Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-91
75 A nemzetgyűlés 91. ülése 1947. titán esedékessé váló összegeket, a vállalatokat arra 'kényszeríti, hogy a jegybanknál vegyenek fel hitelt, vagyis költségvetési oldalról a bankóprés oldalára tereli át azi egész kérdést azzal a külömbséggel, hogy^ a jegybankhiteleket nem közvetlenül fia állam, hanem a jóvátételi szállító vállalatok veszik fel,, ahol az állam mint r zsiráns szerepel, ami azonban a kérdés lényegén nyilvánvalóan semtit sem változtat. Eljutottunk tehát oda t. Nemzetgyűlés, hogy ezeken a dolgokon valami módon okszerűen', észszerűen és az állam érdekeinek lelhető legjobb megvédésével segíteni kell. A jóvátételi kérdés taglalásánál rá kell még mutálnom arra, hogy miután *ia pénzügyminiszter úr a~ petrozsényi bányák értékéből a jóvátételben folyó évfolyamán betudásra kerülő összeget expozéjábaini számításba, vette, ezt én is számításba veszeui, s az ekként betudásra kerülő 3.5 millió dollár értékét, 1.40 millió forintot az általiam kiszámított 476.5 millió forint többletből Levonom, ami által a jóvátételi többletfizetés. összege a folyó évben 336.5 nrll'ó forintra redukálódik. A külső terhek második csoportja az ellenőrzés és megszállás költségeiből adódik. A^ kormány erre a célra 180 millió forintot állít be a költségvetésibe. A rendelkezésre' álló adatok szerint ezek. a költségek az első harmadévben 120 millió forintot tettek ki. Ismerve most _,már a bélkesizerződés aláírásának terminulsát 'és a ratifikációhoz fűződő,egyéb terminusokat, inteni valószínű, hogy ezek a költségek ennek a költségvetési évnek a végéig, vagyis 1947 július 31-ig lényegesen megváltoznának, tehát az egyharmad év tényleges 1 kiadása alapján ezeket ia költségeket 360 millió forint évi őszszeggel kell számításiba venni, ami annyit jelent, hogy itt 180 millió forint többletkiadás jelentkezik a költségvetés papirformájával szeimbenAnnál inkább figyelembe kell ezt vennünk, t. Nemzetgyűlés, mert ennél a tételnél már sem az önköltségi ár alá való leszállítás, seau idegen flnansziroztatás nem áll a kormány rendelkezésére, (Nagy Vince (méz) : Itt fizetni kell !) itt a zsebbe (kell nyúlni, ezt az összeget ki kell fizetni. A külső kiadások harmadik tétele a békeszerződéssel kapcsolatban várható terhekre előirányzott 200 millió forint. Ez az egész költégvetés legtitokzatosabb tétele, ^ mert erről a költségvetés semmiféle részletezést nem ad. Az indokolás mindössze azt mondja, hogy ezek lesznek azok a terhek, amelyeket a; békeszerződéssel kapcsolatban valószínűleg vállalnunk kell. A pénzügyminiszter úr ezt a tételt, expozéjában 'nem említette, itt áll tehát egy 200 milliós tétel, minden további, különösebb magyarázat nélkül. (Nagy Vince (msz):. Für alle Fälle!) Az elterjedt hírek szerint, a kormány ezt az összeget elsősorban a Dél-Szlovákiából kii telepített, illetve kitelepítendő vagy onnan teJmigirálni kényszerülő magyarok megsegíté-, 1 sere Ihásznál ja fel. Ha ez így van, ezt csak helyeselni lelhet, csak azt nem tu doni 4 miért nem lehet ezt a költségvetésiben nyiltan megmondani. Vannak olyan szállongó híreik is, • amelyek szerint a kormány ebből az Összegből akarja fedezni annak a nem fedezett deficitnek egy- részét, amely a jóvátételii többleí.kiadásoknát, < valamint, az ellenőrzés és ellátás' .költségéinél I mutatkozik, i ; Miután : azonban . & \ évi február hó 6-án, csütörtökön. 