Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

\ 423 A nemzetgyűlés 94. ülése 1947. is függ a terméshozam változása. Nem lesz talán érdektelen» ha rámutatok arra, hogy pékiául a búzatermés 1 akkor, amikor jobb anyagi viszonyok között volt a gazda, 1934-ben, 6.60 mázsáról felemelkedett 9.60 mázsára. Az árpa 6.40 mázsáról 9 métermázsára» a tengeri 7 mázsáról 13 métermázsára. -Ezekben! akartaim rámutatni, hogy ez a terv tulajdonképpen esak akadémikus értékű munka, amelyet talán statisztikusok, talán gazdasági emberek állítottak össze, de ha valaki ismeri a gazdasági életet és tudja, hogy a magyar föld milyen különleges és a magyar Mima milyen szélsőséges, — úgyhogy még jói­felszerelt gazdaságokban is nehéz vele meg­küzdeniök, ha például egy aszály jön — an­nak komolytalannak kell tartania, hogy éppen a papír kedvéért 10—20 kilóval emeljék a ter­méshozamot, hogy kimutassák, hogy mégis va­lami emelkedés lesz. De még érdekesebb» igen it Nemzetgyűlés, a következő dolog- Mondottam, hogy semmi közöm nines a letűnt rendszerhez. Azt mond­ják, hogy mivel a szálastakarmánytermelésre nem fordítottak gondot a letűnt) időben, fel­emelik a lucerna területét 30.000 katasztrális holddal. Az előttem lévő statisztikai adatok mutatják, hogy 1928-tól 1938-ig- volt eset, ami­kor 160.000 katasztrális holddal emelkedett, illetve ennyivel esett vissza a lucernaterület. Igen t. Nemzetgyűlés! Végezetül, mivel ke­vés az időm. még egynéhány kérdésre rá aka­rok térni. Sajnálom, hogy Balogh államtitkár úr elment, mert annakidején én elmondtam egy interpellációt, amelyben azt kértem, uta­sítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az 1945-beni és 1946-ban kiviteli és behozatali en­gedélyt nyertek • jegyzékét tegye le a Ház asztalára, hozzátéve a statisztikai hivatal ada­tait, (kimutatván, hogy ezen a nemzeti ajándé­kom kik és mennyit kerestek és ezektől törvé­nyes úton vegyenek el annyit, amennyire szük­sége van a nemzetnek, mert ez a jövedelem nem rendes munkának, hanem nemzeti aján­déknak az eredménye volt. (Egy hang a sza­badságpárton: Igaz!) Erre én megkaptam az államtiííMr úrtól egy nyolcoldalas választ, amelyet a miniszterelnök úr nevében adott Ebben többek között azit mondja, hogy nem lehetett megcsinálni a kimutatást, mert 70 oldalra terjedt volna, nem voltak hozzá tiszt­viselők és végezetül azt mondja, hogy »a kép­viselő űr tudomására hozom, hogy ez tulaj­donképpen bizalom kérdése és a kormány nem ad felvilágosítást.« (Vásáry István (msz): Üzlet, nem bizalom!) Igen t. Nemzeítgyűlés! Jó helyen kopogtat­tam, mert merem azt mondani, nincs senkinek lehetősége, hogy «. luxusautókra, bárokban való mulatásra, 10^-14 szobás lakásokra, ilyen módon való életre szükséges pénzt a két keze munkájával vagy szellemű munkával megke­resse. (Ugy vanl a szabadságpárton.) Ezt csak így, ezen az úton lehet megszerezni. (Vásáry István (msz): Bizalmas úton!) Hogy jól ko­pogtattam, mi sem mutatja f jobbani mint az, hogy az egyik bizottsági ülésen — dehogy, itt mondotta — Farkas Ferenc igen t. képviselő­társam, nem tudóan miért, talán csak elfeled­kezett magáról, azt mondotta, hogy- amikor beváltották a valutákat, 120 ímElió^ forint ér­tékű valutát szolgáltattak be és még 1 tréfásan hozzátette, hogy a beszojsgáltatóknak azonban bizonyára volt eszük hozzá és legfeljebb egy­harmadát adtaik be, kétharmada megmaradt Igen t- Nemzetgyűlési A demokratikus, a évi február hó 12-en, szerdán. 