Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-104
267 A nemzetgyűlés 104. ülése 1947. • . i Értesülésem szerint tárgyalások indultak meg a szükséges összeg kölcsön útján való biztosítására, hogy a kotrómunkák elvégeztetésével a csatornavizek szétömlését megszüntethessék. A várpalotai lakosok panasza a Salgótarjáni Kőszénbánya K. T.-vel szemben, a részükre szerződésileg biztosított, azokban ki nem fizetett terrágiumoit illetően, magán jogi. jellegű. Tárcám közigazgatási intézkedésre a kérdésben nem illetékes. Az érdekelteknek bírói úton, polgári peres eljárás során kell 1 igényeikéit érvényesíteni. Az interpelláló igen t. képviselő úr szóvátette azt is, hogy a Salgótarjáni Kőszénbáinya R. T. még 1940-ben a várpalotai szénbánya, egyik üzeménél, az u. n. cseri aknánál kiszivattyúzta t'ta a vizet- és kieresztette a földekre és a rétekre. A kiömlött vizekkel okozott kár miatt az érdekelt gazdák beperelték a vállalatot, azonban annak ellenére, hogy megnyerték a pertv a vállalat állandó fellebbezése miatt inem tudták követelésüket megkapni Ebben az esőiben is nyilvánvaló, hogy az érdekelteknek a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T.nél közvetlenül, vagy esetleg a peres eljárás újításával, kell a függőben levő kérdést rendezni és közigazgatási jellegű intézkedésre itt nincs lehetőség. A bányák állami kezelésbe vétele óta a felmerülő hasonló természetű károkért az államkincstár teljes szavatosságot vállal és az oko- • zott kárt megtéríti. Visszamenőleg azonban az állam a mégannyira méltányos követeléseknek sémi tehet eleget egyrészt azért, mert az, államháztartás mai helyzetében nincs fedezet az ilyen jellegű követelések kielégítésére, más : részt, mert ez beleütköznék a bányák állami tulajdonba vétel érői szóló 1946 : XIII. törvénycikkbe, amely szerint a bányákat az 1946. évi január, hó 1-ével teljesen tehermentesen vette állami kezelésbe. Kérem a t. Nemzetgyülést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1947 február 10. Bán Antal s. k. iparügyi miniszter.« Elnök: Harák Ferenc képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. (Harák Ferenc (kp): Nem kivátnok szólni!) A képviselő úr nem él a viszonválasz jogával. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzőtgyűlés a választ tudomásul vette. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Szakács József képviselő úrnak a borfogyasztási adó mérséklése tárgyában múlt év augusztus hó 14-én előterjesztett mterpelláeióHitelesítettéJc : . Szabó Piroska s. k. naplóbíráló-biz évi március hó 4-én, kedden. 268 jára. Kérem, a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »Tisztelt Nemzetgyűlés ! Szakács József nemzetgyűlési képviselő úr kérdést intézett hivatali elődömhöz, van-e tudomása arról, hogy a szőlőbirtokosok az 1946. évben a munkabéreket borban fizették, s hogy a munkásoknak munkabér címén kiadott bormennyiség után a magas borfogyasztási adót képtelenek lesznek megfizetni. Erre vonatkozólag közlöm, hogy a forint bevezetése alkalmával a bor fogyasztási adója a 2800/1946. P. M. számú rendelettel literenkint 60-48-42 fillérben állapíttatott meg. Ezek a tételek a» 1946. évi szüretkor kialakult árak figyelembevételével a 4200/1946. P. M. számú rendelettel iMterenkint 45--86—32 fillérre mérsékelliettetki. A leszállítás folytán az érdiekéit szőlőbirtokosoknak módjukban állt, hogy a munkabér cíimén kiadott bormennyUség után borfogyasztási adófizetési kötelezettségüknek nagyobb anyagi megterhelés néikül eleget tehessenek. Kérdést intézett továbbá a képviselő úr aziránt is, van-e a pénzügyi kormányzatnak ifar domása arról, hogy a földadó túlságosan magas és a leszegényedett mezőgazdiaság ezt az •adót sem tudja megfizetni. Ezzel, kapcsolatban megjegyzem, hogy a többi adónemeknél mutatkozó emelkedéssel szemben a földadó nem emelkedett, mert egy kataszteri hold átlagos minőségű szántóföldnek 1 évi földadója 40 kg biiza, ami pontosam megfelel a békeévek adóterhének. , Tekintettel azonban arra. hogy az 1945—46. gazdásági évben a mezőgazdaságot rendkívüli laszálvkár sújtotta és ennek következtében a gazdák az adóterhet valóban nem tudták volna elviselni, a 6920. és 10.700/1946. M. E- számú rendeletekkel lehetővé tétetett, hogy amennyiben az aszálykár legalább 50%ros volt» a földadó megfelelően leszállíttaissék. A leszállítás meg is történt s ennek következtében a földbirtok adóterhei igen jelentős mértékben csökkentek. Budapest, 1947. évi február hó 6-án, Rácz Jenő s. k. pénzügyminiszter.« Elnök: Szakács József képviselő urat a viszonváiliasz joga (megilleti. A képviselő úr nincs jejen. Kérdem a, nemzetgyűlést, méltóztiatnalre a pénzügyminiszter úrnak az interpellációria» adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. ' Az ülést bezárom (Az ülés este 6 óra 22 perekor végződött.) Szemes József s. h. ígi tagok.
