Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-91

79 A nemzetgyűlés 91. ülése 1917. 3387.4 millió forinttal veszem számításba, akkor megállapítható, — és ez a végső megállapítás irányadó a költségvetés deficitjére nézve — hogy a költségvetés deficitje 40 százalék. Mert a 3387.4 millió forintból a rendes közigazgatási bevételek — a 2026.1 millió forint — csak 00 százalékot fedeznek. 40 százalék tehát a fede­zetlen hiány. A pénzügyminiszter úr néhány más állam példájára hivatkozott expozéjában és hogyha elérkezünk ehhez a 40%-os deficithez, akkor megállapíthatjuk azt, hogy ez a hiány már közelebb áll azokhoz az államokhoz, ame­lyekre a pénzügyminiszter úr hivatkozott. A csehszlovák állam deficitje 41%, Olaszországé 53%, Franciaországé 51%, Hollandiáé 40%, Ausztriáé 24%, ezek szerint pedig Magyaror­szágé is 40%, Ez a helyes, reális adat, mert hi­szen nem is lehetne megmagyarázni azt, hogy miért vagyunk mi — teljesen tönkremenve és a világ legnagyobb inflációja után lábadozva, — jobb helyzetben és miért tudunk mi 8.5 %-os deficitet kimunkálni, amikor ezek a többi államok ezt nem tudjálk megcsiná'lsnii. Ez, a he­lyes és reális kép. Ismételten leszögezem tehát, hogy a magyar költségvetés deficitje 40%. Nézzük a felvetett probléma másik oldalát, hogy mit vesz igénybe a kincstár a bankóprés­bŐl ebben az évben. A 374.8 millió kimutatott deficitet, feltétlenül onnan veszi igénybe, mert hiszen a 300 milliós kölesönt a jegybanktól vette fel, a 74.8 milliót hitelművelettel kívánja fedezni, ez tehát nyilvánvalóan onnan szárma­zik. Ehhez a 374.8 millióhoz mindenesetre már a költségvetés szerint is két tételt hozzá kell szá­mítani, nevezetesen a jegybank felértékelési nyereségéből származó 270 millió forintot, amit a kormány bankjegyben kapott meg a Nemzeti Banktól és ide kell számítani a pénzverde nye­reségét: 90 millió forintot. (Rácz Jenő pénz­ügyminiszter: Ez utóbbit nem!) Hogyha hozzá adjuk ezt a két tételt, a 270 milliót és a 90 mil­liót a kimutatott 374.8 millióhoz, akkor a kor­mány a pénzverdéből és a bankóprésből együtt ebben az évben 734.8 millió forintot vesz igénybe. Ha azonban a kimutatott költségvetésszerű de­ficithez hozzáadjuk azt az 516.5 millió forintos többletet, amiről az előbb beszéltem, akkor 734.8 millió plusz 516.5 millió, azaz 1251.3 millió lesz a helyes összeg. Ez az összeg, amelyet ebben à költségvetési évben a pénzügyminiszter úr a bankóprésből és a pénzverdéből szükségletei fe­dezésére igénybe vesz. A pénzügyminiszter úr expozéjában elmon­dotta, hogy a bankjegyforgalomnak annyinak kell lennie, amennyit a termelés helyesen fel tud használni és amennyi az árúforgalomhoz számítva szükségletként mutatkozik. Meg is mondotta azt, hogy ez az ő véleménye és ' a szakértők véleménye szerint ebben a gazdasági évben 1000—1400 millió forintot tesz ki. Nem beszélt a pénzügyminiszter úr arról, hogy mennyit tesz ki a váltópénzforgalom. Becslé­sem szerint ennek 150—200 milliónak kell len­nie, a várható teljes pénzforgalom tehát ebben a gazdasági évben 1150—1600 millió forint. Eb­ből a pénzügyminiszter úr a költségvetés ada­tai szerint 734.8 milliót, a helyes, valóságos adatok szerint 1251.3 millió forintot vesz igény­be, ami mindenesetre. — hogy szerény kifeje­zést használjak — igen tekintélyes összeg. Azt mondotta a pénzügyminiszter úr expo­zéjábanj hogyha ő igénybe is veszi a bankjegy­forgalomnak bizonyos részét, ebből sem inflá­évi február hó 6-án, csütörtökön. 