Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-104
25i A nemzetgyűlés 104, illése 194 jesztásére, amelyeiket a polgári életben is hasznosítani lelhet. Énje el már végire a parasztszülő azt, hogy a katonaságnál gyermekéből nem a jegyző előtt bokázó embert és »alázatos tiszteleteim«-mel köszönő, hajlongó fé:émbert neveinek, hanem valóban egész embert, egyszóval embert. A honvédségre szánt milliókból olyan hatalmas iskolántúii nevelést lehetne bevezetni, hogy az szinte példa nélkül állna, a magyar nemzet egész történelmében. Olyan tanítási anyagot és rendszert kellenél bevezetni a honvédségnél, amely lehetővé tenné, hogy a honvédek a katonai tudás elsajátításával égyÜdőben megtanulják a magyar történelmet, társadalomtudományt és elsajátítsák a foglalkozásukban szükséges* szaktudást, továbbá, hogy megtanulják a iszövetkezeti elméletet, annak gyakorlati fogásait, a kereskedelem összes ismereteit, megismerkedjenek a tudományokkal éls: mindén olyan dologgal, ami nélkülözhetetlen egy ember életében. < A demokratikus népi hadsereg nem lehet területet hódító hadsereg. Eriről mondjunk! le. De lelhet olyan hódító, amely a szűkreiszabott hazában mélységben és magasságiban úgy tud terjeszkedni, minőségben annyira; kiválóvá tud válni, hogy boldogságot, megelégedést teremthet hazánkban!. Ezeket a gondolatokat a hon Védelmi miniszter 1 úr jóakaratába ajánlom, és kérem, hogy ezek figyelembevételével építse fel az új demokratikus néphadsereget. A költségvetést «a. magáim és pártom nevében elfogadom. (Helyeslés és taps a nemzetgyűlés minden oldalán ) Elnök: Szólásra következik a feliratkOzottí szónokok közül? , Futó József jegyző: Czövek Jenő! Czövek Jenő (kg): - T. Nemzetgyűlés!^ A honvédelmi tárca költségvetéséhez hozzászólva, vissza kell gondolnom arra aa időre, amikor Nagy Ferenc éis Tildy Zoltán irányításával felvettük! a küzdelmet a magyar demokráciáért, a magyar parasztság felszabadításáért. Akkor elhatároztuk, hogy ha kell, élietre4ialálra. is küzdünk ezért. Megállapítottuk, hogy kikkel kell leszámolnunk. Megvizsgáltuk, kik a nép ellenségei» kik azok, akjk a demokráciát akaró és azt követelő dolgozókat, parasztokat, munkasokat hazafiatlan oknak, hazaárulóknak — és abban az időben jómag mat is kommunistának — nevezték eh Láttuk azt, hogy a nép-' tői elszakadt, vele soha közösséget nem érző dzsentri-sváb úriosztály nem öntudatos magyar parasztságot, nem öntudatos munkásságot, hanem egy könnyen vezethető tömeget akart látni a parasztságban is, a munkásságban is. Láttuk, hogy a monopolkapitalizmus a nagytőkéin keresztül hogyan szipolyozza ki a gyári, az ipari munkásságot és rajtái keresztül a magyarl parasztságot Láttuk a magyar parasztság pusztulását, a földmunkások lemondását arról, hogy ebben az országban valaha is akár egy talpalatnyi földet vagy egy kis iházat mondhassanak a magukénak. De ugyanilyen helyzeitben voltak az íróasztal mellett kulizó' tisztviselők is. Egyetlen szóval lehet összegezni az előbb elmondottakat: a nép elnyomóival szemben vettük fel a küzdelmet a nép felszabadításáért, szabadságáért, a demokráciáért. Azt akartuk, hogy a magyar parasztság, amely 1848-tól 1867en át mindig a deresen feküdt, felszabaduljon ás emberi életet éljen. Ne kény szeriüljön elhagyni szülőföldjét, hazáját, hogy más világrészben keresse családja boldogulását. évi március hó 4-én, kedden. 