Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-90
47 A nemzetgyűlés 90. ülése 1947. tési helyiére, miért is a próbarendelés sem bto^ nyolódotit le; sőt még meg sem kezdődőit Tudóim, hogy ez nem külképviseletünk hibája, erről azonban már régen jelentést kellett volna tennie, hogy a hiba kiiküszübölődjék. Igen fontos iaz^ erélyes, gyors, ötletes és hozzáértő exporttevékenység, és az. hogy ezt csakis olyanok intézzék, akiknek működése nemi a saját, hanem az ország egyetemes érdekét szolgálja, (U\gy van! Ugy van!) A másik dolog, amire fel kell hívnom a külügyi kormányzat figyelmét, az, hogy az angol kormány már régen nyomtatásban - kiadta a német gyárak gyártási titkainak leírását. Ez az eljárás talán furcsának tűnik fel orthodox kapitalista szemszögből nézve,, de ' akiben a közösségi gondolat kifejlődött, las nagyon helyesnek és termesztésnek ítéli. A nácik annyi aljasságot követtek el, oly sok bajt és pusztulást okoztak, legalább ezek az ^eljárasok szolgálják a megkínzott emberisé2" jólétét. Az első ilyen füzetek már 1945 májusában megjelentek Angliában és úgy^ tudom, egyidejűleg Amerikában is; Azóta újabb és újabb kiadványok hagyták el a sajtót, amelyek rendkívül fontos és iparunk részére hasznos tudnivalókat tartalmaznak. Ezek közölt szerepel például az I. G. Fjarbenindustrie és más gyárak eljárásainak leírása, a német növényolajgyáirtás. bőrgyáirtás és gépgyártás, stb. tUtflbo® imetódusaiinak ismertetése. Rengeteg ilyen hasznos és ; hasznunkra fordítható füzet jelent meg. A németek valóban elég kárt okoztak nekünk, jogos tehát, hogy most utólag valami kevés hasznot húzhassunk abból, hoiery gvártási titkaikat felhasználjuk és tökéletesítsük. ^ Fontos tehát, hogy a külügyminiszter úr intézkedjék: külképviseleteink fordítsanak nagyobb gondot a gazdasági vonatkozású dolgokra és ne forduljon elő az, hogy ilyen nagyfontosságú kiadványokról idehaza imég csak sejtelmünk sincs. Végül kérem az iparügyi miniszter urat, gondoskodjék arról, hogy ezeknek a közkincscsé vált gyártási eljárásoknak szakszerű Leírását iparunk minél sürgősebben kézhez kapja. Az egész kormányt pedig arra kérem, szenteljen több figyelmet a gazdasági problémák megoldásának, vessen véget a tipikusan magyar állapotnak, a cifra nyomorúságnak, amelynek démonait a reakciós nmlt szabadított ránk örökségül és főleg tüntesse el azt a kiáltó, slot lázító ellentétet, amelyet az élet napos oldalán és az árnyékos oldalon élők között látunk és amely elősegíti az elégedetlenséget, a meg nem értést, a kialakulni kezdő közösségi érzés elsorvadását és a reakció patkányhadának .megerősödését. (Helyeslés és taps a kisgazdapárt soraiban.) Elnök; A nemzetgyűlés az interpellációt kiadja az összkormánynak. Következnék Némethy Jenő képviselő frr interpellációja» aki annak elmondására ha* lasztást kért. Méltóztatnak hozzá járulni ? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztáshoz hozzájárul. Némethy Jenő képviselő úr második inter* pellációjára is halasztást kért Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást megadta. Következik Farkas Imre kép viselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szívskedjék azt felolvasni. évi február hó 5-én, szerdán. 48 Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy Szabó István makói lakos. Makó város és iá központi járásban dohányárusítási és elosztói engedélyt kapott? Kérdem a pénzügyminiszter urat, hajlandó-e ezen kinevezéssel kapcsolatos összes iratokat felülvizsgálni és amennyiben ezen iratokból és a makói pénzügyigazgatóságnál elfekvő Szabó István niagytrafikoisrai vonatkozó terhelő adatokból kitűnne, hogy ilyen privilégium elnyerésére nevezett érdemtelen, ezen engedélyt haladéktalanul visszavonni?« Elnök: Farkas képviselő urat illieti a szó. Farkas Imre (kp): Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ami Makón Szabó István nagytrafikosi kinevezésével történt, az nem mindennapi dolog. A pénzügyminiszter úr bizonyára nincsen tisztában ezzel az emberrel, hadd mutassam be neki, hogy ki kapott Makón igen jelentős értéket. Ezt az urat az igazolóbizottság feddésre ítélte és jogainak gyakorlását öt évre felfüggesztette. Az illető megfellebbezte az ítéletet a szegedi népbírósághoz, amely a feddést jóváhagyta és három évre csökkentette a jogainak gyakorlásától való eltiltást. Ez az ember egészen hosszú ideig volt rendőri felügyelet alatt tagja volt a makói etelközi csúcsszervezetnek is. A makói pénzügyigazgatóság iá forint bevezetése óta már két ízben komolyan megbüntette, nagy pénzösszegekre. Amikor a vármegyei nemzeti bizottság tudomást szerzett kinevezéséről, egyhangúlag tiltakozott ez ellen; Csodák-csodája, ez az eimber a pénzügyminisztériumtól mégis kaphatott dohányárusítási és elosztói engedélyt. Remélem, hü képet festettem ennek a fasiszta^ embernek az egyéniségéről és a pénzügyminiszter úr, ha eddig még nem ismerte, bizonyára ismerni fogja ezután. Arra kérem a pénzügyminiszter urat, hogy ennek ismeretében igazságosan, bölcsen oldja meg a kérdést és minél hamarabb vonja vissza ettől a fasiszta bitangtól ezt a kinevezést Elnök: . Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a pénzügyminiszter úrniak. Következik Oláh Mihály képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz Hódmezővásárhely határában, jégkár miatti adótörlés ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció.'' Pénzügyminiszter Ur'í Az AlföM városai, különösen Hódmezővásárhely város határa felett az elmúlt év. 1946 nyarán több alkalommal pusztító jégeső verte el a határ egy részét A városi adóhivatalnál 209 kisföldű eniber, új gazda vagy földbérlő jelentette be a károsodást. Minthogy a 801/1945. M. E. számú rendelet kimondja, hogy az ©lenni károk után adóelengedést engedélyezni nem lehet, ezek a ^kisemberek a demokrácia idejében adótörlést nem kaphatnak. Kérem, haladéktalanul intézkedjék a pénzügyminiszter űr, hogy a 801/1945. M. E. számú rendelet eltöröltessék vagy új rendelet adassék ki, hogy a jégesőkárok után ezután is ugyanúgy járjon adótörlés, mint az a múltban is volt. Intézkedést kérek, hogy a károsult vásárhelyi parasztok adótörlést kapjanak.«