76 pénzügyminiszter úr expozéjában nem említette, hogy átruházási jogot kivan magának • (biztosítani egyfelől a békeszerződési terhek, másfelől az ellenőrzési és ellátási költségek között, ez utóbbi feltevés egyelőre nem látszik valóisizinünek. Mindaddig tehát, amíg a kormány 'ennek a 200 millió forintnak a rendeltetésére nézve felvilágosítást nem ad, fel kell tételeznünk, hogy ez valóban a Csehszlovákiából kitelepítendő magyarok megsegítésére fel» vett összegként szerepel. Letárgyalván 'már most: b külső terhek mindhárom csoportját és megállapítva azt, hogy a jóvátételnél 336.5 millió forint, az ellátási költségeknél 180 millió forint, összesen 516.5 millió forint többletkiadás jelentkezik, áttérhettek az üzemek . deficitjének tárgyalásaira. (Nagy Vince (msz): Kényes!) Az üzemeknél a deficit a költségvetés . szerint 117.7 millió forint, amelyet teljes egészébem a költségvetés közigazgatásö. része visel. Az üzemek költségvetésénél, illetőleg deficitjénél néhány észrevételem van; elsősorban ftfà. hogy az üzemek között egyáltalában ninesenielk tárgyalva az államosított szénbányák, (Vásáry József (msz) gúnyosan: Jó üzlet!) és ezekről a költségvetés mindössze esiak annyit mond. hogy ezeknek előirányzata még iniem volt^ elkészíthető, ezért nem szerepel a költség vetésben. {Mozgás a szabadságpárt oldalán. — Vásáry József (msz): Mennyi idő állt trendelkezésre!) T. Nemzeitgyűlés! Engedj ék meg, hogy az indokolás eme .kijelentésének őszinteségében kételkedjem. Az üzemeknek az államosítás előtt is megvolt a rendes könyvelésük, amely rendes könyvelés alapján nagyon könnyű lett volna költségelőirányzatot készíteni. 1946 január 1-ével megtörtént a bányák tényleges átvétele- Hogy 1946 jianuár 1-től a költségvetés benyújtásáig, ha az állam akarta volna, ne tudta volna ezeknek az üzemeknek gazdasági vonatkozásait, gazdasági szükségleteit átvizsgálni és .Kié tudott volna költségvetést alkotni ebben a tekintetben, ezt egyszerűen nem hi/szem el. De nem hiszi el maga a kormány sem, mert az iparügyi tárca költségvetésében 30.5 millió forint fel van véve, mint a .bányák kiadásaihoz való hozzájárulás. Azt nem tételezem, fel, t. Nemzetgyűlés, hogy az. iparügyi tánca költségvetésébe ez az adat csak úgy kapásból, minden különösebb előmunkálat nélkül került bele, ha pedig valamilyen előmunkálatok; voltaik és ez az adat nem kapásból került a költségvetésbe, akkor már nyilvánvaló, hogy a bányák ügyvitelével, a bányák szükségleteivel foglalkoztak. De a bányáikról legalább még megemlékezik a költségvetés mondván, hogy azok előirányzatát nem -iehetett elkészíteni, ellenben az á Hamui kezelésbe vett nagyipari vállalatokról egyáltalán szó sem esik a költségvetésben, holott az állam ezek deficitjének kifizetését magára vállalta Ezt' mindesetre nehezuiényeznem kell és ha a költségvetést valamilyen okból neim fogadom el, akkor elsősorban azért nem fogadóim el, mert hiányaik: a költségvetésből az_ államosított üzemek előirányzata és hiányzik a nehézipari vállalatok előirányzata. Marad tehát a régi állami üzemek deficitje, amely 117.7 millió forin'tban van felvéve a költségvetésbe. Ezekhez azonban hozzá kell venni — ha reális számítást akarunk végezni — a bányáki és a nehézipari vállalatok várható í deficitjét. ;A r . bányák.. /deficitjével kapcsolatban
