Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-91

129 A nemzetgyűlés 91. ülése 19Í7. évi február hó 6-án, csütörtökön. 130 akarok itt kitérni arra, hogy milyen, racionalizálás volna lehetséges, mert esetleg egyik, vagy másik pártot érzékenyen érintené, (Közbeszólás a kisgazdapártból: A B-listázás!) hogy miért éppen az ő minisztériumát, vagy miniszterét akarom B-Mstára tenni? (Nagy Vince (msz): Majd megmondjuk mi! — Egy hang a szabadságpártból: Az érzékenységre való tekintet nélkül majd megmondjuk!) De nagy baj az is, hogy a 15 minisztérium mellett vagy a 15 minisztériumban működik 17 kormánybiztosság és 2UÜ miniszteri biztosság is. (Nagy Vince (msz): Es 48 államtitkár! De lehet, hogy már, 49 van, mert én tegnap számoltam meg.) Vannak és lehetnek különleges feladatok. Ilyen volt például az elmúlt nyáron az, hogy a közellátás megszervezésekor a közellátási miniszternek miniszteri biztosokat kellett küldenie vidékre, hogy gondoskodjanak a termények gyors begyűjtéséről és a városi lakosságnoz, elsősorban a dolgozókhoz juttatásáról. Azután a demokráciának fel kellett számolnia azt a régi egyesületesdi országot, amelyben annyi ' volt az egyesület, hogy az emberek már ki sem ismerték magukat közöttük; a felszámolandó egyesületek élére is miniszteri biztosokat kellett küldeni. De azt hiszem racionális volna a költségvetés szempontjából, a költségek leszorítása érdekében pedig feltétlenül szükséges a kormánybiztosságok és miniszteri biztosságok rendszerének felszámolása és ehelyett az egyes minisztériumokba kell beépíteni a most külön, igen nagy személyzettel dolgozó kormánybiztosságok és miniszteri biztosságok ügykörét és munkáját. T. Nemzetgyűlés! A felszabadulással a demokratikus erők vették át az ország vezetését és a demokráciára rendezkedtünk be. Berendezkedésünk nem volt könnyű. A magyarságnak vannak demokratikus hagyományai. Ez a nép — Középeurópában talán elsőnek — igyekezett már demokratikusan, berendezkedni. Előttem már többen megemlítették azokat a kísérleteket, — akár Budai Nagy Antalra, akár Dózsa Györgyre gondolok, akár 1848-at, vagy 1918-at vesszük elő — amikor itt Középeurópában mi képviseltük a haladást. Sajátos körülmények miatt nem tudtunk úgy berendezkedni. demokratikusan, ahogyan szerettünk volna. (Nagy Vince (msz) : A kommunisták megfúrták a demokráciát!) Ennek a demokráciának, amelyben mi élünk, vannak történelmi hagyományai. VoltaK a két világháború között is komoly erőfeszítések a demokrácia felépítésére. Legyen szabad utalnom arra, hogy a szociáldemokratapárt történeti kiállítását nézve csak meghatodással lehetett arra a háromnegyed évszázadra gondolni, amely ott plakátokról, képekről hírlapokból és egyéb dokumentumokból áradt felénk, arra a demokratikus harcra és küzdelemre, amelyet a szociáldemokratapárt folytatott. De a két háború között az én pártomnak is nagyon sok tagja, — inkább értelmiségiek, írók voltak ott, — megteremtette a demokratikus átalakulás előfeltételeit. Szinte azt mondhatnám, hogy az a szociáldemokratapárt, amely annakidején a két háború között fedőszerve voit a különböző illegális, demokratikus, forradalmi, radikális törekvéseknek, a maga napilapjával már ezt képviselte akkor és örökké bizonyítani fogja, hogy igenis voltak a két háború között demukratikus törekvések és nemcsak a hadmüveletek közepette született meg demokráciánk, hanem egyrészt a történelmi hagyományok vonalán, NEMZETGYŰLÉS'! NAPLÓ V. másrészt pedig az élő nemzedékek próbálkozásai es kísérletezései után. Természetesen ezen a területen nem lehet a demokráciát úgy elképzelni, mintha üvegbura alatt alakulna ki. Nem lehet azért, mert itt vannak a szerzett jogok és vannak biztosított pozíciók. Akik az elmúlt időben többet harcoltak, többet áldoztak a demokráciáért» azok joggal gondolhatnak arra, hogy esetleg a választási eredményeken túlmenően is nagyobb befolyást gyakoroljanak a demokráciára, az ország vezetésére. Itt tehát megint két szempont egyeztetéséről van szó, arról, vájjon a demokrácia régi értelmezésében, klasszikus megfogalmazásában, vagyis a többség uralma mellett a kisebbség jogainak tiszteletben tartásával, vagy pedig a szerzett. jogokkal, sokszor áldozatosan véres áldozatokkal biztosított pozícióból törjön előre a demokrácia a maga útján és biztosítsa továbbra is a demokrácia fejlődését. (Zaj a szabadságpárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés!'A demokrácia értelmezése körül azért is baj van, mert már átment a közhasználatba a keleti és a nyugati demokrácia megjelölése.^ A keleti demokráciának is bizonyos mélységig van hatása Közép-Európában, a nyugati demokráciának is van hatása. behatolása bizonyos mértékig Kelet-Európába, úgyhogy tulajdonképpen itt nem is kétféle, hanem négyféle demokráciáról van szó és ennek a négyféle demokráciának a színképe, szín

J játéka zavarja a demokrácia megítélésében azokat, akik egyrészt a klasszikus megfogalmazás-, másrészt a szerzett jogok és biztosított pozí« ciók alapján ítélik meg: a demokráciát. (Egy hang kisgazdapárt oldalán: Sok bába között elvész a gyerek!) Véleményem szerint a demokrácia megfogalmazásánál valóban azt kell mondanom, hogy a demokrácia tulajdonképpen többséguralom a kisebbség jogainak _ tiszteletbentartásával, de ama kisebbség jogainak tisztel etbentarfásával, amely szintén demokráciát akar és működésével a demokrácia hibáinak kiküszöbölésére törekszik. (Ügy van! ügy van! Taps kisgazda- és szaladságpárt oiéMn.) Ez tehát a határvonal: demokráciát akar-e ;

ez a kisebbség vagy a demokrácia megdöntésére törekszik. (Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: így van!) Ezen a területen még egy olyan tényezőről kell szólnom, amely markánsan motiválja a demokráciát és új kérdéseket ad fel a törvényhozás- számára is. Ez pedig az üzemi bizottságok. Magától értetődő annak a munkásságnak a betörése a politikai és a gazdasági életbe is, amely dolgozik, amely rengeteg áldozatot^ hozott. Nemcsak nálunk van ez így, hanem Euró« pában mindenütt. Felvetődik azonban itt egy kérdés. Nem érkezetünk-e el már végre oda, hogy új üzemi alkotmányra is van szükség? Látjuk nagyon jól a vállalatoknál, hogy ma már az igazgatóság mellett ott ül az üzemi bizottság és ez az üzemi bizottság nem elégedhetik meg csak annyival, hogy kontrollálja, hogyan történik 'a termelés, betartják-e a szociális rendelkezéseket, megfelelő-e a munkásság szociális helyzete. (Az elnöki széket $ óra 4 perckor Kéthíy Anna foglalja el.) Az üzemi bizottság már arra is törekszik és azt is feladatának tekinti, hogy a termelést