Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-102
53 A nemzetgyűlés 102. ülése 1947. még hídépítési költségekkel is megterheljük az agyonsanyargatott .tercnel'őréteget? Szeged városa el van szakítva* a Délvidéktől, pár kilométernyire ott vân a jugoszláv határ, el vau vágva élelmezési erőforrásaitól és akkor még a hídépítés költségeit is iparkodik rajta behajtani az állam. Én ezt nem taütom összeegyeztethetőnek ... (Oláh Mihály (kp): A szegedd gondolattal! — : Vásáry József (msz): Hogy jön a szegedi híd a szesredi gondolathoz? Ez már érdekes !) A szegedi gondolattal nem kívánok foglalkozni. Mi netmi emlegetjük mindig Horthyt és a többieket, mi nah gyón jóÜ tudjnk, hogy nekünk előre kell néznünk, a múltból pedig tanulnunk kell, (Justus Pál (sad):'De nem szabad a murtat elfelejteni!) nekünk építenünk kell az utakat, a hidakat és a vasutakat* (Helyeslés a szabadságpárt soraiban.) Mit emlegetjük tehát a multat, mit személyeskedünk a szegedi gondplattal? Az a szegedi gondolat, hogy igenis a közért dolgozzunk és harcoljunk. (Ügy van! Ügy van!' a szabadságpárt soraiban.) Ez a szegedi gondolat! A közért dolgozzunk és közösen viseljük a terheket az egész országban egyformán, ne pedis: külön terheljünk meg egyes 4-részeket* Ez a célunk! Ment nem lehet nélkülözni Szegedet» mint ahogyan nem lehet nélkülözni Budapestet és az ország többi részét sem. Tehát az az érfdekünk, hogy ne személyeskedjünk, hanem valóban építő munkát-végezzünk itt a nemzetgyűlés termében is. (Vásáry József (msz) a kommunistapart felé: Ezt a szellemEséget tudja nélkülözni a nemizet az újjáépítésiben!) Arra kérem a miniszter urat, kövessen el mindent, hogy a hídépítések kimondottan az állani terhére történjenek és ne sújtsuk ezekkel a terhekkel külön egyes városok lakosságát, mert kivétel nélkül minden városi, minden község polgárai óriási terheik alatt küzdenek *> a megélhetésért, a termelés jobbá és eredményesebbé" tételéért. Hiszen a közlekedésügyi minisztériumnak az a célja, hogy a vasutakat» a hidakat és az utakat építse. Ezen a vonalon vannak óhajaink nekünk, termelőknek! gazdáknak. Mii nem osztjuk a gazdatársadaknait új gazdákra, régi gazdáikra. Óriási fontosságuk van a bekötő utaknak is, különösen most," amikor igásállataink leromlott állapotban vannak és olyan kevés . van belőlük. Bekötő utadnkon sokszor agyig érő sárban kell közlekedni. Régebben , csak négy lóval lehetett járni ezeken az utakon, most peldig közlekedni kell, pedig sokhelyt csak egy ló van, meg egy ló is alig akadNem szükséges rámutatnom arra» mennyire fontos, hogy a termeivény idejében érjen a piacokra, eljusson oda, ahova el kell jutnia» legyen áz az áru gabona vagy gyümölcs vagy más mezőgazdsági termény. A bekötő utakra is a jövőben a lehetőség szerint minél nagyobb gond fordíttassék,' hogy minél több községet köthessünk be ezekkel a közlekedési "hálózatbaAz utak, a hidak, a vasutak a nemzetgazdasági életben az ország-vezérei: ezeken keresztül él a nemzet. Nem közömbös tehát az, hogy ezek felépüljenek. Erre kell nekünk végre áldoznunk, nem a háborúra, mint' a, múltban, amikor a háború emésztett fel minden költséget, gyártották a harci szerszámokat, a fegyverzetet, a tankokat. Most végre a termelés útjait építsük; ez az érdekünk. Mélyen t- Nemzetgyűlés! Ezek állami feladatok. Az államosítást tehát ezen a vonalon maradéktalanul végre kell hajtani az utak, ía hidak és vasutak tekintetében* évi február hó 27-én, csütörtökön. 