Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-91
77 A nemzetgyűlés 91. ülése 1947. egészen fantasztikus számok röpködnek a levegőben. Én — lojalitásomat és tárgyilagosságom at igazolandó — minimális összeget veszek fel, évi 50 niilliót, mert ennyi biz'tosan meglesz a bányák deficitje, sőt ennél lényegesen több lesz. A nehézipari vállalatok deficitjével kapcsolatban Vas Zoltántél származik az az adat, hogy ezek hiánya havi 14,5 millió forint. Feltételezem, t. Nemzetgyűlés, hogy ez a szám is magasabb_ lesz, f de fogadjuk el egyelőre Vas Zoltán kijelentését autentikusnak és maradjunk a mellett az adat mellett, hogy a nehézipari vállalatok deficitje valóban havi 14.5 millió forint lesz. Ha: tehát a költségvetés kiadási oldalát helyesbíteni akarjuk, akkor — teljesen elhanyagolva a bányák és,nehézipari vállalatok kiadásiainak összegszerű felvételét, — még mindig hozzá kell adnunk a 2870.9 millió forintban-megállapított állami kiadások összegléhez 516.5 milliót, ami a jóvátételnél mutatkozó 336-5 millió többletkiadásból és az ellátási költségeknél mutatkozó 180 millió többletkiadásból áll elő és ezeknek figyelembevételével a kiadások hely eis összege nem 2870.9 millió, hanem 3387.4 millió forint. Ezekután áttérek à költségvetés mérlegének az ismertetéséne és bírálatára. A költségvetés szerint-a deficit a közigazgatásnál 257.1 millió forint, az üzemeknél 117.7 millió forint és így adódik a költségvetés deficitje, amit az előadó úr is ismertetett és amit a pénzügyminiszter ÚT is külön kiemelt expozéjában: 374.8 millió forint. Ez a kiadási oldallal szembeállítva, csak 8-5 százalékos deficitnek felel meg, ami a költségvetést rendkívül kedvező színben tünteti fel. Egy korrekciót azonban rögtön, az első pillanatban végre kell ennél a tételnél hajítani. Nevezetesen a költségvetés is. az expozé ás és az előadó úr előadása is a 374.8 millió forintban foglalt 117.7 millió forintos üzemi deficitet az üzemek és a közigazgatás kiadásainak együttes összegéhez hasonlítja, holott az^ üzemek teljes deficitjét a közigazgatás viseli és abban a pillanatban, amikor azt csak a közigazgatása kiadásokhoz hasonlítjuk, akkor a deficit már nem 8.5 százalék, hanem 13.5 százalék. De még ez sem a helyes szám, mert a helyes számiot akkor kapjuk meg, ha a kiadásoknak 2870.9'millió forintban megállapított költségvetésszerű előirányzatát felemeljük arra a 3387-4 millió forintra, iamelv az előbbi előadásom szerint a kiadások teljes összege. Ezen az alapon számítva a deficit már nem 8.5 százalék, nem is 13.5 százalék, hanem 26 százalék.' A 374.8 millió forintban megállapított deficitből a kormány 300 milliót nyomban a stabilizáció kezjdelbekör ta, Jegybanktól kölcsön felvet'; és ezlt értesülésem szerinjt az utolsó fillérig el is költötte. A további 74.8 millió forintra vonatkozólag a ^kormány álláspontja az, hogy ezt átmeneti hitelművelet tel kívánja, fedezni, tehát nyilván ezt is a Jegybanktól veszi fel. A 374-8 millió forint deficitnél nyilván kínosan ügyeltek a költségvetés összeállítói arra, hogy ez ne legyen túlságosan magasabb, mint a Jegybanktól igénybevett 300 millió forint kölcsön. A deficit azonban nem ennyi lesz. mert a deficit összegéhez, ehhez a 374.8 millió forinthoz hozzá kell adni a várható 516.5 millió forintos többletet, amivel a költségvetés valódi deficitjének-az összege 891.3 millió forintra, emelkedik. Ha ezt állítjuk szembe a várható kiadásokkal, "akkor kapjuk meg a 26 százalékos deficitet, amelyről'az'"előbb már beszéltém. évi február hó 6-án f csütörtökön. 