Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

421 A nemzetgyűlés 94. ülése 19 Í7 Nem akarok azokkal a közismert számok­kal foglalkozni, amelyeket mindenki tud, hogy a gazdaember, a földmívelő tényleg olyan helyzetben van, hogy nem tud semmit csi­nálni. Csak vegetálás az élete, mert nem tudja a vasat, a szenet, az ekét, a boronát, a vető­gépet, meg a ruháját megfizetni. Itt van előt­tem egy adat, amelyből meg lehet állapítani, hogy például míg 1938-ban 35 fillér volt a pet róleum kilogrammja, ma 1.18 forint* pedig ezt az állam osztogatja. Vagy itt van a rúdvas. Most már államosítva vannak a nehéziparok és mit látunk? Amíg 1938-ban 38 fillér volt a rúdvas kilogrammja, most; 1.90 forint, tehát hatszorosa a régi árnak. A ráf vas 35 fillér volt, ma 1.90 forint, a patkó 38 fillérről 2.10 forintra emelkedett. De van még azután más is: a gép­szíj ára 5 forintról 75 forintra, tehát tizenöt­szörösére emelkedett. (Egy hang a kisgazda­párton: Elkapta a gépszíj!) A gép olaj 58 fillér volt — szintén az állam állítja elő — és? ma 4.21 forint 2L2* ítiríl* A munkásszövet 9 forintról 27 forintra, tehát háromszorosára, a karton 61 fillérről 5.14 forintra és a magasszárú férfi­cipő ára 12 forintról 122 forintra emelkedett fel. Igen t. Nemzetgyűlés! Amikor így áll a helyzet, őszintén megmondom, azt gondoltam, hogy ez a költségvetés, amelyen a nemzeti­színű szalag is díszeleg, tényleg jobb sorsot fog hozni majd a magyar földmívelő népre. Nagy gonddal elolvastam, de méltóztassék meghinni nekem, nem akarom kisebbíteni, mert hiszen mint mondtam, tervet mindenki­nek kell csinálni, aikji gondolkozó ember, de eb­ben a tervben még semmi különlegeset nem látok. Látok egy nagy számoszlopot, amelyből tulajdonképpen minden hasznos és minden helyes, ha meg tudjuk valósítani, de magát a termelést előmozdító kiadás bizony-bizony na­gyon csekély van benne. Sőt tovább megyek. Azt mondja ez a költ­ségvetés, hogy 7500 traktorunk volt és ebből mindössze 3600 az üzemképes. Hát én nem így vagyok informálva. Ha jól informáltak* ezidő­szerint 2500 traktorunk van, amely üzemképes, de megmondom, mert magam is láttam és tu­dom, hogy a traktorok élettartama nem 8—10 esztendő, mint ahogyan a gyárosok mondták valamikor azért, hogy új traktorokat vegyenek az emberek. A traktorok élettartama 20 évre is felemelhető, legfeljebb azok az alkatrészek cserélendők ki, amelyek elkoptak. Ebben a te­kintetben vártam volna valamit a kormánytól, hogyha már az állatállományt bőségesen vag­dalhatta le, mert nem mentette meg, — majd erre is rámutatok, ha lesz időm — hiszen ki­vitték például a mezőgazdasági takarmányt, az olajpogácsát nagy mennyiségben» pedig ha eb­ben a takarmányiniségben az olajpogácsa bentmairadt volna, szalmával vegyesen etetve, meg tudták volna menteni az állatállományt A traktorok megjavítására semmi sem tör­tént, pedig a földmívelésügyi minisztériumnak van egy külön traktorosztálya vagy (Egy hang a szabadságpárton: Gépesített osztály!) gépesí­tési osztálya; ennek a gépesítési osztálynak már fel kellett volna leltározni az országban lévő összes traktorokat, már tudni < kellene, hány olyan traktor van, amelyeken kisebb ja­vítás szükséges, hány traktornak kell nagyobb javítás. Merem mondani, hogy az országban lévő tízezer traktorból lellkiismereteB, hozzáértő munkával, ha nekiláttak volna megjavításuk­éin fefenmr hó 12-én, szerdán. 