Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-104
223 A nemzetgyűlés 104, ülése Í9Í7. . nak talán ezévi első számában, egy cikk megírja azt, hogy amikori az Egyesült Államok beléptek a háborúba, azonnal felállítottak egy intézetet, az Office - of Scientific Research iand Development-et, amelynek az volt a feladata, hogy a tudományt és a tudomány eredményeit azonnal beállítsa a hadviselés szolgálatába. Ezt az intézetet fokozatosan 10 _.millió dollárral dotálták.. Ez .az intézet rövidesem 500 különböző tudományos csoporttal, egyetemmel, laboratóriumokkal, tudományos intézettel 2500 szerződést kötött és fokozatosan 15-000 szakembert állított munkába, akik 200 új fegyvert állítottak elő és igen nagy eredményeket értek el, új felfedezésekre jöttek rá a gyógyászat, a biokémia, meteorológia, tehát a hadviseléssel közvetlenül össze sem függő tudományok terén is. Nem lehet kétséges és bizonyára úgy van, hogy ilyen kutatást a többinagy is végzett és azok hasomló eredménnyel jártak. Már most, ha az a helyzet, hogy a háború sorsát, a népek svédelmét elsősorban nem a katonaság, hanem a tudósok, a feltalálók, mérnökök, gyárigazgatók és a gyári munkások döntik el, valamint a parasztok, akik az, élelmiszert szállítják, akkor felmerül a kérdés, vájjon felállíthatunk-e mi olyan kilátással hadsereget, hogy ezlt az országot meg is tudja védeni? Megállapíthatjuk, hogy erre nemcsak mi, ebben azt él- esettségünkben, hanem más, kisebb nemzet sem képes. Tehát nem maradj más, mint sorsunkat, szuverenitásunkat rábízni az Egyesült Nemzetek Szövetségére, ahogyan azt korábban mondottam. így állván a helyzet, fel kell vetnem nekem is azt a kérdést, van-e ezek után egyáltalán szükség hadseregre, igen vagy nem 1 ? En nem fogadhatom el Szent-Györgyi igen t. képviselőtársam.; érvelését, noha elismerem, hogy a tudományért — ez beszédembőr is következik — minél nagyobb áldozatokat kell hozuunk. Nem ismerhetem el érvelésének helyességét, hogy hadseregre szükség nincs. Igenis szükség van a hadseregre. Kell a hadsereg határaink ellenőrzésére, kell, kellhet a- belső rend fenntartására, kell a hadsereg arra is, hogy a mi függetlenségünket, önállóságunkat legai-ább is szimbolizálja. Kérdés azonban: ha kell a hadsereg, olyan hadsereg kell-e, amilyen hadsereget nekünk ez a 'költségvetés mutat? , Mielőtt ennek részletezésére rátérnék, még egy általános szempontra kell -rámutatnom. Nekünk olyan hadsereg kell, amely nem politizál, (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton.) mi minden politikától mentes hadsereget kivánunk; mi azt kívánjuk, hogy ez a hadsereg ne egy pártnak, vagy ne egy osztálynak a hadserege legyen, hanem a magyar állam, a magyar nemzet hadserege, amely felett csak a szabadom megválasztott magyar nemzetgyűlés rendelkezhetik. (Helyeslés és taps a szabadságpárt so ~ raiban.) Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a honvédséget, meg kell állapítanunk, hogy jelenlegi hadseregünk nem ilyen. Jelenlegi hadseregünk politizál. (Döbrentei Károlyné (kp): Helyesen! — Egy hang a szabadságpárt soraiban: Mi történt Pécsen?) En nem tudom, mi történt Pécsen, erről nincs hiteles beszámoló, de ha igaz, amit mondanak, azon sürgősen változtatni kell, mert a magyar hadseregét nem szabad politikai tüntetésekre felhasználni — és Pécsett állítólag ez történt. A magyar hadsereg tagjai politikai pártok tagjai lehetnek. Ez nem helyes. Én még tovább megyek ezen a téren és azt mondom, egy . évi március hó 4-én, kedden. 