Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-91
95 A nemzetgyűlés 91: ülése 1947. évi február héj fí-án, esti lör lökön. \H\ sen). (Ügy van! Ügy van! a kisgazdaimrl oldalán.) Mi a magunk pártjában a dolgok vitelét tudjuk biztosítania úgy, amint az szükséges és tudjuk garantálni, hogy egy, az ország érdekében létrehozott megegyezés betartása nem rajtunk fog múlni. '• Engedelmet kérek ezért a kis kitérését, amely talán nem tartozott volna egy költségvetési beszéd keretébe, de szolgáljon mentségemül, hogy én, az egyszerű, tanyáról jött parasztember, nem rendelkezem akkora felkészültséggel, mint Sulyok Dezső barátom és mindenki a miaga nyelvén mondja el, hogyan. látja a dolgokat. Én így látom ezeket a kérdéseket és hiszem, hogy mindezeket megfontolva és elfogadva, megtaláljuk azt az utat, amely feltétlenül szükséges iahhoz. hogy szegény, sokat szenvedett országunk a fejlődésben ne akadjon meg, hanem előbbre jusson. Már szavaim, bevezetésekor megjegyeztem, hogy a költségvetést én a mai körülmények közt .a szakszerűség szempont .iából is jónak tartom- De még ha a szakszerűség szempontjából kifogásaim volnának is valamely tere«* akkor is elfogadnám, mert bizalommal vagyok a koalíciós kormányzás iránt. így a költségvetést általánosságban mind magam, mind pártom nevében elfogadom. (Éljenzés és taps a kisgazdapárt oldalán, a szociáldemokrata és kommunistapártwi. • A szónokot üdvözlik.) Elnök; Szólásra következik a kijelölt szónokok sorából? Gyurkovits Károly jegyző: Révai József ! Révai József (kp): T. Nemzetgyűlés! A magyar demokrácia első stabil költségvetését elégi étellel és örömmel kell üdvözölnie minden építő szándékú magyarnak. Ez az első forint-költségvetésünk — ezt merem mondani Sulyok Dezső képviselőtársain beszéde után is — minden kishitűvel szemben bizonyítéka a forint diadalának, bizonyítéka annak, hoerv az elmúlt két esztendő emberfeletti munkája nem volt hiábavaló, bizonyítéka annak, hogy hazánk felfelé megy. Ne felejtsük el, t. Nemzetgyűlés, hogy ennek a költségvetésnek száraz számai mögött eleven emberek verejtéke, munkája van; a parasztok munkája, ipari munkásaink hősies küzdelme, bányászaink megvívott csatája a szénért. Persze, vannak ennek az első forint-költségvetésünknek gyengéi, szűk keresztmetszetei. Nem kell sokat bizonyítani azt, — és ehhez teljesen felesleges volt az a nagy vértezet, amelyJ.yel Sulyok Dezső képviselőtársam itt felvonult — nem kell bizonyítani, mert mindenki tudja, hogy szegények vagyunk, és terheiník ehhez a szegénységhez képest aránylag nagyok. Ebből azonban az következik, hogy adjuk fel á harcot a felemelkedésért 1 ? Azt hiszem, nem! A Sulyok Dezső képviselőtársammal szemben gyakorlandó kritika dolgában abban a iszerencsés helyzetben vagyok, hogy szinte teljesen egyet tudok érteni azzal, amit Z. Nagy Ferenc előttem szólott képviselőtársam kifejtett. Csak azt tenném hozzá, ne higyje ő azt. hogy egyszerűen a paraszti józan ész alapján szállít szembe Sulyok Dezső látszat-tudományosságával, (Zaj a szabadságpárt oldalán.) mert abban, amit Z. Nagy Ferenc a maga józan paraszti logikájával kifejtett, még tudomáiniyosság is több van, mint abban a számokkal való zsomglőrködésben, (Taps a kommunistapárt