Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-91
' 127 A nemzetgyűlés 91. ülése Í9í1. a nemzeti bizottságok, így kezdődött el a demokratikus élet Magyarországon. Természetesen a magyar nemzeti kormány megalakulásával Debrecenben egy másik fókusza is volt ennek a demokratikus életnek és sokáig demokráciánk dilemmája volt, hogy vaj.ion a népi szervek vonalán épüljön-e fel az új magyar állam vagy a történelmi szervek alapulvételével. Ahogyan felszabadultunk, ahogyan a régi életből kieseit a magyarság, felvetődött az a kérdés, hogy a demokrácia visszatérhet-e mondjuk, a régi közigazgatási egységhez, a vármegyéhez, visszatérhet-e a régi önkormányzati szervekhez, a képviselőtestülethez, a törvényhatósági bizottsághoz, vagy akár a nemzetgyűléshez is, vagy pedig egészen új szempontok szerint a népi szervek vonalán, nemzeti bizottságok összeállításával iöjjön-e létre az új demokratikus állam. Végül mégójs csak. kpmpromisszumoe mes* oldás jött — innét vannak bizonyos hatásköri összeütközések — a népi szervek kontrolljával alakult ki a központi kormányzat. Fejlődésének nehézségei közismertek voltak. A háború à modern állani technikai vázát is szétzúzta, elpusztultak az utak, a vasutak, a telefonhuzalok, a táviróvonalak s amíg mindezeket helyreállítva megint nem kapcsolódott össze, nem lett egységes az ország, addig erős központi kormányzásról beszélni nem is lehetett. Amikor pedig kialakult a központi kormányzású állam, akkor a koalíció, okozott bizonyos nehézségeket, niert noha előttem szólott képviselőtársaim beszédéből is kiviláglik, hogy a koalíció, az együttműködés szükségessége, tudata átjárja a parlament minden tagját, illetve a koalíciót alkotó minden pártot, annak minden tagját, mégis bizonyos bizalmatlanság állapítható meg és talán erre a bizalmatlanságra vezethető vissza, hogy a pártok delegáltjai a kormányban, az egyes pártminiszterek, igyekeztek a lehetőséghez képest minden funkciót beépíteni hatáskörükbe, szinte globális törekvések is voltak; és ez is sok esetben' zavarja ma még az állam, a központi kormányzás munkáját. Legyen szabad néhány erre vonatkozó példát felhoznom. Saját pártom tárcájából indulok ki. A.mi pártunk kezében van még a köz : oktatásügyi mini&ztérhim. Nem tudoni, mi lesz majd a megoldás: azért is nehéz a helyzetünk, mert — hogy úgy fejezzem ki magam már három hónapja hullámzó kultuszminiszterünk van, aki nem tokinthető már úgy a kormány tagjának, mint azok, akik más mr nisztiérinmtoik élén állnak. 15 De akár/mi ladjulk a közoktatásügyi minisztert, akár más pártból kerül ki, szembe kell, hogy nézzen azzial a kérdéssel, vájjon a közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe tartozik-e a teljes magyar közoktatás, vagy fennmaradjon-e tovább is az az áll'apot, amely most van, amikor például az ipari iskolák az iparügyi miniszter alá, a kereskedelmi iskolák a kereskedelemügyi miniszter alá, (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Elég helytelen!) a gazdasági iskolák és az agrártudományi egyetem a földmívelésügyi miniszter alá, a kisdedóvók pedig a népjóléti miniszter alá tartoznak. Ilyen alapon az igazságügymániszter nyugodtían elvihetne a t jogi fakultásokat és a jogakadémiákat, a népjóléti miniszter nyugodtan elvihetne r az orvosi fakultást, az iparügyi miniszter és az építésügyi miniszter megosztozkodhatnék a Műegyetemen (Drózdy Győző (msz): És a tanonciskolákon!) és <a képzőművészeti főiskolát esetleg Balogh évi február hó 6-án, csütörtökön. 128 páternek lehetne adni, aki szedeti a képeket és szobrokat. (Derültség. — Egy hang a szabadságpártról: Szedeti a szép képeket! — Drózdy Győző (msz): Aa csak erénye neki, ha szereti!) Ha ez a konstrukció marad meg továbbra is, akkor viszont a közoktatásügyi miniszter kényszerül arra, hogy saját minisztériumába építsen be olyan ' főosztályokat, funkciókat, amelyek eddig más minisztériumokhoz tartoztak. Gondolok arra, hogy nagyon sok a sérült iskola, főiskola, egyetem, templom, tehát [kellene, hogy létesítsen egy építésügyi főosztályt. Azután az iskolák felszereléséhez ma már nagyon sok modern eszközre van szükség, — például precíziós üzemek, gyárak készítményeire, tanszerekre -4* ezért szüksége volna egy ipari főosztályra. így végül minden minisztérium maga volna a teljes állam, olyan hatáskörrel, amely még inkább Összezavarná a funkciókat és talán még jobban kellene emelni a tisztviselők számát. De más minisztériumokról is elmondhatjuk ugyanezt Itt ~v a ii a szövetkezeti kérdés 1 . A szövetkezetek nincsenek egységes irányítás alatt: a földműves szövetkezetek a földmívelésügyi miniszter alá tartoznak, a hitelszövetkezetek a pénzügyminiszter alá. A szövetkezetügyi minisztériumnak majd most lesznek szövetke-^ zetei, amikor is a szövetkezeti törvény révén olyan szövetkezeti központ és hálózat alakul, amelynek irányítása már a szövetkezetügyi • miniszter alá tartozhatik. íme, itt vannak az okai ennek a nehézkes közigazgatásnak, államapparátusnak és talán a leghelyesebb volna nemcsak arra gondolni, hogy a minisztériumok számát redukáljuk, i hanem bizonyos funkciókat is át kellene tennünk abba a minisztériumba, amelyhez tartoznak. Én elhiszem, — visszatérve a közoktatáshoz — hogy bizonyos területelken a szakminiszter több eredményt tud elérni, mint a közoktatásügyi miniszter, aki általánosságban nevel, tanít; talán indokolt, — hogy elővegyek egy példát — hogy az iparügyi minisztériumnál, amit bizonyára műhelygyakorlat, gyárlátogatások és hasonlók tennének indokolttá, legyenek az ipariskolák. De ahogyan látom, iparoktatási célokra, ipari középiskoláikra és szakiskolákra a költségvetésben 3,528.000 forint van beállítva és ebből iparüzemi kiadás csak 144.000 forint, a többi pedig személyi járandóság és olyan természetű dologi kiadás, amilyet megtalálunk bármelyik más iskolánál vagy intézménynél: irodaszerek beszerzési költségei, a leltári tárgyak karbantartása, elhelyezési költségek, házbér, fűtés, világítás, stb. Ezen az alapon tehát nem indokolt, hogy ilyen szétszórt legyen a közoktatás. Ez az összeesküvés is megkövetelné, hogy a magyar nevelést komolyabban vegyük. A nevelés csak úgy lehet eredményesebb, ha helyreállítjuk a nevelés egységét és a szaknevelést meg lehetne oldani olyképen, hogy a közoktatásügyi miniszter megfelelő szakreferensek beállításával gondoskodik arról, hogy korszerű, szakszerű oktatást kapjanak ezekbe a különböző szakiskolákba beiratkozó növendékek. De kell valamit szólnom még a demokratikus állam' konstrukciójáról is. Ugy gondolom, hofv a ma meglévő 15 minisztérium a koalíciós arithmetika eredménye, és ezért sok. Van néhány minisztérium, amely nyugodtan beolvasztható lenne más minisztériumba. Nem
