Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-104

1Ô1 À nemzetgyűlés 104. ülése 1947, doztak. A napközikben, bölcsődékben ' és óvó­dákban gondozott gyermekek száma 96.100. Kül­y földi segélyakciók látnak eil átmenetileg 44.500 gyermeket ebéddel. t Mi a hivatalos, intézményes szociálpolitika elvét valljuk, vagyis azt, hogy az állam vegye kezébe a szociálpolitikai kérdések irányítását és megoldását. ; Tudni kell azonban azt, hogy lerombolt ország vagyunk, ez nem megy olyan gyorsan, és főként nem mehet előkészítő mun­kálatok nélkül. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége alaposan kivette részét ezekből az előkészítő munkákból. Nemcsak abból a szempontból» hogy amint elmondottam, napköziket, stb. állítottunk fel, amelyekkel a betegségek megelőzésének ér­, dekét is szolgáltuk, hanem abból a szempontból is. hogy a dolgozó anyáknak lehetővé tettük, hogy napi munkájukat nyugodtan, biztonságban végezhessék, mert hiszen gyermekeikről gon­\ doskodás történik. • Ez a kérdés nem volt könnyű. Nagyon sok helyen a hatóságok, hivatalos szervek közöm­bösségébe kellett ütköznünk. Itt szeretnék vá­laszolni Lévay igen t- képviselőtársam pénteki felszólalására, amelyben úgy állította be a kér­dést, hogy amikor mi a zöldkeresztes védőnők problémáival foglalkozunk és ezen a területen is javítani akarjuk az egészségügyet, ezzel kvázi pártpropagandát szolgálunk. T. Nemzetgyűlés! Ez nem új munka. Két­éves muílitr,ai tekiiintünk vissza, A két év alatt bebizonyítottuk, hogy időt és fáradságot nem kímélve, igenis a magyar gyermekek megsegí­tésére törekszünk, mégpedig nemcsak szóval, hanem tettekkel. Legyen szabad ezzel kapcso­latban azt is megemlítenem, hogy bár, nemi helyes és nem egyezik az én elvemmel sem, hagy könyöradományokat osztogassunk, de a mai segítést nem is lehet kömyöradománynaJk tekinteni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy karácsonyi akciónk keretében százezer magyar gyermeknek felruházásával, megsegítésével milyen nagy mértékben segítettünk a nyo­morgó gyermekeken, akkor mégis csak el kell isimerni azt, hogy a társadiaimi szervek mun­kája ebben a piülilanatbani még elengedhetetlen és nélikülözhetetlem. Éppen ezért nagy öröm­mel üdvözöltük annakidején a népjóléti mi­niszter úr által megindított »Magyar gyer­mekért« mozgalmat, amely a menhelyek gyer­mekein naigyniértékbçn! segített. örömmel látjuk, hogy a népjóléti minisz­térium ils előbbre jutott egy lépéssel munkája terén éspedig ai haidutoadházi gyermekváros­nak felállításával és üzemibehelyezésével. Na­gyon fontosnak tartjuk: ezt, hogy megfelelő elhelyezést biztosáthassunk azoknak a gyer­mekeknek, akiknek valóban menni állott rendel­kezésükre a szüHői szeretet, akiknek nincs meg a lehetőségük arra, hogy családokban legye­nek elhelyezve, tekintettel arra. hogyi a múlt­ból még megmaradt kihelyezések nem mes­. felelők, hiszen azok a nevelő szülők, akik gyermekeket vettek magukhoz, ezeket legtöbb­ször kihasználták disznópásztornak vagy liba­pásztornak állították oda és kevés szeretetet tanúsítottak irántuk. Természetesen a célunk az, hogy a gyermek családban legyen elhe­lyezve, de mégis kell, hogy biztosítva legyen egy ilyen intézmény azoknak, akiknenn nem jutott családi kör, vagy akik nem tudják meg­találni helyüket az úgynevezett átmeneti csa­ládi köriben. A társadalmi erők áldozta tos mannkája