54 Eá" kell mutatnom evvel, kapcsolatban arra, hogy mégis miért nem tudom a magam részéről elfogadni a költségvetést. (Felkiáltások a kommunistapárt otdalárt: Persze! — Rágó Antal (kp): Ezit előre megmondhatta volna!) Megmondom most utólag. Nem Szegedről hozom a példát hanem egészen ellentétes irányból: Miskolcról, a miskolci üzletvezetőségről. Ott ugyanis összeírták a »megbízható« kommunista vasutasokat, akik fegyverrel tudnak bánni. Milyen célt szolgál ez? (Vásáry József (msz) : A vasutat fegyverrel szolgálják?) Több helyről van tudomásunk ilyesmiről. Ezért mondottam, hogy ellentétes oMalról hozom a példát, és ezért nem tudom maga* mévá tenni a költségvetést, (Egy hang a kommunis iapártr ól: Mert támogatja )a reakciót!) mert politikailag nem értünk egyet. Mi azon vagyunk, hogy politikamentesen,' jó magyarokhoz illően szolgálják ezt a hazát, a közlekedésügyet is s ne pártok szerint ítéljünk, hanem igazán a magyar érdeknek megfelelően. , Itt kívánok rámutatni arra, hogy eztl mennyire igazolja az is, hogy azt a Kovács Istvánt Debreéenben, aki ott a vagongyár vezetője volt, B-listára tették, mert szoc.-dem-párti volt. (Mozgás a szabadságpárton.) Ez is mutatja, hogy mennyire él a politika itt a közlekedésügyi nünisztériumban. Nem kívánok személyeskedni, csak ezt a példát hoztam fel: a miskolci üzletvezetőségtől és Debrecenből, de az ilyenek* egész sorozatát hozhatnám ide. Nekünk végre jó magyaroknak kell lennünk és a magyar érdeknek megfelelően kell dolgoznunk, nem pedig politikai szempontból akadályokat gördíteni az újjáépítés munkája elé. Mivel ezzel az iránnyal nem itudok egyetérteni, nem fogadom el a költségvetést- (Egy hang a kommunisiapárt soraiból: {Jól van* Kuna P..And.rás! 8 — Döbrentei Károlyné (kip): Nem sokat számít, ha elfogadja, ha nem, — (Egy hang a kommuristapárton: Joga van egyet nem érteni, T- Nagyiván János (msz): Elég bajunk Volna, ha egyetértenénk. — Vásáry József (msz) : Majd a nép változtat rajta. — Zaj a kommunistapárton*) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónoikok közül? Hegyesi János jegyző: Rácz Lajos! Rácz Lajos (kg): T. Nemzetgyűlés! Nem mulaszthatom el, hogy a közlekedésügyi miniszter úr előtt meg ne lengessem az elismerés zászlaját azért a munkásságért, amelyet a közlekedés, iPetőleg most már újabban főleg az útépítés terén kifejt. Amikor ezt -megteszem, engedtessék meg nekeni., hogy néhány észrevételt tegyek jómagam is a falu, és főleg: a tanyavilág szempontjából. Szeretnők és akarjuki is, hogy ez az útépítési programm, — főleg a közutakra gondolok, mert hiszen a kérdésnek a vasutakkal kapcsolatos részét már több képviselőtársam kifejtette, — korszerűen, a közérdeknek megfelelően és a szociális szempontokat figyelembe véve alakuljon- Szeretnők, akarnók, hogy ez a programm teljes mértékben a falu felé hajoljon, olyan útépítés legyen, hogy nemcsak a falu érezze meg az áldását, hanem azon keresztül felfelé íveljen, a város felé is- így kölcsönösen cserélődhetne ki minden cikk a lehető legrövidebb időn belülUgy tetszenék, hogy bizonyos fokig talán önzés, hogy a faluról így beszélünk- (Egy hang a kisgazdapárton: A világért sem-) . De századok alatt semmi sem történt a faluval 4*
