Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-91

101 À nemzetgyűlés 91. ülése 1947. De tudjuk azt is. t. Nemzetgyűlés, hogy gazdasági stabilitás politikai stabilitás nélkül: fából vaskarika. (Ügy van! Úgy van! a\ kisgazdapárt oldalán.) Ezért régi parlamenti szokás szerint engedjék meg, hogy a költségvetési vitát, mint alkalmat megragadjam ahhoz, hogy szóljak a napirenden lévő politikai kérdésekről is, amelyekről — valahogy az az érzése az embernek — miem beszélünk itt. ahol pedig az ország legfontosabb ügyeiről kellene szólani- (Halljuk! Halljuk! — Helyeslés à szabadságvárt oldalán.) Ne kerülgessük, mint macsikia a forró kását, â parlamentnek olyan tribünnnek kell lennie, amelyen arról essék szó, amiről kell. hogy szó essék. Én azt hiszem, nem túlzok, t. Nemzetgyűlési, ha, megállapítom, hogy ezzel az összeesküvéssel aj magyar demokráciának

1 eddig legsúlyosabb r válsága robbant ki. Mielőtt a válság okaira és a nézetünk szerint belőle levonandó következtetésekre rátérnénk, engedjenek meg néhány kritikai szót a szabadságpárt címére. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt oldalán) Én a továbbiak során elég súlyos és szókimondó bírálatot leszek kénytelen alkalmazni a Független Kisgazdapárttal szemben. (Egy hang a szabadságpárt oldaláról: Koalíció van!) A koalíciós társakat is kell és szükséges bírálni- Mondom, néha elég súlyos és szókimondó bírálatot leszek kénytelen alkalmazni, de el akarom kerülni a hamis látszatokat. Ezért bocsátom ez elé a bíráLat elé megjegyzéseimet a szabadságpártról, mert még a látszatát is el akarom kerülni annak, hogy a mi bírálatunknak valami köze is van ahhoz a bírálathoz, amelyet most az események után a szabadságpárt gyakorol a Független Kisgazdapárt felett * t Mi akármennyire bíráljuk, és ha kell, fogjuk bírálni keményen és szókimondóan, koalíciós társunkat, a Független Kisgazdapártot; bizonyos megrendüléssel állunk szemben azzal a szerencsétlenséggel, azzal a tragédiáivá!, amely a magyar piarasztság nagy pártját ezzel az összeesküvéssel érte, és távol áll tőlünk az a kritika, amelynek szeileméveil találkozunk a szabadságpárt részéről, amely a magyar parasztság nagy pártjának eztí_ at szomorú tragédiáját hullarablásra, profitálásria, saját politikai pecsenyéjének megsütésére akarja felhasználni. (Nagy zaj és felkiáltások a szabadságpárton: Hol? Hol? — Ter nay István (msz): Hol tapasztalja? — Nagy Vince (msz): Egyetlen kilépett képviselőt sem csábítottunk hozzánk! Tiszta valótlanság!) Mi a tanulságai ennek a vál ságinak, (amely az összeesküvéssel kapcsolatban kirobbant vagy elmélyült? Mi az a tianuliság, amelyet a kisgazdapárt demokratikus és paraszti elemeineíkl a mi nézetünk szerint le kell' vommiofc éliső

: sorban ebből a válságból? Az, hogy a régi úriosztály képviselői helyett a munkásosztálylyail kell szorosabbra fűzniök a szövetségi kapcsokat. Mindenki, aki más tanácsot ad ma a kisgazdapártinak és a kisgazdapárt mögötti álló paraszti tömegeknek, nem vonja le igazi tanulságait ennek ai válságnak; aki más tanácsot ad a kisgazdapárt paraszti tömegeinek, újból tévútra akarja őket vinni. Milyen tanácsot ad vájjon ai kisgazdapárt parasztjainak a szabadságpárt? Engedjék meg, hogy Sulyok Dezső múltkori nemzetgyűlési beszédléből idézzek.