422 nak, igenis legalább 9000 traktort üzemképessé lehetett volna tenni; ezekkel három és félmil­lió katasztrális hold földet lehetett vplna fel­szántani és a mélyszántás eredményeképpen holdankint legalább három métermázsa, össze­sen 10—12—14 millió métermázsa term és többle­tet lehetett volna elérnünk. Ez volna az újjá­építés, ha ezeket a kézzelfogható eredményeiket elérték volna. Azt mondja ez a terv többek között, hogy meg kell változtatni a termelést és hogy most uényleg a kommunistapártnak, a nemzet mo­torjának a' munkájától függ, hogy ez meg fog változni. Felhozzák, hogy majd mennyivel fog­ják emelni a gabonaterületet, így az árpaterü­letet, mennyivel emeliiki a cukorrépaterületet, stb. Méltóztassék megengedni, hogy egy kis összehasonlítást tegyek azzal a reakciós idő­vel, amelyhez semmi közöm nincs. (Derültség a szociáldemokrata- és a kommunistapárton.) és amelyre csak azért hivatkozom, hogy rámu­tassak arra, hogy a vetésterület megváltozását nem kell úgy feltüntetni, mintha egy párt munkájának eredménye lehetne. Megvolt ez azelőtt is. Ha a gazdák látták, hogy a viszo­nyok változnak, ők magúik is megváltoztatták a vetésterületet. Nem lesz talán érdektelen ha megemlítem, hogy a régi időben a búzaterület, amikor a legkisebb volt 2,200.000 hold volt és volt, amiiklor 2,900.000 hold volt, tehát 700.000 holddal emelkedett. Azt mondja a kommunistapárt : megváltoz­tatja az árpa vetésterületét és hogy malátát lehessen kivinni, azt 9 százalékkal emelik. Ök azonban az árpa területét mindössze 140.000 holddal akarják emelnfi, ezzel saeimbetn 1928 és 1938 között volt idő. amikor 160.000 holddal emelkedett az árpa vetésterülete. Azt mondják: a dohány területet fel fog­ják emelni. Ez attól függ, igen t Nemzetgyű­lés» hogy a dohánytermékeket hogyan tudjuk elhelyezni. Nagyon jól tudom, hogy amikor a dohány területet mesterségesen emelték és az 27-000 holdról 40.000 holdra emelkedett, azután vissza kellett szorítani újra 27.000 holdra, mert nem tudták elhelyezni a dohányt. De ugyanígy voltunk a cukorral is. \ olt idő, amikor a cukorrépa területét redukálni kellett, mert nem tudtuk a cukrot glhelyezni. Mindezekét csak azért emiitettem fel, hogy rávilágítsiak. nagyon jó és szép dolog, ha^ ter­veket csinálunk, hiszen szükség is van rájuk, de minden terv annyit ér» amennyire a reali­tást követi iés amennyit belőle meg lehet való­sítani. Ezért méltóztassék nekem elhinni, kissé komolytalanul hat rám, amikor azt látom ebboii a terviben, amelyet mint mondják, nagy tudósok csináltak hosszú ideig, hogy a búza­lerület terméseredménye 1947-ben holdankint 7.20 mázsa, 1948-ban 7.40 mázsa és 1949-ben 760 mázsa lesz, az árpa terméseredménye pedig ugyanezekben az években; 6.80, 6«90 és 7-W mázsa lesz, vagyis alig van itt valami el­térés. Igen t. Nemzetgyűlés! Előttem fekszik tizenöt esztendő statisztikai kimutatása, a Gaz­daságkutató Intézet és az Országos Mezőgaz­diasági Kamara jelentése.. A legjobb akarattal sem tudom azt mondani ezek alapján, hogy az egymást követő években ennyire egyező lett volna a terméseredmény és csak 10—20 kiló differencia lett volna, mert hiszen, mint mon­dottam, számtalan rajtunk kívülálló tényezőtől 27*

Next

/
Thumbnails
Contents