Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-91
Il A nemzetgyűlés 91. ülése 1947. mot fenntartani, másrészt pedig a létszámbeli eltérés okoz egy bizonyos differenciát az egy fejre eső kvóta tekintetében. A négyes szorzószám úgy áll elő, hogy a nagykereskedelmi árindex árai alapján állítják viszonylatba a mai megélhetést' a békebeli megélhetéssel. A közigazgatási és általában mindenfajta tisztviselőkT nyugdíjasok és munkások azonban nem nagykereskedelmi árakon, hanem kiskereskedelmi árakon szerzik be életszükségleteiket, és a kiskereskedelmi áraknál ez a négyes szorzószám, ez a 400-as árindex már nem helytálló. A statisztikusok kimutatása szerint ma a megélhetés nem egészen négyszeresébe kerül a békebelinek. Az élet azonban ez esetben. mint számtalan más esetben is, rácáfol a statisztikusok tudományára, mert minden családfenntartó, de különösen minden háziasszony nagyon jól tudja, hogy az egyszerű és puszta megélhetés ma a békebelinek nem négyszerese, hanem legalább ötszörösébe kerül. Változtat ezenfelül, t. Nemzetgyűlés, a fejkvóta eloszlása is a tisztviselők ellátásának összegén. Ma a közigazgatás aktív tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak járandósága 453.6 millió forintot tesz ki, ami az előbb eimlíj tett ötös osztószámmal elosztva, 90.7 millió pengőnek felel meg. Békében ugyanezeknek az illetménye 273.7 millió pengő volt. A létszám azonban a békebelihez viszonyítva emelkedett. A költségvetés adatai szerint ma az állami alkalmazottak létszáma 121.678, míg békében esak 77.863 volt. Ha ezeknek az adatoknak figyelembevételével összehasonlítjuk a bélkebeli illetményeket, a mostani illetményekkel, akrktor t. Nemzetgyűlés mégállapítható, hogy míg békében a fejkvóta 3515 pengőt tett ki, addig ma esak 745 pengő. Ez annyit jelent, hogy a tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak ma a békebeli illetményeik 21 százalékával kell beérniök. Ezen a szinten azonban t. Nemzetgyűlés csak nyomorogni lehet. Nyo morgó tisztviselőkkel és alkalmazottakkal pedig kielégítő közigazgatási és állami életet nem lehet élni. (Úgy van! Ügy van!) A kiadások második csoportja az átmeneti és dologi kiadások, amelyeket a költségvetés 702 millió forintban jelöl meg. Ebben azonban 180 millió újjáépítési tétéig van, úgyhogy az átmeneti és dologi kiadások végösszege 522 millió forint. Ezt néggyel elosztva, az eredmény 130.5 millió pengő. Békében ugyanerre a célra 296.2 millió pengőt fordítottunk, a mai előirányzat tehát a békebelinek ezen a téren 44%-a. Amikor ezt a 44%-ot megállapítom, felhívom a t. Nemzetgyűlés t figyelmét, hogy bizonyos intézményeink, a kórházak, a szociális intézmények, a gazdasági kísérletügyi intézmények és egyebek már a békebeli ellátottság mellett is éppen csak vegetálni tudtak, fejlődni és haladni nem tudtak. Ha tehát most ezeknek az ellátását lineárisan a békebelinek 44%-ára szállítjuk le, akkor itt is csak pangás és tengődés várható, fejlődés és mozgalmas élet azonban nem. A beruházások összege a közigazgatásban és az üzemekben együttesen 434 millió forint, ami átszámítva pengőre, 108.5 millió pengőnek felel meg. Békében ugyanerre a célra 44.6 millió pengő volt a költségvetésben felvéve. Erről a tételről, a beruházások tételéről azonban maga a pénzügyminszter úr állapítja meg a költségvetés indokolásában, hogy ez az öszszeg az állami vagyon további romlásának a évi február hó 6-án t csütörtökön. 