80 ció, sem baj nem származik, mert a stabilizáció kezdetekor a bankjegyforgalom a nullával volt egyenlő. Ha tehát a bankjegyforgalom szapo­rodik és armak egyrészét az állam veszi igény­be, ez még nem infláció. A pénzügyminiszter úrnak ezzel a megállapításával ezúttal nem akarok vitába szállni, mert még közvetve és kerülő úton sem akarom a magyar állam gaz­dasági életének stabilitását érinteni, de ha meg­engedi a- pénzügyminiszter úr és erre még mó­dunk lesz, egyszer majd később erre az állítá­sára visszatérünk. Ezúttal tudomásul veszem ezt a pénzügyminiszteri véleményt és tudomá­sul veszem azt az erős fogadást is, amelyet a pénzügyminiszter úr itt tett, hogy a kormány a bankóprést nagyon mérsékletesen, csak a végszükségben fogja igénybe venni, infláció tehát nem lesz. Ennyi lojalitás után azonban méltóztassék megengedni, hogy egy körülményre tisztelettel felhívjam a pénzügyminiszter úr és az egész kormány figyelmét. Az idő halad és az 1947/48. évi költségvetés elkészítése itt van a* kapuk előtt. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt­Sulyok Dezső (msz): Tisztelettel kérem be­szédidőmnek félórával való meghosszabbítását. Elnök: Mélltóztatnak a meghosszabbítást megadni 1 (Igen!) A nemzetgyűlés a meghosz­szabítást megadta. i Sulyok Dezső (msz): Ismétlem, az idő ha­lad, az 1947/48- évi költségvetés összeállításának ideje veszedelmesen közeledik és amikor ezt a költségvetést össze fogja állítani a pénzügy­minisztérium, akkor a bankjegyforgalom már nem nullával lesz egyenlő. T. Nemzetgyűlés! A . költségvetés mérlegé­nek ezen ismertetése után, miután foglalkoztam azzal, hogyan viszonylik a kiadások összege a rendes, közigazgatási bevételekhez és hogyan áll a jegybank igénybevétele, legyen szabad még rámutatnom a pénzügyminiszter úr expozéjá­nak ezzel kapcsolatban elhangzott néhány ki­tételére A pénzügy miniszter úr azt mondotta expo­zéja végén, hogy további sorsunk attól függ, vájjon kapunk-e külső segítséget, vagy to­vábbra is saját erőnkből kell gazdasági talpra­állásunkat végrehajtani. Azt is bejelentette a pénzügyminiszter úr, hogy a kormány a Szö­vetséges Ellenőrző Bizottságtól engedélyt kért arra, hogy kérhessük a Nemzetközi Valutá­ris Alap tagjai közé való felvételünket. Ezt a lépést feltétlenül helyeslem, ezt a lépést azon­ban további lépéseknek kell, mégpedig arány­lag gyors ütemben követniük, (Úgy vau! a szabadságpárton.) mert az idő sürget, és ha meg is kapjuk azokat a dollárokat, amelyek­nek imperializmusáról sajtónk bizonyos részé­ben egészen éretlen és a náci-időkre emlékez­tető közlemények jelentek meg, (Ügy van! Úgy van! a szabadságpárton.) mondom, ha meg is kapjuk ezeket a várva várt dollárokat, a dollár­ból még soká lesz munka, a munkából soká lesz termelés, a termelésből soká Lesz jövedelem, a jövedelemből soká^ lesz adó és az adóból még soká lesz államépítés. Az idő sürget, ezekkel az intézkedésekkel nem lehet várni, a megfelelő lépéseket a kormánynak tehát sürgősen meg kell tennie. Utolsó pontként szeretnék Î foglalkozni a költségvetésből levonható konklúziókkal. A költségvetést a külső terfliek determinálják. A külső terhek a költségvetés adatai szerint

Next

/
Thumbnails
Contents