252 Ezért és a magyarság megmentéséért hívtuk életre Békésen a független kisgazdapártot. Jómagam is azok közé tartozom, akik közkatonákként résztvettünk minden küzdelemben és üldöztetésbein. De mindent elszenvedtünk a magyar demokrácia érdekében és a jövő reményében. Ma, amikor ebben a parlamenti légkörben tárgyaljuk demokratikus államrendiünk honvédelmi tárcájának első költségvetését, fel kell vetnünk a kérdést, ki merte volna gondolni vagy hinni, hogy két évvel az után a szörnyű világgégés után, amelybe. fasiszta- és nyilaséírzelmű vezetői ezt a szerencsétlen nemzetet is belevitték, a magyar köztársasági állam honvédelmi tárcájának költségvetését tárgyalhatjuk? Ezért hálával tartozunk az Egyesült Nemzeteknek és különösképpen a Szovjetuniónak, Továbbmenve, ezt csak a közös összefogás és a megértés tette lehetővé. Áldozatot hozott ezért, mindenki, áldozatot hoztak a pártok is> de — talán nem leszek szerénytelen, ha kijelentem — mi, a független kisgazdapárt hoztuk talán^ a legnagyobb áldozatot. Ha figyelemmel kísérjük jelenlegi helyzetünket, mégis azt kell megállapítanunk, hogy a demokráciát ennek ellenére tőlünk féltik. Hát ne féltse tőlünk a demokráciát senki! Harcolunk azért az eszméért, azért a gondolatért, amelyet a köztársasági állaim' az 1946. évi ismert törvénycikkben lefektetett. Harcolunk a földbirtokreformért, azért, hogy egy talpalatnyi földet ebben az országban soha többet senki vissza nei tudjon venni. Harcolunk a magyar nép jogaiért, a magyar nemzet jövendőjéért és boldogulásáért, (Kiss Ferenc (imsz): A honvédségről is halljunk szót!) T. Nemzetgyűlés ! Mi, magyar parasztok nemcsák ebben a tizenhat vagy tizenhét esztendőben küzdöttünk a magyar demokráciáiért. Ha nagyon vissza akarok menni, azt kellene mondanom hogy mióta az; "Úristen Ádámot és Évát c a földre helyezte, azok is a földdel kínlódva és dolgozva küzdöttek. Ha közelebbről nézem, akár Budai Nagy Antalon, akár Dózsa Györgyön keresztülj akár 1848-tól 1867-en át, mi magyar.parasztok voltunk a magyar munkássággal együtt azok, akik örökké a deresen feküdtünk, s akkor ütöttek rajtunk, amikor akartak, akkor nyúltak bele a zsebünkbe, amikor akartak. A mi küzdelmünk tehát a demokiláiciáért nem tizenhét esztendős, hanam ha nagyon messzire visszamegyek, akkor — mint az előbb mondtam — azóta tart, amióta az Üristen Ádámot és Évát megteremtette. (Egy hangi a 'kisgazdapárton: Mi, parasztok őriztük metg a magyar nyelvet!) A demokráciáról szólván, az utóbbi időben nagyon sokféle jelzőt hallottam! A demokráciát így vagy amúgy nevezzük el. Én a demokráciát nem tudom elképzelni másként, mint magyar demokráciának. Ha könyveket olvastam akár Angliáról, akár Amerikáról, akár Dániáról, akár Svédországról, akár Finnországról, az ottani demokrácia angol, amerikai» dán, svéd, vagy finn demokrácia volt. De ha közelebbről veszem a példát, s a Szovjetuniót említem, az ottlévő demokrácia sem más. mint, orosz demokrácia. Nekünk ezt a demokráciát csak magyar lélekből lehet felnevelnünk, mert igaza van Kajk belügyminiszter úrnak, aki pécsi beszédében azt mondotta, hogy lehetnek pártok, lehet húszféle párt is ebben az országban, de ne felojtsvk el azt, hogy nemzet csak egy van:
