Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-104
265 A nemzetgyűlés 104. ülése 1947. évi március hó 4-én, kedden. 266 tént. Az idevonatkozó rendelet — 137.0O0/1946VII. P. M. — Magyar Közlöny 182. szám — ugyanis 16. paragrafusaiban előírja, Jiogy az az iparos, aki iparát a forgalomból kiieső részen, műhelyeiben folytatja, a III.—IV. adóosztályba sorozandó és ennek álapján Budapesten ils csak havi 36.— forint adót fizet. Természetesen előfordulhat az, hogy az adókivető bizottságok az osztályibasorozásnál nem mindemkor tartják magukat az említett rendelet előírásaihoz, mert hiszen a rendelet módot nyújt nekik arra, hogy ezeket a minimálisnak tekinthető adótételekét magasabb osztályba sorozással emeljék. Ilyen esetben azonban az iparosoknak módjuk vam adófelszólajmlási bizottsághoz való fellebbezésre» amely adófelszólamlási bizottságokban az összes érdekeltek képviselve vannak és anódjúkbain van úgy a tényleges, kereseti viszony okait, mint az iparos életmódját iés teherbíró képességét megvizsgálni. Különös tekintettel arra, hogy azok az iparosok, akik az általános anyagellátási nehézségek miatt csak havonta néhány napig tudnak dolgozni, súlyosan panasizoljáki az őket egész hónapra megterhelő adókat, célszerűnek látom az adófelszólámlási bizottságok olyan instruálását, hogy ezeket a szempontokat is vegyék figyelembe. A műhelybérekre vonatkozólag figyelembe kell venni azt, hogy a. műhelybérek megállapítása csak egy része volt a stabilizáció során történt általános árimegállapítás okmaku Ezen megállapítások során történt — és egyes gazdasági ágazatok teherbírását az országos átlagon felül igénybe vevő — intézkedések korrigálása csak egy későbbi időpontban történhetik meg. E kérdést evidenciában tartom és ' — amint az általános gazdasági helyzet erre módot ad — kezdeményezni fogom a szükséges intézkedésieket. Aiz eddigiekben foglalt válaszomat kiegészíthetem azzal, hogy természetesen mindenkor a legnagyobb készséggel' állok úgy én, mint tárcám valamennyi tisztviselője és alkalmazottja a kisiparosság rendelkezésére úgy általános, mint konkrét panaszaik Orvoslásánál. A kisiparosok munkaellátásának megnövelése és általában a kisiparosság helyzetének komoly javulása azonban szorosan Öszszeifügg az általános gazdasági helyzet javulásával, amelyre való törekvés a kormányzat állandó tevékenységéhez tartozok. Budapest, 1947 február hói 4. Bán Antal & k.« Elnök: Oláh Mihály képviselő urat a vi" szonválasz joga megilleti. Oláh Mihály (kp): Igen t. Nemzetgyűlés! Az iparügyi miniszter úr válaszát tudomásul veszem, azonban legyen szabad megállapítanom, hogy az Anyag- és Árhivatal iránt bizalmatlan vagyok, mert amikor kisiparosokat küldöttségben odavezettem., a gyakorlatban meggyőződtem róla, hogy a szo szoros értelmében csiak éppen bogy ki nem hajították őket és nem bántak velük emberségesen. Láttam és tapasztaltam, hogy azok, akiknek! nem szükséges az a tenyérnyi kis talp vagy bőr, nagy mennyiségiben kaptak ilyen anyagot, mások pedig textilanyaghoz jutottak hozzá, ugyanakkor pedig a kisiparosokat a szó szoros értelmében majdnem kihajították. Tekintettel azonban, arra, hogy az iparügyi miniszter úr teljes tángyiilagossálggal! bírálta el ennek az interpellációnk anyagát, bízva az ő működéseinek helyességében, és remélve, hogy az Anyáig:-, és Árhivatal 1 cselekményeit is felül fogják bírálni, mint már elörebocsátottam, a választ tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni'? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik az iparügyi miniszter úr vá; laszia Sárák Ferenc képviselő úrnak a Péti Nitrogénművek szennyvize általi elöntött földek ügyében 1946 december 18-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Futó József jegyző (olvussu): »Harák Ferenc nemzetgyűlési képviselő úrnak a nemzetgyűlés 1946. évi december hó 18a, ülésén a ,Péti Nitrogénművek Bt. szennyvize által elöntött földek ügyében az - öisszkormányhoz intézett interpellációjára, a tárcámat érintő kérdésekre válaszomat az alábbiakban adom meg: T. Nemzetgyűlés! A szennyvizekkel elöntött földek és rétek ügyében — amint azt, az interpelláló képviselő úr is előadta — a tény az, hogy az 1944. év nyarán lángol és amerikai repülőgépek'összebombázták a gyárat és ía gyár környékét, valamint szétrombolták^ a gyár szeunyvízlevezető csatornahálózatát 'is. Ennek következményeképpen a gyártelep szennyvizei a gyárral szomszédos földekre és túlnyomórészt rétekre szétömlöittek. , A vállalat, pénzügyi esz&lözök hiánya miatt, csak az 1946. évi augusztus hóban megindult építkezései során az újjáépítésii proígrammjának legelső teendői között .kezdte meg a szétrombolt < szennyvízlevezető csatornák helyreállítását. A csatornajavítási munkaiatok még a múlt évben befejeződtek 'és ezáltal megszűnt a gyári szennyvíznek a rétekre való kiáradása. A földmívelésügyi mmisztériium kiküldött szakértői a várpalotai szenny vízkár ügyében múlt év december hó folyamán helyszíni vizsgálatot tartottak és megállapítotlfcák» hogy a Péti Niitrogénművelkl Bt. a károkért nem felelős, mert vízhasználati jogosítványa van, a szennyvízlevezetésröl pedig ellőírásszerűen gondoskodott A[ szennyvízlevezetö csatorna kétségtelenül a bombázás következtében rongálódott meg és ez volt az oka annak, hogy a szennyvíz a könnyező földekre szétfolyt. Ezek szerint tehát a várpalotai gazdák kára háborús cselekménnyel áll okoaati összefüggésben. Jogilag »vis major« esete forog fenn. , , . A kiküldött szakértői bizottság a helyszíni vizsgálat alkalmával azonban azt is megállapította, hogy a szóbanforgó 'földekre és rétekre nemcsak a Péti Nitrogénművek B. T. szennyvizei ömlenek, hanem a várpalotai szénbánya csatornájából kiáramló bányavíz is. A bányavizeket is felvevő gyűjtőcsatorna a »Nádorcsatorna« Armentesítő Társulat kezelése alá tartozik. A csatorna, illetve nyilt árok esése nagyon csekély, úgyhogy egyes szakaszaiban ha fenntartására kellő gondot nem fordítanak és a hínárral sűrűn benőtt medret időnkint nem tisztítják, a víz szinte s'tagnál. Azonkívül ezen a szakaszon a mederfenék magasabb, mint a környező terület (függőárok), a víz a töltésen átszivárog és ellepi a mélyebben fekvő réteket. A Nádor-csatorna Társulat, amelyben a várpalotai gazdák is érdekelve vannak, anyagi eszközök híján, a szükséges kotrómunkálatokat ezideig nem tudta elvégeztetni, miután senki sem fizeti az esedékes ármentesítési díjakat.
