzetgyűlésben, (Juhász István (szd): Es nem ilyen sötéteket, mint amilyen az előbb beszélt!) szakembereket, • akik azonban demokráciánk számára szakemberek. Orvosok, mérnökök kellenek nekünk, de nemcsak mesteremberek, (Ügy van! Ügy van!) hanem olyan orvosok és mérnökök, akik szaktudásukkal a demokráciát akarják szolgálni. (Ügy van! Ügy van! a kommunistapárt oldalán.) Állítom, hogy a demokráciában az egyetemeknek sokkal nagyobb alkalmuk van még a szaktudást is emelni, mint az elmúlt rendszerben, amikor a tehetséges embereket, tanárokat és hallgatókat egyaránt elüldözték ezekről az egyetemekről. Én magam voltam jelen egy igen érdekes találkozásnál, amikor a berlini egyetem egy ünnepségén az akkori magyar kultuszminiszter 51 egy magyar tudóssal, egy híres vegyésszel találkozott — megmondhatom a nevét is, Polányi Mihálynak hívták — és nagyon meg volt hatva, hogy egy magyar tudós a berlini egyetem (tárnára és kezet nyújtott neki, (Nagy Vince (msz): Képes volt!) amit azonban ez a tudÖs visszautasított azzal, hogy: ön az a miniszter, aki engem magyar egyetemen nem) mint 'tanárt; hanem mint hallgatót sem tűrt meg, mert behozta a numerus clausust. (Zaj. — Gyurkovits Károly (szd) • közbeszól.) A demokrácia egyetemeinek jó szakembereket kell képezniök a demokrácia számára. (Nagy Vince (msz) : Ebben egyetértünk kérem!) És ha majd az egyetemek kapuit sokkal tágabbra nyitjuk a nép fiai előtt, azok a szunnyadó 'tehetségek, amelyek a magyar népben vannak, majd szaktudásban is felül fogják múlni azokat, akik csak azért jártak egyetemre, hogy összeköttetés, protekció révén diplomás álláshoz jussanak. (Gyurkovits Károly (szd) közleszól. — Lévay Zotán (msz): Most még jobban lement a százalék! Majd felolvassuk!) Kérdezem, megértették-e már a mi egyetemeink, hogy mi az ő hivatásufkí a demokráciában 1 ? Azt hiszem, nem. És ha azt kérdem, megértette-e már a mi közoktatásügyi minisztériumunk, hogy mi az ő hivatása az egyetemek átalakításában, hogy a demokráciát jobban szolgálják, azt hiszem, erre a kérdésre is nemmel kell válaszolnom- Hogy egy ma divatos szóval éljek, az egyetemek. (Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter 'mosolyogva : A reakció fellegvárai!) és a közoktatásügyi minisztérium megmerevedtek a demokráciával szemben, (Mozgás a szabadságpárton.) pedig a közoktatásügyi minisztériumban már néhány hónap óta gyakorolhatták magukat a labilitás állapotában, (Némethy Jenő (msz): y Nemcsak a kisgazdapárt merevedik 1) Az előttünk levő költségvetés még azokat a lehetőségeket sem használja ki teljesen, amelyek minden szegénységünk és elesetlségünk mellett rendelkezésünkre állanak. Köztudomású, hogy egyetemeink igen szomorú állapotban vannak, felszerelésük elhanyagolt, tudósaink helyzete sokszor kétségbeejtő. Megemlítette egy másik képviselőtársam is azt a se»gélykiáltást, amelyet a szegedi egyetem gaz42*
