Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-91

91 A nemzetgyűlés 91. ülése 1947. kormányzat tirant, gondoljanak visszia arra., hogyan utaztak Magyarországon két .esztendő­vel ezelőtt és hogyan utazhatnak ma. Meg kell állapítaniok, hogy ezen ia téren kétségkívül óriási haladást értünk eJ, mint minden más terén is az államigazgatásnak. Mindezeket a szempontokat az egyes tárcáknál beállított összegekkel kapcsolatban %&-. figyeiljefmlbei kell vennünk, ha fel akarjuk állítani a mérleget, vájjon van-e okunk és jogunk a koalíciós kor­mányzat iránti bizalomra. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Méltóztassék mes:­tengedni, |hogy >a továbbiak alátámasztásia végett most egy kis visszapillantást veisseK a multo-a. Amikor a legutóbbi költségvetést tár­gyalta itt a képviselőház, egy letűnni készülő rendszer utolsó esztendejében, dúló világhá­ború idején, akkor már világosain láttuk egy­felől a bizalmatlanságot, a bizonytalanságot az emberekben, másfelől a rövidlátást veze­tőinkben; világosan láttuk, hogy a teljes ösz­szeomlás felé megyünk. Ha most különbséget teszünk az akkori költségvetés és a mostani költségvetés között vagy különbséget teszünk az utolsó békeévi költségvetés és a imostani költségvetés között, akkor talán számítani mű­veletekkel lehet itt hiányosságokat leltüntetni, talán lehet tévedéseket kimutatni és talán le­het a várható eredményeket kétségíbevonni, de meg kell állapítanunk azt, hogy ilyen viszo­nyok közt, mint a maiak, iá magyar parlament­ben még költségvetest nem tárgyaltak. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor szerin­tem semimi aggodalomra nincs ok, még akkor sem, ha való az, amit Sulyok Dezső t. képvi­sel őtársam állított, ,hogy ia deficit 'neímcsak 8.5 százalék, hanem annál lényegesen több. Mélyen t. Nemzetgyűlés! El keli bírnunk ezt is, mert minden terén az életnek a legfőbb feltétel és az eredmények elengedhetetlen^ fed­te tele az önmagunkban és a jövőben' való bi­zalom. (Taps a kisgazdapárt oldalán.) Talán több az, ami a költségvetés elfogadásánál a bizalom oldalára esik, mint a szakszerűség ol­dalára, de ha úgy vesszük, talán fontosabb ez a bizalom, mint a szakszerűség, mert ha nincs meg a bizalom a gazdasági élet, állami önállóságunk, általában a jövő tekintetében, akkor egy szakszerűen felépített, számtanilag hibátlannak bizonyuló költségvetés is össze­oanlik. Éppen azt, ami a szakszerűség oldalán hiányzik, hiteim szerint bőven pótouUatja az a bizalom, amellyel ma minden hazáját szerető magyar embernek kötelessége az államvezetés iránt viseltetni. (Ugy van! Uűy van! — a kis­gazdapárt oldalán.) • i t Mélyen t. Nemzetgyűlés! Mezőgazdaságunk mellett természetesen elsőrendű fontossága van ipari termelésünknek is. Már Kossuth La­jos megállapította azt, hogy ipar nélkül fél­karú óriás volna a magyar neonzet. Ai régi osztrák-magyar monarchia idején iparunk meglehetőseid elmaradott volt. Iparunknak ez az elmaradottsága súlyosan éreztette hátrányát akkor,, amikor az osztrák-magyar monarchia megszűnt és önállóak lettünk. Ezt a hátrányt pótolni kellett. Mezőgazdaságunk áldozatvál­lalása árán pótoltuk is annyira, hogy ma ipari termelésünk is elég jelentékeny és még to­vábbi fokozására is van lehetőség. Ez feltét­lenül szükséges dolog. Talán kissé rossz ha­sonlattal élek, amikor megemlítem, azt olvastam a háború alatt egy könyvből, hogy valaki ké­telkedve fogadta Anginában egy hajózási mi­niszter kinevezését és azt mondták, hogy hi­szen Angliában minden ember hajózási szak­ember. Lehet, hogy így van, nem Vitatom, el­évi február hó C>-án f csütörtökön. 