Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-109

663 A nemzetgyűlés, 109, ülése 1947. évi március hó 12-én, szerdán. 66é dasági hivatala és üzemi bizottsága mindeií képviselőhöz eljuttatott. (Ugy van! Ugy van! — Ternay István (msz) : Diplomáinkat nem fogadják el!) Túlzott követelések is vannak benne az üzemi bizottság részéről, amelyeket mai helyzetünkben nem teljesíthetünk, de van egy csomó egészen racionális követelés, amelyet igenis figyelembe kell venni és teljesítetni kell. Klinikáink a legszükségesebbelkí híján, vannak, nem is szólva arról, hogy a tudományos^ kutatás majdnem lehetetlen. Maga az előadó úr is, vagy egyik képviselőtársam helyesen jegyezte meg, hogy a tudományos kutatás nálunk magánvállalkozás. Egyetemeink reformra szorulnak. A reformnak két igen lényeges pontja kell, hogy legyen. (Ternay István (msz): Pénz!) Minden i'eform alapja a pénz, de vaunak dolgok, amelyeket még pénz néllkül is meg lehet csinálni. (Ugy van! a kommunista-párton.) így például az egyik a következő. Egészen özönvíz előtti állapot, hogy a matematikai és a természettudományi tanszék alá van rendelve a filozófiai karnak, illetőleg egy karon van vele. (Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter: Már nem, Budapesten nem!) Én csak erről az egyről tudom, hogy nem. Ha ebben az irányban haladnak, nagyon helyes irányban haladnak, (Keresztury Dezső vallás- és. közoktatásügyi miniszter: Budapesten sincs és Szegeden sínes!) "De az összes egyetemeken így kell lennie! (Keresztury Dezső valllás- és közoktatásügyi miniszter: Még a debreceni van hátra!) Ennél a pontnál csak megemlítem, hogy ebben az irányban kell haladni, mert utóvégre .ma már a természettudományok korában élünk és mégsem lehet a természettudományok^ fejlesztését 'elnyomni • a humaniórák érdekében. Igenis, nem látom azt a tendenciát a kultuszminisztérium' részéről, (Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter: Az akadémiáikon egyenlő!) hogy fokozottabb mértékbeni növelje a természettudományi kart, a filozófiai kar- egyéb ágaival szemben. Mindenütt azt Intőm, hogy növeli a nyelvészeti tanszékek számát. Csak a budapesti ^tudományegyetemen^ az irodalomtörténetet három változatban adják elő: általánosan, részletesen és egyes megjelenéseiben. Nem vagyok az ellen, hogy a humaniorákat is ápolni kell, de ugyanakkor fokozottabb mértékben kell minden egyetemen fejleszteni a természettudományokat és a természettudományi tanszékeket. Be kell végre tölteni azokat a tanszélkeket, .amelyek betöltetlenek és amelyeket, mint az előbb az előadó xVr is megjegyezte, nagyon sokszor olyanokkal töltenek be, akik nem szakemberek. (Keresztury Dezső vallás es a közoktatásügyi miniszter: Miért?) Az orvosi karban például egészen, az utolsó időkig a fiziológiai tanszék betöltetlen, volt, ami úgyszólván megakadályozta az.orvosi oktatást, hiszen tudvalevő,' hogy az orvosokat fiziológia nélkül kiképezni lehetetlen. Biztosítani kell a tudományos kutatásnak minden fillért, amit csak megtaíkaríthatuiik és nem szabad a tudományos kutatást magánvállalkozásnak átengedni. Ez lenne a másik reform. Nemcsak az egyetemi tanári katedrák szániát kell növelni, hanem növelni kell a kutatóintézetek számát is, azokat a kutatóintézeteket, amelyek specializálják a hallgatót abban "az irányban, amelyben az egész fejlődés halad a természettudományok egyes speciális ágaiban. Ha ilyen tudományos íkutatóintézeteink nem lesznek, akkor a .mi felsőoktatásunk' mindig csak egy általános felsőbb oktatás lesz és nem adja meg nekünk azokat a szakembereket, k akikre a demokráciának még. fokozottabb méretekben szüksége van, mert hiszen fel kell építeni az országot. Ideje volna, hogy egy harmadik reform a doktori titulust kissé megreformálja, utóvégre nálunk minden jogász, minden fáradság nélkül megkapja a doktori titulust. (Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter: Most mfe nem! Megvan a jógii oktass reformja! — Kossa István: (kp) Most már fáradság Qsell!) Amerikában, a Szovjetunióban egészen speciális feltételekhez van kötve, hogy vaiaki a doktori titulust megkapja. Először a tudomány jelöltje, de a tudomány jelöltje is csak akkor lehet, ha már tudományos munkáról tett tanúságot és csak három év múlva. ujabb kutatómunka felmutatása mellett kapja meg a .doktori címet. Ilymódon a doktori címnek megvan az értéke. (Ternay István (msz): Ugy van! — Lévay Zoltán (msz): Erről lehet beszélni, ez okos dolog! — Egy hang a kommunistapart soraiban: Jöhetsz hozzánk tanulni!) Ilymódon nem kapja meg mindenki a doktori djplomá\ csak az, aki kutatómunkával arra érdemesnek mutatkozott. Ezt a [ reformot nekünk is be kellene vezetni. Néhány szót kell szóínoni az egyetemen .uralkodó - szellemtől. (Nagy Vince (msz) gúnyosan: Van ott. szellem íj Ön nagy tévedésben van. Mi materialisták nem tagadjuk a szellemet, (Nagy. Vince (mez): Azt kérdeztem, hogy az egyetemen van-e szellem.) sőt .azt mondjuk, a .szellem, össae van kötve valami mással, az anyaggal és minél nagyobb az anyagi alap, annál magasabban repül a szellem. (Stühmerné Oberschaíl Ilma (msz): Ezt nem értjük!) Milyen lehet ,az a szel/lem, amely az egyetemeken uralkodik, ha ott vitéz Moór Gyulák, Komig Gyulák, Kaas Albertek és Vataiak viszik a hegemóniát! (Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter: Vatai?) Hát nem volt az egyetemen? (Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi minisz• ter: Soha!) ^Hát miiért nem volt? Magán'tianáír volt- (Egy hang a szabadságpárt soraiban. Nem jól nyomozta le a priuszát! — Zaj. — Nagy Vince (BUSZ): MOÓÍS Gyulát miért kifogásolja, amikor szembenállt a hitlerizmussal,? —; Lévay Zoltán (ms$)f Mert nem kommunista!) Csoda-e, ha ilyen körülmények között az egyetemeken valami dohos levegő uralkodik? Milfc t tanítanak például? Vannak fehér hollók és , jogg'al mondom, hogy fehér hollók, (Egy hang a szabadságpárt soraiban: Államosítani kell az egyetemek levegőjét!) vannak olyan professzorok, akiknek előadásai nem valami modern, (Nagy Vince- (msz): Mi a mo'dlern? A kommunizmus? — Zaj. — Az elnök csenget.) szellemet tükröznek. Engedjék meg, hogy felolvassak néhány citátumot arról, mit tanítanak a midapesti egyetemeken. Például ilyent (olvassa): »A szovjetrendszer szabadságeszméje vliftszaesésíti jelent a (szabadság ;iüdatápjain" az orosz cári korszak szabadságtudatával szemben.* Ivözludomású. hogy az orosz cárizmusról még azok is, akik nem a demokrácia barátai, elis-