Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-90
49 A nemzetgyűlés 90. ülése 1947. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Oláh Mihály (kp): Igen t. Nemzetgyűllés! A magyar földet művelő parasztság verejtékisis, munkájának gyümölcse mindig attól függ, hogy mennyire könyörületes az idő. Az idő nem mindig könyörületes a parasztság munkájához. Mint ismeretes, az elmúlt nyáron keserves esztendőt éltünk át. Ez ttdi-önösem a magyar parasztságra vonatkozik, amely munkája gyümalcsének még a legkisebb hányadát sem kapta meg. Az alföldi városok közül különösen Hóidmező vásárhely határában pusztított olvan hatalmas jégverés, amely 2500 katasztrális hold földön vert» el a búza, árpa, rozs és tengeri 80—90, sőt 100%-át. Ennek következtében ' a városa adóhivatalnál jelentkezett 209 kisföldű ember, új gazda, földhérlő. A polgármesteir felvette a panaszokat, de intézkedni nem tudott, mert a vonatkozó miniszterelnöki rendelet erre lehetőséget nem biztosát. A 801/1945. M. E. számú rendelet kimondja, hogy elemi károk után adóelengedést engedélyezni nem lehet. E miatt ezek a kisemberek éppen a demokrácia eljövetelekor olyan súlyos, sérelmet szenvedtek,, amelyet nézetem szerint orvosolni kell. A múlt évben, 1946 nyarán az laszálykárosultak kaptak adótörl'ést, eziek a kisembereik pedig 1 nem, holott az Alföldnek ezen a részén a jégkár csaknem teljesen elpusztította verejtékes munkájuk gyümölcsét Akiknek öt ihat vagy tíz hold földjük volt, azoknak a» egész termését elverte 1 a jég. Ezek a jégkárosultaik természetesen nem részesültek iadóelengedésbein. Igazságta^annaík ós antiszociálisnak tartom ezt azért, mert annakidején, aimikor a földek mlég a nagybirtokosok kezén voltaik, volt ilyen jégkár, elemi kár esetén adóelengedés, niost pedig, amikor nagyon nagy szükség volma a parasztság sokszor hangoztatott védelmére kelni és különösen a kisföldű parasztságot kellene megmenteni, kellene átvészeltetni a jobb időik'^. akkor zárkóznak el ez elől. Kérem a pénzügyminiszter urat, hogy a 801/1945. M. E. sz, rendelet hatálylalaníttassék és új rendelet adassék ki, amely lehetővé teszii, hogy a jégkárok után is járjon adóelengedés. Nem olyan egyszerű a kérdés, de én úgy gondolom, hogy bár nem voltak ilyen nagy elemi károk az 'egész, országban, hanem csak az Alföldnek ezen a részén pusztított a jég, azért mégis megszívlelendő ez n kérdés. Azzal is tisz f ában vagyok, hogy ma Magyarországon a demokrácia idejében az adózás* terén minden fillérnek nagy fontossága van, amely az államháztartás kasszájába befolyik. Itt mégis ismételten hangsúilypzni kívánomi; antiszociális dolog, hogv az ilyen károsodás után a kisföldű emberek nem kapnak adótöí* lést. Intézkedést kérek aziránt is, hogy fi be s szolgáltatási kötelezettség tekintetében is töretén jék enyhítés. Ezeket a kisparaszt r embereket ugyanis az adókötelezettségen kívül beszolgáltatási kötelezettség is terheli. _ w Ezzel kapcsolatban sem veszik_ figyelembe a jégkárt, hanem egyszerűen kirójják rájuk a kötelezettséget. Tudom, ho£?v törvény eilen es cseieikedet volna, ha az illetékes hivatal nem hajtaná végre ezt az intézkedést. Szükséges tehát, hogy ez a 801/1945. M. E. számú rendelet eltöröltessék és egy olyan rendelet ' lásson napvilágot, amely ezeket a jógkárosult kisembereket feilNEMZETTxYÜLÉS.I NAPLÓ V, évi február hó 5-én, szerdán. 50 oldja a beszolgáltatás alól. Nem egyszerű probléma az, amikor 80—90, sőt 100%-át veri el a termésnek a jég és akkor nemcsak a 'közterhek miatt, hanem a beszolgáltatás imiatt is zaklatják ezeket a szerencsétlen kisembereket. Kérem tehát a pénzügyminiszter urat, sürgősen vizsgálja meg ezt a rendeletet és haladéktalanul adjon ki egy másik rendeletet, amely^ ezeket a jégkárosultakalt adóelengedésben részesíti. Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációt kiadja a pénzügyminisztei"" úrnak. Következik Tombácz Imre képviselő úr interpellációja a pénzügy- és az iparügyi miniszter úrhoz, , í Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció az iparügyi és a pénzügyminiszter urakhoz. Az Erdőbirtokos és * Fakitermelő Bt. budapesti cégnek a Szegedi Lemezgyár és Faipari Rt. szegedi üzemének elsorvasztására irányuló ténykedése ügyében. A Szegiedi Lemezgyár és Faipari Rt-t a Magyar Általános Hitelbank leányvállalata, az Erdőbirtokos ési Fakitermelő Rt. budapesti cég alapította, részvényei ennek tárcájában vannak és így közvetve a vállalat a Hitelbank tulajdonát képezi. Az Erdőbirtokos Rt. a közelmúltban megvásárolta az újpesti Furnír és Lemezművek Rt. részvényeinek többségét. Az újpesti gyár ötször nagvobb, mint a szegedi és a jelek szerint a szegedi gyárat mesterségesen el akarják sorvasztani. A Szegedi Lemezgyár felett a felügyeletet az Erdőbirtokos Rt. gyakorolja. A gvár anyagszükségletéről! nem gondoskodik. Immár február hónapban vagyunk; és a gyárnak kötlevele még mindig' nincs. A különböző anyagbeszerzésekre, munkabérfizetésekre pénzt .nem kap a gyár. A külföldi üzletkötéseket az Erdőbirtokos Rt. tartotta fenn magának. A szegedi gyár készletéből eladott áruk ellenértékét nem bocsátják a szegedi gyár rendelkezésére. Az Erdőbirtokos Rt. vezetősége az üzemi bizottságnak nem enged betekintést a külföldi üzletkötésekbe, úgyhogy az üzemi bizottság nem tudja, milyen áron kellt el az áru. Az újjáépítés s-zabotálását látjuk ebben a ténykedésben.. Családtagokkal együtt több. mint 500 ember kenyere forog veszélyben. Kérem az iparügyi- és pénzügyminiszter urakat, tegyenek olyan intézkedéseket, amelyek alkalmiasiask az Erdőbirtokos Rt. szándékának < meghiúsítására ós a szegedi dolgozók érdekein ek megvédésére.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Tombácz Imre (kp): T. Nemzetgyűlés! A háború okozta halálos sebeikből Magyarország csak úgy tud felgyógyulni, ha minden gép, mieden gyár teljes kapacitással dolgozik azért, hogy az elpusztult értékeket pótoljuk és megteremtsük fiatal demokráciánk anyagi alapját. Ez'a nemzet érdeke. A magyar nép ezt meg is érti. Paraszt, munkás és értelmiségi egyaránt ma is meghozza a maga áldozatát. De ami a nemzet érHeke, az nem mindig érdeke a nagy» tőkének. Ha a nagytőke úgy látja, hogy másutt nagyobb profitlehetőségek nyílnak* akkor minden más _ szempontot félretesz és csak a maga érdekeinek érvényesítésiét helyezi előtérbeEgy eset szőnyegrehozásával szeretném a kormány, közelebbről a pénzügyminiszter úr4