72 megakadályozására s mostani állagának fenntartására elegendő, vagyonfejlesztésre ebből nem jut semmi. T. Nemzetgyűlés! A részletes vizsgálódás tehát^ ugyanoda mutat, ahova a;z általános vizsgálódás mutatott: a közigazgatásra eVjirányzott költségek nem elegendőek az állam ilyenirányú szükségleteinek biztosítására. Az állam feladatai nem fogytak, hanem általában mindenütt, a vi 1 ág összes államaiban sokasodtak. Különösen sokasodtak nálunk, ahol az állam egyre jobban belenyúl a magánéletbe és egyre több feladatot vállal magára a magángazdaság helyett. Megsokasodott és megnagyobdott feladatokat megkevesbedett anyagi eszközökkel hatályosan ellátni nem lehet. r A belső szükségletekre vonatkozó kiadási tételek ilyetén ismecrtetése után méltóztassanak megengedni, hogy rátérjek a kiadások második nagy csoportjára, amely a külső terhek ellátására van beállítva. Ezek a külső terhek a költségvetés értelmében három részből adódnak. Az első a jóvátételi terhek csoportja, a második a megszállással és az ellenőrzéssel felmerült költségek csoportja, a harmadik a békeszerződésből származó pénzügyi kötelezettségeink csoportja. Jóvátételre a költségvetés 787.5 millió formtet irányoz elő, megszállás 4jé ellenőrzés költségeire 180 millió forintot, békeszerződési terhekre 200 millió forintot. Általában ezekről a kiadásokról, maga a költségvetés, annak_ indokolása és a pénzügyminiszter úr expozéja is nagyon keveset mond, ahhoz tehát, hogy ezeket a tételeket helyesen tudjuk elbírálni, egyéb olyan tudomásunkhoz kell folyamodnunk, amit nem a költségvetésből és nem a miniszter úr előadásából veszünk. Amit ezekről a tételekről tudunk, az azt a meggyőződést kelti bennünk, hogy ezek a té> telek alacsonyabb Összegben szerepelnek r a költségvetés'ben, mint ahogyan azoknak várható valóságos kiadási összege a költségvetési év folyamán alakulni fog. Foglalkozzunk mindenekelőtt ,a jóvátétel kérdésével. A jóvátételt a költségvetés két részletben tárgyalja, előbb foglalkozik az ipart, terhelő jóvátétellel és azután a mezőgazdaságot terhelő jóvátétellel. A jóvátételi kötelezettségek Összegét a költségvetés dollárban is feltünteti, nyilvánvalóan azért, mert a fegyverszüneti egyezmény a jóvátételi kötelezettségüket dollárban állapítja meg. Ha ezeket a dollárban feltüntetett jóvátételig összegeket összehasonlítjuk a megfelelő forintösszegekkel, akkor nagyon érdekes tanulmányt folytathatunk arra vonatkozóan, hogyan alakul a jóvátételi dollárnak forintban kifejezett ellenértéke az egyes jóvátételre ."jogosított államokkal szemben. Oroszország felé jóvátételünket a költségvetés 21.8 'millió dollárban, 505 millóó forintban állapítja meg 1 . Jugoszlávia felé a jóvátétel dollár összege 7 millió, forintösszege 221 millió. Csehszlovákia felé pedig a jóvátétel dollárösszege 2.8 millió, forintösszege 61.5 millió. Ha a forinítösszegeket mindenütt elosztjuk a dol'lárösszegekke 1 , akkor kiderül, hogy az orosz jóvátételi dollár ellenértéke forintban 23.1, a jugoszlávé 31.6 és a csehszlováké 22, a jóvátételi dollár átlagos forintértéke pedig 24-9 forint, amely eredmény úgy jön ki, hogy a 787.5 millió forintot elosztjuk 31.6 millióval. r A pénzügyminiszter úr expozéjában a jó-