424 j ' SpBB minden ellenltetet kiegyenlítő kormányzat költségvetésélben, mivel itt elhangzott, hogy valakik 360 millió forintot kerestek és illegi­tim úton, kedvezmények útján keresték, el­vártam volna, hogy abból legalább 250—300 milliót megfogjanak és letegyék a deficit fede­zésére. De ez nem történt meg, sőt amikor most legutóbb érdeklődtem, mert a költségve­tés tárgyalásához tudni akartam, hogy tényleg kilki és mik ezek, elmentem a Külkereskedelmi Igazgatósághoz, ott hűvös fagyossággal elzár­kóztak, hogy nem mondhatják meg az adato­kat, csak-akkor, ha a minisztérium megengedi. (Vásáry István (msz): Hivatali titok a pa­nama!) Erre Vajda államtitkár úrhoz fordul­tam, aki keményen kiadta előttem a rendelk&~ zést, hogy meg kell mutatni, (Vásáry István (msz): 0 nagy Oato volt!) és amikor elmen­tem Kürthy igazgató úrhoz, ott elkezdtek be­szélgetni Marinovics elnökkel vagy nem tudom kivel; a vége az lett, hogy »kérem, nekem erre felhatalmazásom nincs«. Eljöttem, anél­kül, hogy a valóságot megtudhattam volna. De higyjék el az urak, ki fog derülni. Me­gint egy egyszerű földmíves igazsághoz fordu­lok: azt mondják nálunk Debrecenben, hogy nincs olyan titok, amit a tyúk ki ne kaparna. Higyjék el nekem, mindezek ki fognak derülni, mert nemcsak én, a »reakciós« látom, hanem még a munkás is megdöbbenve látja, amikor elsuhannak mellette a kiváló jómódban élő emberek autóikon. Ez nem demagógia, ez azok részéről erkölcstelenség, akik a nemzet nyomo­rúságában nem a maguk munkájával, hanem nemzet kihasználásával ilyen fényűző életet mernek biztosítani maguk számára. Igen t. Nemzetgyűlés! Rátérek még egy másik dologra. Mindig azt mondják, hogy mi rontjuk a kormány tekintélyét, és mi vagyunk minden baj okozói, amint Révai képviselőtár­sam mondotta itt valamelyik beszédében. Én zeretek tanulni, nem szégyellem, hogy keveset tudok. Annakidején mi csodálkoztunk és gon­dolkoztunk azon, hogy Ausztriában, amelynek aránylag nincs több anyagi java, mint ne­künk, nem volt olyan szörnyű infláció, mint amilyen nálunk volt, és érdekes, a kommunista­párt lapjában is benne van, hogy a javak igazságos elosztása, kötött gazdálkodás és ke­mény kormányzás akadályozhatja meg az inflá­ció kitörését és elfajulását Nem tudom meg­érteni, hogy ha 1944 decembertől 1945 nyaráig — amint a pénzügyminiszter úr mondja — 105 papírpengő volt egyenlő egy pengővel, hogyan lehetett az, hogy a másik hat hónap alatt 40.000 papírpengő ért annyit Î De megmondja a pénzügyminiszter, hogy ne essünk kétségbe, infláció nem lesz, megvan a lehetőség az elke­rülésére, mert ha megvan a kellő előkészítés a pénzügyi gazdálkodásra, nincsen olyan sze­gény nemzet, amelyet az inflációba be lehes­sen hajtani. Hát bemutattam a kötött gazdál­kodásnak, a szigorú egyenlő adóztatásnak pél­dáját hogy 360 milliós illegitim jövedelmet egyszerűen el lehet vonni azzal, hogy az állam­titkár úr szerint bizalmas kérdés, a pénzügy­miniszter urat pedig — úgy látszik — nem ér­dekelte ez a dolog. A készleteket is igazságo­san lehetett volna szétosztani. Igen t Nemzetgyűlés! Rá kell térnem még arra, hogy a kommunistapárt egyik röplapjá­an igéri a mezőgazdaságnak az érdekképvise­etet Ezt ígérték a Tiyáron is, és most eljutót-

Next

/
Thumbnails
Contents