6 (Olvassa): »Állandóan figyelmeztetik a kisgazdapárt parasztképviselőit évi február hó 6-án

f csütörtökön; . 102 arra, hogy vigyázzanak és ne lépjenek rá arra a nagyatádi útra. Akik ezt kívánják, köztük Rákosi Mátyás mélyen t- képviselőtársam, azoknak legfőbb vágya, az, hogy a kisgazdapárt paraszti tömegei igenis lépjenek rá a nagyatádi útra, de ezen az úton Bethle/n Istvánt Rákosi Mátyás helyettesítse a történelem iszínpiadán.« Fordítsuk le, ,t Nemzetgyűlés, a neveket. Bethlen István nem önmagát jelentette abban a végzetes szövetségben, amelyet Nagyatádi Szabó Istvánnal 1921-ben kötött, és Rákosi Mátyás ísem csupán önmagát jelenti abban a koalicióbam, amely bennünket, mint a munkásosztály egyik pártját összefűz a kisgazdapárttal. Bethlen István a grófokat, az ezerholdasokat, a magyar^ úri nagybirtokosokat jelentette és Rákosi Mátyás a munkásosztálynak legalábbis jelentős részét képviseli és jelenti, de nyugodtan • hozzá lehetett volna tenni, az ő nevéhez Szakasits Árpád nevét is és akkor az egész munkásosztály képviseletéről lett volna szó. Mi tehát az a tanács, amelyet a szaibiadságpárt ez után a tragédia után a magyar pa^rasztság nagy pártjának, a Független Kisgazdapártnak ad? A tanács ez: nehogy eszedbe jusson levoi.m az ig'azi következtetéseket abból a bajból, amelynek tanúig vagyunk, nehogv szorosaibbra fűzd a szövetségi kapcsolatot a munkásosztállyal- (Zaj és felkiáltások a szabadságpárton: Nem a munkásosztállyal! —Ternay István (msz): Csak a vezérével. — Lévay Zoltán (msz): Nem azonosak! — Halter Béla (msz): A munkásosztály nem azonos a vezetőkkel! — Orbán László (kp): Ezt még Horthyéktól tanulták!) Ebből az következük, hogy a szabadságpárt meg akarja akadályozni, hogy a kisgazdapárt leigiészségesebibeini, igyógyuitabban kerüljön ki ebből a válságból. (Kiss Ferenc (félegyházi — msz): Hogy az orránál fogva vezessék!) A parasztságot orránál fogva a nagybirtokos osztály vezeti (Felkiáltások a szabadságpárton: Az is! — Babody János (kg): A paraszt megérett arra, hogy ne vezessék orránál fogva! Mi öntudatosak vagyunk — Zöld Sándor (kp): Sándorfalván majdnem agyonütötték Nagy Vincét!) és éppen most akarják megakadályozni azt, hogy az igazi tanulságot levonják a kisgazdapárt paraszti tömegei az összeesküvésből és szorosabbra fűzzék a szővetségi kapcsolatokat a munkásosztállyal. (Állandó zaj a szabadságpárton.) Z. Nagy Ferenc képviselőtársam felszólalásának arról, hogy a koalíción belül még szorosabban össze kell fogni, _ nem lehet más értelme mint az, amit én mondok, hogy szorosabbra kell fűzni a meglazult és meglazított szövetségi kapcsolatokat a munkások és a parasztok között. (Zaj és ellenmondások a szabadságpárton. — Vásáry József (msz): A vezetőkkel ne!) íme, a szabadságpárt tiltakozik, hogy ilyen értelemben vonjuk le az összeesküvés tanulságait. »Vezetők«, ez fasiszta szólam, t. Vásáry képviselőtársam, ezt ön Gönilböstől és Hitlertől tanulta, hogy a munkásosztályt a vezetői' tői el kell választani. (Ügy van! Ügy van! Taps a kommunistapárton. — Vásáry József (msz) : Nekem nem volt közöm a letűnt rendszerhez, keresse máshol azt, aki paktált vele! — Egy hang a kommunistapárton: Mi van a csikóval? Arról beszél jen.

7 — Egy hang a $#&> 7*