78 'Ai költségvetés mérlegének bírálata azonban nem merülhet ki abban, hogy a mérleglet mechanikusan bírálom és a. deficitet mechanikus eszközökkel számítom ki. (Az elnöki széket 12 óra 1 perckor Kéthly Anna foglalja el.) Hogyha a költségvetés mérlegéről hű, igaz képeit akarunk alkotni, akkor még két tételt és még két adatot ki kell munkálnunk, nevezetesen a költségvetés-deficitjét arányba kell hozni a rendes közigazgatási bevételekkel egyrészt, másrészt pedig meg kell állapítani azt, hogy a költségvetés hiányainak: a fedezésére anenynyit^ merít az állam a- bankóprésből, mennyit merít az inflációból. És most, amikor idejutottam előadásomban, vissza kell^ternean a költségvetés bevételi oldalának néhány adatára, amelyeket korábbi előad ásómban még nem ismertettem. A költségvetés bevételi oldala szerint a költségvetés közigazgatási bevételei 2496;.l millió forintot tesznek ki. amelyből 470 millió forint az olyan bevétel, amely nem tér vissza és aniely csak egyszer vehető igénybe. Ez a 470 millió forint pedig adódik a következő tételekből: a Jegybank felériékelési nyereségéből igénybevett az állam 270 millió forintot, a pénzverde nyereségéből igénybevesz 90 milliié forintot és^ az amerikai és egyéb áruk értékesítéséből igénybevesz 110 millió forintot. Ez összesen 470 millió forint. Ha ezt a 470 millió forintot levonjuk a költségvetés bevételeiből, a 2496.1 millió forintból, akkor 2026.1 millió forint az, ami megmarad és ez tekinthető a. közigazgatás visszatérő rendszeres, állandó bevételei összegének. A költségvetés bevételi oldalánál a pénzügyminiszteir úr nyilatkozott arravonatkozólag, hogy eddig amilyen összeg, folyt be az államkasszába a költségvetés kezdetétől fogva- A miniszter űr nyilaik oziatáiból kiderül az, hogy október, november és december hónapokban a bevétel 200 millió forint körül mozgott. Ezzel, t. Nemzetgyűlés, körülbelül elértük azt a maximumot ,amit a folyó évi költségvetés folya• mán mint havi be vélteit remélhetünk.^ A sok évi átlag tapasztalata szerint a költségvetési bevételiek mindig az őszi hónapokban a legmagasabbak, tavasz 'felé pedig mindig fogynak, úgy hogy valószínűleg az elkövetkezendő hói napokban ez a 200 millió forintos csúcs nem lesz elérhető. A költségvetés nem, is számol ezzel, hanem csak 180 millió forintos bevétellel számol a későbbiek során havonta. Ez valószínűleg be is fog következni és ezzel kap. csolatbian mindenesetire meg kell állapítanom azt, hogy a pénzügyminiszter úr és a kormány a ' költségvetés bevételi oldalának az Összeállításánál sokkal reálisabb érzékről tett tanúságot, mint a kiadási oldal összeállításánál. Visszatérve már most a költségvetés mérlegére, hogyha aztl kívánom taglalni, hogy a rendes közigazgatási bevételekhez viszonyítva a deficit hogyan alakul, akkor meg kell állapítanom azt, hogy a rendes közigazgatási bevéelek összege 2026.1 millió, a deficit összege 891.3 millió. Ha ezeket az adatokat használom fel és • a költségvetésnek az előirányzatszerű 2870.9 milliós kiadását állítom szembe a rendes üzigazgatási bevételek 2026.1 .milliós tételével, akkor meg kell állapítanom,. hogy ezek a. ren<dés bevételek^ az előirányzatnak csak a 70 százalékát fedezik, ezen. az alapon tehát a deficit 30 százalék. Ha pedig ' a kiadásokat " reálisán '