oldalún.) amelynek tanul voltunk Sulyok Dezső beszéde során- (Ellentmondások a szabadságpárt oldalán. — Vásáry József (msz): A magáéban még, több lesz! — Zaj.) * Hangsúlyozom: szerény nézetein szerint Z. Nagy Ferenc álláspontjában még tudományosság is több volt, (Pászthory István (mm) : Maga sem hiszi el!) azért mert Z. Nagy Ferenc abból indult ki, amiből lehetetlen ki nem indulni gazdasági és pénzügyi kérdések megvitatásánál és eldöntésénél: abból indult ki, hogy döntő tényezője a gazdasági életnek, a költségvetésnek, a termelésnek is a dolgozó ember; aj legdöntőbb termelő erő, alegnagyoob erőforrásunk a magyar dolgozó nép munkája. (Úgy van! a kisgazdapárt oldalán.) És az az optimizmus, amely abból fakad, hogy hiszünk ennek a tényezőnek hatékonyságában, egyben az igazi tudományosság is, amellett, hogy a tapasztalati életnek is megfelel. Sulyok Dezső i. képviselőtársam beszédének — ha jól értettem — alapgondolata az volt, hogy a költségvetés irreális, túlmagasak a terhek, tulajdonképpen csak egy dolog segíthet rajtunk: külföldi kölcsön. Teljesen igaza volt Z. Nagy Ferencnek, amikor azt mondotta hogy ez a kérdés is máskép áll a stabilizáció után, mint a stabilizáció előtt. Nem kell senkinek ebben az országban és ebben a nemzetgyűlésben reklámot csinálnia a külföldi kölcsönök mellett; mindenki igen boldog lenne, ha minél több dollárt, fontot, svájci frankot és egyéb kölcsönt kapnánk, de azt mondani, hogy állunk és bukunk azzal, hogy kapunk vagy nem kapunk külföldi kölcsönt, semmi egyéb, mint hitetlenség elterjesztése népünkben saját erejét illetően. (Pászthory István (msz): Senki sem mondta!) De a dok gok logikája ez, és mi tudunk érteni ki nem mondott szavakból is. Hallottuk ezt már a stabilizáció előtt is, akkor is azzal próbálták elvenni a kedvünket attól az erőfeszítéstől, amelyet a stabilizáció jelentett, hogy hiábavaló munka, külföldi kölcsön nélkül nem lehet az inflációt megállítani, nem lehet szilárd alapra helyezni pénzünket. Megmutattuk, hogy lehet. Ne szólaljanak meg hát most újra ezek a vészmadarak és ne próbálják népünk kedvét elvenni a harctól hazánk felemelkedéséért. (Taps a kisgazdapárt, a kommunistapárt, a parasztpárt és a szociáldemokratapárt soraiban.) T. Nemzetgyűlés! Természetesen mi sem tagadjuk azt, — szóltam már erről — hogy költségvetésünknek vannak szűk keresztmetszetei. Jól látjuk, és fel is hívjuk rá a kormány és a pénzügyminisztérium figyelmét. Amikor a költségvetést összeállították, még nem lehetett tudni, hogy a szárazság miatt komoly kiesés fog jelentkezni neonzeti jövedelmünkben. Egyes becslések szerint ez a kiesés meghaladja az egymilliárd forintot, , vagy ha költségvetési hatását, az adóbevételekben való kiesést nézzük, legalább egy negyedmilliárd forintról, 250—300 millió forintról van szó. Ezt komiolyan szűk keresztmetszetnek kell tekm : teni, amiből az következük, hogy a pénzügyi kormányzatnak törnie kell a fejét, hogyan leihet ellensúlyozni ezt a kiesést a hevetelek szakaszán. A másik dolog, amely nehézségeket okoz,' az idei kemény tél, amely megnövelte a futó: anyagszükségletet. A széntermelés bányászaink kitűnő munkája és az államosított szénbányák termelésének növekedése ellenére nem tudott