92 hiszem. Ellenben kétségtelenül meg kell álla­pítanom azt, hogy Magyarországon minden problémát a magyar mezőgazdaság proíblémá­ján keresztül kell néznünk. (Taps a kisgazda­párt oldalán. — Vásáry József (msz): Es ezt el -is hiszi?) Iparunk, k^eskedelmi életünk fel­építéséné], a kulturális nevelés minden terén ennek a tételnek mindenkor kellő figyelmet kell szentelnünk, mert Magyarországon csak a mezőgazdaság; teljesítőképessége alapján, vagy azzal együtt lehet bármilyen^ újjáépítést, továbbvezetést vagy fejlődést elképzelni. Meg kell még emlékeznem a költségvetés általános vitája során a népjóléti tárcáról is. A népjóléti tárca 113 millió forinttal szerepel a költségvetésben, ami — azt lehet mondani — talán elegendőnek látszik, hiszen elég nagy összeg, ellenben egy vesztett háiború nyomo­rúságai . után, amikor egészségügyi intézmé­nyeink is rendkívül nagy károsodást szenved­tek, ez az összeg csak szűkösen elegendő, mert nem tisztán csak egészségügyi intézménveink újjáépítéséről van szó, hanem, szó van itt égy régóta húzódó hiány pótlásáról: a szociáliis gondoskodás pótlásáról is. Meg kell azonban állapítanunk azt, hogy egészen rövid múltja van Magyarországon a szociális gondoskodás­nak. Amikor az országos társadalombiztosítást kezdték kiépíteni, ez egészen jól is működött­Azt lehet mondani, hogy a mai viszonyok között mintaszerű a társadalombiztosítás az ipar terén a városokban. Ellenben elszomorító dolog az, ami a szociális gondoskodás terén a falvakban, főleg a tanyavilágbani Van,, (Ugy van! Úgy van! a kisgazdapárt oldalán.) ahol hosszú kilométer távolságokra van a leg­közelebbi orvos, még nagyobb távolságokra van a legközelebbi kórház, vidéki kórházaink nincsenek kellően gyógyszerekkel és egyéb gyógyászati eszközökkel felszerelve. Itt a gon­doskodásnak szerintem még több szükséges­sége áll fenn és a népjóléti kormányzat felé ezt hangsúlyozottan ki kell fejeznem. A szo­ciális gondoskodásnak, elsősorban az egész­ségvédelem terén neímcsak a városokra, hanem a falvakra is ki kell terjednie. (Taps a kis­gazdapárt oldaián.) .Ki kell terjednie oida nemcsak az egészségügyi gondíosikodásnak, hanem a szociális gondoskodásnak is. Ha keveset is, ha nehezen vagy későn is» de az ipari munkásság mégiscsak kap öreg­ségi járadékot- Ezzel szemben mi a helyzet a mezőgazdasági munkások százezreinél» akik semmivel sincsenek jobb helyzetiben, sőt talán nem túlzás azt mondani, hogy az ipari mun­kásságnál rosszabb helyzetben vannak? Kóluk semminemű szociális gondoskodás nem törté­nik, lehet mondani, mert ami van, az alig több a semminél. Az Öregségi járadékot a mezőgazdasági munkásság még a leszállított, alacsony tételben sem kapja meg, csak kivé­teles eseteikben és akkor is. harmad, negyedv vagy ötödrészét kapja annak, amit az ipari munkás kap. T, Nemzetgyűlés! Azt hiszem, nem jog­talan kivánság részünkről, hogy amikor meg­állapítjuk azt, hogy a mezőgazdasági munkás is van olyan hasznos tagja a magyar társada­lomnak, mint az ipari munkás, akkor a gon­doskodásnak legalábbis egyenlő mértékét kö­veteljük. (Helyeslés u kisgazdapárton.) Ha most a költségvetés letárgyalása után megindul — mert hiiszem, hogy meg kell in-

Next

/
Thumbnails
Contents