Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-91
87 A nemzetgyűlés 91. ülése ÍM?'. vetést a szakszerűség szempontjából lehet bírálat tárgyává tenni, lehet elfogadni vagy el nem fogadni, amikor azonban egy költségvetést tárgyalunk, nemcsak a szakszerűség szempontja vau előttünk. A költségvetés megszavazása vagy meg nem szavazása elsősorban is bizaj.mi kérdés. (Ugy van! .— a kisgazdapárton.) Őszintén csodálom, hogy eat nem használta ki Jobban Sulyok Dezső, mikor rámutatott a bizalmatlanság okára, amelyet szerinte talán kifejezésre is kellene juttatni. Én őszintén megvallom, bizalommal vagyok a koalíciós kormány iránt. (Egy hang a szabadságpart soraiban:^ Csak nemi) Ezen lehet csodálkozni, de megpróbálom megindokolni. • A bizalom vagy bizalmatlanság kérdését nem lehet a mai nappal lemérni, hanem vissza kell tekintenünk oda» ahonnan ez a koalíciós kormányzás elindult: vissza kell tekintenünk odáig, amikor egy 25 even át erőszakkal fenntartott feudális úri reakciós Magyarország a semmibe omlott. A semmiből- kellett elindulnunk akkor, amikor még a háború sem szűnt meg és viselnünk kellett a háború minden gazdasági _ terhét, viselnünk kellett annak a társadalmi összeomlásnak minden terhét, amely kétségtelenül velejár egy ilyen' forradalmi átalakulással. Mert hiszem, ha Magyarországon forradalom a szó valódi értelmében nem is volt, maga az átalakulás méreteiben kihatásaiban kétségtelenül forradalmi jellegű volt, mert, amikor külső háborús beavatkozás folytán egy addig csalhatatlannak, megdönthetetlennek hitt rendszer máról-ho'lnapra öszszeomlik, az emberekben önkéntelenül megrendül á hijt, miegreiiiidül az erkölcs és sokkal több kilengés, törvénytelenség történik. Ebből a légkörből kellett a magyar államiság felépítését megkezdeni. Másfél év alatt elértünk odáig, hogy az emberek mast már el tudják képzelni másképpen is a holnapot és egyáltalán az életet, mint hogy egyik ember agyonüsse a másikat, mert kétségtelen dolog,. hogy a közread megszilárdulása terén óriási eredményeket értünk el. Ugyanezt mondhatjuk azonban gazdasági téren is. Nem túlzás az. ha azt mondjuk: a magyar nép ősi élniakarásából. ősi életerejéből olyan eredményeket értünk el, amilyeneket kevesen mutathatnak fel eddig a világban. Másfél évvel a. teljes összeomlás után élünk, a- magunk erejéből, termelünk, nemcsak saját szükségletünkre, hanem nemzetiközi kötelezettségeink teljesítésére is, s az infláció után megcsináltuk a magunk erejéből a stabilizációt. Ezt előttünk még egy nép sem tette meg a maga erejéből. De még mást is figyelembe kell venniTársadalmi, szociális, gazdasági berendezkedéseink évtizedes vagy évszázados * elmaradottságait ebben a másféléves forradalmi időszakban: kellett pótolnunk. Végrehajtottuk évtizedeknek, évszázadoknak mulasztását, a magyar földreformot, pénztelenségünk idején, akkor, amikor államigazgatásunk is még a kezdetlegesség stádiumában volt, s valljuk meg őszintén, egy ilyen nagyméretű földmegmozdulást, amelyet tisztán osak népi szervekkel hajtottunk végre, el lehetett volna képzelni úg;y is, hogy abból sokkal több hiba származzék, mint amennyi eddig történt. Rá kell még mutatnom egy másik eredményre is. Semmibe omlott államiságunkból meg tudtuk valósítani a magyar köztársaságot ez alatt a másfél év alatt és stabil alapokra évi februái\ hó 6-án, csütörtökön. 88 tudtuk fektetni ezzel államiságunkat kifelé is, befelé is. Bárkik legyenek is — többen vagy kevesebben — akik ebben .nem hisznek, vagy ezt nem szeretik, kétségtelen, hogy ma a magyar demokrácia legnagyobb vívmánya, a magyar köztársaság, örökre és visszavonhatatlanul, megdönthetetlenül itt van. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ezeket annak alátámasztására kívántam előhozni, hogy vanok a koalíciós kormány iránti bizalomra. Ha agyanis másfél : év alatt, amikor a háború .közvetlen kihatásai következtében helyzetünk sokkal nehezebb volt, ezeket az eredményeket el tudtuk érni, akkor minden okunk és jogunk megvan arra, hogy bízzunk abban, hogy ebben a költség vetési évben még . sokkal előbbre tudunk haladni. Maga a költségvetés, amint Sulyok Dezső igen t. képviselőtársain rámutatott, nem egészen stabil, mert hiszen a pénzügyminiszter úr bevallása szerint is van bizonyos hiány, amelyet ^hitelműveletekkel kell fedezni.. Sulyok Dezső szerint a hiány még több, mint amenynyit a költségvetés feltüntet. Mindezt a szakszerűség rovására esetleg fel lehet hozni, mint bizalmatlansági okot, hogy a költségvetést ne fogadjuk el. Itt azonban vissza kell térnem beszédem elejére. Élnünk kell és ebben a nehéz időszakban, őszintén megvallva, nem tudom elképzelni, hogy ennél a költségvetésnél jobbat lehet, csinálni; nem tudom eképzetei, hogy volna ember, aki tudott volna ennél jobbat ma Magyarországon alkotni. En tehát a szakszerűség szempontjából is teljesen elfogadhatónak tartom a költségvetést és az igen t. Nemzetgyűlésnek is elfő-, gadásra ajánlomA költségvetés egyes összegeinek megoszlásán ál^ figyelemmel kell lenni arra, hogy egy általános szegénység közepette minden tárcánál a szükségszerű takarékoskodásnak kellett érvényesülnie; ezért talán, a felvett összeg nem mindenütt látszik elegendőnek annak a célnak megvalósítására, amelyet az illető tárcától joggal elvárhatnánk. Van több olyan tétel is, amely szintén csak a rendkívüli idők velejárója. Nem akarok külföldi, nemzetközi kötelezettségeinkről, a jóvátételről beszélni, de magának a jelenlegi állapotnak következményeképpen is súlyos milliókat kell fordítanunk a közellátásra. Ezen nem az elosztható javakat értem, hanem közellátásunk igazgatását, a közellátási minisztérium és a közellátási felügyelőségek fenntartását. Amikor azonban — mint Sulyok Dezső is mondotta — nem lehet a szabad gazdálkodást bevezetni, elkerülhetetlen a tervgazdaság, a tervgazdaságnak pedig legelsősorban a közellátás terén kell érvényesülnie: nem lehet a kínálat és kereslet szabad törvényének kitenni a dolgozók ellátását, hanem ezt < hivatali vonalon kell szabályozni. : i^ :--í •K koalíciós kormányzatnak kétségkívül egyik legszebb eredménye az volt, amit közellátásunk terén elért- Valljuk meg őszintén, sokan, . különösen mezőgazdasággal foglalkozó emberek, de közgazdaságilag magas szakképzettségű emberek is szinte kétségbevonták azt, hogy amikor a megszálló csapatokat élelmeznünk kell természetben s emberi táplálkozásra alkalmas mezőgazdasági terményeket jóvátételre kell adnunk, akkor még közeliátásunkat is így el tudjuk látni. Meg kell állapítanunk,