224 állami tisztviselő se lehessen politikai pártnak a tagja; a magyar államnak legyen a tisztviselője. A hadseregre vonatkozóan azonban feltétlenül behoznám ezt a tilalmat: a. hadsereg pedig ne politizáljon. (Súlyán György (kp) : Az ügyvédek se politizáljanak!) Áttérek további kifogásaimra. Ha a honvédség személyi összetételét; nézzük —- nem tudom, hogy be van-e töltve valamennyi állás, amelyet a költségvetés mutat — a következő eredményre jutunk: 3616 legénységi állomáíyúra 2703 tiszt és 3234 tisztes jut. ^Mindén száz közlegénynek tehát 217 feljebbvalója vanEz kétségtelenül nem egészséges állapot. Ha a központi igazgatást vizsgálom — -nem a katonákat, hanem a civileket — a következőket állapíthatom meg: a központi igazgatásban — csak a civileket számítva — van 2, mondd két fogalmazó, 13 segédtitkár, 13 titkár, 10 osztálytanácsos, 9 miniszteri tanácsos, 3 miniszteri osztályfőnök, 2 államtitkár és a miniszter úr. Azt látjuk tehát, hogy ugyanannyi az államtitkár, mint a fogalmazó. Ha ennek a létszáminak geometriai alakját akarnám megrajzolni, olyan képet mutatna, mint egy körte, amelynek legszélesebb, részébe, az aljába két fogpiszkálót szúrunk be. Nyilvánvaló, hogy ez nagyon labilisán ; áll., Nagyon szilárdan nem is állhat, mert egészségtelen állapot az, amikor a legalsó, a szubaltern tisztviselők száma annyi, mint az államtitkárok száma. _. Ha farmost a mégy címet összefoglalva, vizsgáljuk a tisztikar összetételét és geometriai, figurával akarjuk kifejezni annak megoszlását rangok szerint, akkor egy különös alakot kapunk, amely nagyon hasonlít a csepeli rádióantennához, amely felfelé és lefelé is keske• nyedik. A helyzet a következő. Van 2 vezérezredesünk, 5 attábornagyumk, 13 vezérőrnagyunk, 139 ezredesünk, 152 alezredesünk, 165 őrnagyunk és 501 századosunk. Eddig a geometriai alakzat szélesedik. A századosoktól lefelé azután már ismét keskenyedik" a gúla. Van ugyanis 465 főhadnagyunk, 316 hadnagyunk és 156 alhadnagyunk. (Nagy Vince (msz): Es három közlegény! — Derültség.) 'Ez setm igen egészséges, merthiszen csak az olyan épület rendes, amely alól széles és" felfelé keskenyedik. (Kiss Ferenc (msz): Ezt az előadó úr nem tudta! — Andrásy Dániel (kg) előadó: Megmondtam miért van! Joga van beszélni!) Svájcban, amikor a veszély a legnagyobb volt, a polgári demokrácia 600.000. embert állíthatott volna csatasorba. Erre nem került sor, de ennyi embert képzett ki. Biztos > vágyóik benne, ha Hitler megpróbálta volna ezítl a polgári demokráciát legázolni, az nemigen sikerült volna neki, beletörött volna a, foga. Ezt a 600.000 embert mindössze egyetlenegy tábornok szervezte meg. (Döbremtei Károlyné (kp): Nagyon ügyes ember! — Vásáry József (msz) : Kell az állás! Minél nagyobb, annál jobb!) Áttérek a költségvetés részleteire. Ha a személyi és a dologi kiadásokat elválasztonj egymástól, akkor a következőket látom. A személyi kiadások nagyobbik része a tisztikarra esik,. Valamikor, még a monarchia idejében úgy indult el a katona a kadétiskolából, de még a Ludovikából is, hogy maod mint kapitány végez, sőt talán megkapja az őrnagyi címet is és így megy nyugdíjba. Horthy Magyarországában, a neobarokkban, a méltóságius Magyarországon már mindenki tábornok akart lenni, de mindenesetre mint ezredes végzett. Ma nem sokkal különb a helyzet, sőt tudok
