Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-91
67 . A nemzetgyűlés 91. ülése 19Í7. általánosságban és > részleteiben- letárgyalta. A bizottságokban a költségvetési előirányzat több pontjával kapcsolatban merült fel kétség-, hogy az előirányzott összeg a nyilvánvaló szükséglet kielégítésére elég lesz-e, és számos esetben hangzott el olyanirányú kívánság, hogy az előirányzatot emelni kell. Ha. minden ilyen _ kívánság teljesülne, ai iköltségyetés kiadásainak főösszeg© nem; négymilliárd, hanem nyolc vagy tízmilliárd lenne, és minthogy az újabb kiadások fedezésére újabb bevételek vagy egyáltalán nem, vagy csak csekély mérteikben lennének, neon is annyira beszedhetők, mint inkább , előirányozhatok, a> költségvetés, de különösen az államháztartás tényleges hiánya az előirányzott összegnek többszöröse kellene hogy legyen. Ez pedig nem jelentene mást, mint azt, hogy az infláció újból elkezdődik és a költségvetés veszélybe kerül. A költségvetést lehet, sőt kell is bírálni, hiszen a nemzetgyűlésnek ez nemcsak joga, hanem kötelessége is. Meg kell azonban gondolni, hogy egyelőre jelentősebb változtatásokra alig van lehetőség, mert a stabilizációs költségvetés felborítása egyben a stabilizáció felborítását is maga után vonná. Mindezek elődadása után kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az 1946—47. évi, itt előadott kfölteégvetéíst sürgősen letárgyalni és általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Taps.) Elnök: Szólásra következük a íkijelölt szónokok közül? Futó József jegyző: Sulyok Dezső. Sulyok Dezső (msz): T. Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt örömmel és elismeréssel üdvözlöm magát azt a tényt, hogy a demokratikus Magyarország első költségvetését van alkalma a nemzetgyűlésnek tárgyalni. Azon az úton, amit a romokból felépülő jíj demokratikus Maa rövid idő alatt megtett, rendkívül fontos mérföldkövet jelent ennefc^ a költségvetésnek: benyújtása és nemzetgyűlési tárgyalása. Összehasonlítható jelentőségében a legfontosabb mérföldkövekkel, amelyek már mögöttünk vannak, mint amilyen volt például az ideiglenes nemzeti kormány megalakulása, az ideiglenes nemzetgyűlés összehívása, a fegyverszüneti egyezmény megkötése, majd később a választójogi törvény megalkotása, annak alapján az első demokratikus választás megejtése, a koalíciós kormány megalakulása, a köztársaság törvénybe iktatása, és így tovább; ezek a legfontosabb események, ame ; yek eddig a demokratikus ^Magyarország életének egyes állomásait jelezték. Ennek a költségvetésnek benyújtása fontosságban nem marad el ezek mögött az események mögött. Magáról a költségvetésről az általános indokolás azt állapítja ;meg, hogy szoros összefüggésben áll a stabilizációval. Ha tehát a költségvetést tárgyalni akairom, akkor néhány szóval meg kell emlékeznem arról a pénzügyi műveletről, amelyet a közkeletű szóhasználat stabilizáció névvel jelöl meg 'és amelyet azonos néven említ a pénzügyminiszter úr is expozéjában. Meg kell enilélkeznem a stkíbilizáeióróL mégpedig aa elisimerés < és a dicséret szavával kell megemlékeznem, ki kell emelnem a koncepció merészségét, a vállalkozás bátorságát • és a kivitel rendszerességét éppen úgy, mint a sikert és az eredményt; -amelyet a stabilizáció eddig m egvakó sí tóinak, és őket messze meghaladó jelentőségében a magyar nép egyetemének jelentett. évi február hó 6-án f csütörtökön. 68 -.A költségvetés tárgyalásánál < mindenekelőtt eszembe jutnak a pénzügyminisziteir úr expozéjának következő szavai, amelyeiket 1946 december 10-én mondott itt, a nemzeitgyűlésen. Ez a költségvetés nem az állami bürokrácia magánügyé, hanem egy nép élő elhatározása, hogy nyomorúságábóil és elesettségéből kiemelkedik és megjelölése annak az útnak is, amelyen keresztül a kibontakozás történjék. Értelmezve a pénzügyminiszter úrnak: ezt a mondatát, ez lényegében annyit jelent, t. Nemzetgyűlés, hogy a most előttünk fekvő költségvetés nem pusztán és kizárólag egyetlen gazdasági évnek, az 1946 augusztus 1-én kezdődött és 1947 július 31-én végződő gazdasági évnek pénzügyi előirányzatát tartalmazza, hanem ezen túlmenően útmutatást tartalmaz arranézve is, hogy elesett helyzetünkből a kibontakozás hogyan történjék. Errevonatíkozólag a költségvetés általános indokolása bizonyos útmutatásokat foglal magában. A költségvetés indokolása ezt a költségvetést deduktív úton létrejött költségvetésnek nevezi, ami annyit jelent, hogy a költségvetés a reménybeli bevételekhez, arányosított kiadások rendszerén épül fel. Űgy készült, hogy kiszámították a nemzeti jövedelem várható összegét, ebből megállapították azt a hányadot, amelyet közcélokra igénybe lelhet venni, és ez a hányad volt a költségvetés kiadásainak felső kerete, amelyen belül a kiadásokat "elő lehetett irányozni. Ezen a kereten bélül — még mindig követem a költségvetés általános indokolásának gondolatmenetét — mindenekelőtt nemzetközi kötelezettségeinken alapuló terheinket kellett figyelembevenni és a kiadások közé beállítani, azután gondoskodni kellett a nemzeti vagyon megóvásáról, további romlásának megakadályozásáról, gondoskodni kellett bizonyos mértékben, a lehetőségek szerint az újjáépítésről és csak az ezekután fennmaradó összeget lehetett az állani rendszeres közigazgatási kiadásaira felhasználni. A, költségvetés általános indokolása megállapítja, hogy ilyen rendszer mellett nagyon sok állami szükséglet kielégítetlenül maradt és nemcsak bizonyos szociális _ és kulturális szükségletek kielégítésére neim jutott fedezet, de fedezet né-kül kellett maradnia számos gazdasági szükségletnek is. Ez voaaa tehát az az út, amelyen keresztül a kibontakozásnak be kell következnie'? Már most mindjárt, beszédem elején felvetem a kérdést: vájjon helyes-e a pénzügyi elzárkózásnak azt a fokát megjátszani és megélni, amelyet a magyar kormány .magatartása t z első költségvetésben mutat? Ha minden úgy van, ahogyan a költségvetés állítja, ha. minden remény tökéletesen valóra válik, amire ez a költségvetés épít, még akkor is lehet-e, szabad-e megjátszani a kibontakozás elérésére rendelkezésre álló több változat közül azt a változatot, amely abból indul ki> hogy^ a magunk erejéből kívánunk talpraállni és gazdasági újjáépítésünket a. magunk erejéből kivanjuk megoldani? Ez ma, t. Nemzetgyűlés a magyar államnak a legfontosabb problémája. Erre a felvetett kérdésre majd csak beszédem végén térek vissza és adom meg a tudásom és lelkiismeretem szerint leghelytállóbb feleletet.- Hogy azonban ezt a feleletet megadhassam, teljes Részletességgel kell foglalkoznom a költségvetéssel. A költségvetésre vonatkozó előadásomat