évi március hó 4-én, kedden. lôâ nélkül a népjóléti miniisztérium nem tudott volna idáig eljutni, ahol ma áil- Az 1914—18-as világháború pusztításai után, amelyek lénye­gesen kisebbek voltak a mostaninál, sokkal hosszabb időnek kellett eltelnie, amíg a há­ború borzalmait. kihevertük. A társadalmi egyesületek munkáját nagy­mértékben segíti, támogatja és irányítja a népjóléti minisztérium keretében feláílíított társadalmi^ gyermekvédelmi osztály. Ennek munkája és az elért eredmények nieimi állmaik, arányban azzal a juttatással, amit a társadalom segítsége tud a népjóléti miniszter rendelkezé­sére bocsátani. Komoly javulás észlelhető e kö­zös munka nyomán. Ehhez szeretnék egy-két számadattal szolgálni. Az 1939. és 1943-as években a csecsemő, iilletve igiyermekhalálozás 11% volt. Ez 1945. év folvamán - 16.5°/»-ra emelkedett. Budapesten ,1945 júliusában 37%. Az egyes iparvidékeken szintén 30—40 0/ « volt a gyermekhalandóság,. Azután 1946-ban ez fokozatosain csökkent és a múlt év szeptember hónapjában már 11.2%-ra esett. Természetes, hogy Budapesten a leg­kiemelkedőbb a jiaivulás, mert van olyan része Budapestnek, ahol 6—Vh- a gyermekhalandó­ság, azonban a perifériákon még ma is körül­belül 16%-ra tehető. Az évi átlag ma 11.3 0 /», szembeni IH(Z 1945 évi 27.5 0/( >-os átlaggal. A jelen költségvetés már némileg, de na­gyon silányan, gondoskodik a gyermekvédelmi problémákról. Az államii gyermekménhelyeik és óvodák helyjreállítására 840.000 forintot irányoz elő, illetőleg 360.000 forintot. Ez természetesen nem oldja meg a kérdéseket, és továbbra is szükség van az áldozatos önkéntes munkára. De talán még ennél a számnál is szembe­tűnőbb az a néhány szám, amelyre már Stüh­merné képviselőtársam is utalt. Anyatejaikcióra 15.000, szülő- és csecsemőotthonokra 15.000, c&e­csemőkelengyére 3000, tej, cukor és szappanra 15.000, gyermekvédelmi intézmények támogatá­tására 30.000, napközi otthonok támogatására 18.000 forint jut. Tisatában vagyunk az ország nehéz gazdasági helyzetével, azonban légyen szabad itt megemlítenem, hogy e tárca költség­vetésénél nagyfokú szűkmarkúságot látunk. Általános szociális problémák csak a gaz­dasági helyzet általános javulásával oldhatók meg, legalább is az én véleménye?n ez. Éppen ezért, szeretnék egypár szóval utalni arra. hogy ahhoz, hogy az ország gazdasági helyzete és ezen keresztül a szociális viszonyo(kt is javulja­nak, feltétlenül szükséges az, hogy tervszerűen gazdálkodjék ez az ország. Azt hiszem, hogy ha a Magyar Kommunista Párt által javasolt hároméves tervet a magyar dolgozó osztályok, az egész magyar nép magáévá teszi, elfogjuk érni három éven belül azt, hogy a népjóléti mi­nisztérium, illetőleg a magyar kormány a szo­ciálpolitikát valóban állama feladattá fogja tenni és ki fogja emelni a társadalmi akcidk keretéből. ~ f A hároméves terv az egészségvédelmi in­tézmények, a gyermekvédelem és a hadigondo­zottak megsegítésére 362 millió forintot fordít. A falusi anya- és csecsemővédelem érdekében a falusi egészségházak hálózaitámak {kiépítését irányozza elő a terv. Míg a jelenlegi, az 1946/47. évi költségvetésben az egész gyermekvédelem 17 millió forinttal szerepel, addig a hároméves I terv utolsó esztendejében ez a tétel 84.740.000 forintra, tehát a mostaninak Ötszörösére emel­kedik. Ebben természetesen nincsen benne Bu-

Next

/
Thumbnails
Contents