Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-94
40Ô A nemzetgyűlés 94. ülése 194?. természetiéül úrrá lenni, aki nem tud ellenállni az anyag, a hatalom, a d&csőség, az önszeretet kísértéseinek ilyen tragikus ádőlklben sem, amilyenben most vagyunk, arról nem mondhatom, hogy elsőosztályú ember. Éppen ezért , indokolt lenne gondolkoznunk azon, mi a jelentősége az államrendben a sokszor talán lenézett valláserkölesa életinek. Miire képesítő. az embert? A magyar nemzetgyűlésnek és a magyar koiranánymak mindenlkíor, de különösen most van ilyen emberekre szükségei, lamáfkor a múlt év január 31-én eltértünk az ezeréves államformától, (Mozgás és zaj fa szociátdemokratapárt oldalán. — Egy hang' \a szociáldemokratapárt sorúiból; Az a baj, hogy csak ezer év után tértünk el! — Juhász István (szd) : Akármilyen kicsi, csak király legyein!) akkor nemcsak a formától tértünk el, hanem a szentistváni szellemtől is, amely (Pászthory István (msz) : Ezer évig mégis megtartotta ez a iszelflem az országot! — Egy hang a szociáMemokratapárt soraiból: Ezer éviig nyögött ia magyar!) ^ képesítette az emiíbiesreket arra, hogy saját érdeküíkt fölé emelkedve, valóban -giziolgál jájk a 'haza érdekét. Éppen ezért a következő, második önálló indítványt terjesztem a L Nemzetgyűlés elé (olvassa): »Tegye a nemzetgyűlés az 1946. I. te. bevezető részének 3. bekezdését újabb megfontolás tárgyává, amennyiben megvizsgálja, hogy a 3. bekezdés nem biztosítaná-e jobban a célt, ha ezt módosítanák. < A bekezdés most így szól: A köztársaság, polgárai részére biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait, a magyar nép számára a rendezett együttélést s a más népekkel való békés 1 együttműködést, stb. Ehelyett jobb lenne ezt így szövegezni: A köztársaság elismeri polgárainak istenadta, elidegeníthetetlen természetjogait és arra törekszik, hogy számukra a rendezett együttélést s a más népekkel való békés együttműködést biztosítsa. Indokolás: A. jköztlárslaiaálgi alapltörivény «zelJieime (elszakadást jeleníti a ezentliistváni szelilemfcől. (Juhász István (szd): Ez a szerencse!) De az elmúlt két év azit) mutatja, !hogy a materiialliistia világnézet nem ad elég indítékot és erőt az embernek legnemesebb erői kíiifejleszitésére és a közérdekinelk önimaigiától elvonatkoztatott! öaizetlen és tárgyilagos szolgálataira. Közéletünket tehát vissza (kell építenünk a tiszta krisztusi világszemléletre és ezzel megadnunk magunknak az erkölcs abszolút normáit és transzcendentális világszemlélet eligazítását.« (Juhász István (szd): Amen!) Bnélkül, it. Nieimzetgyűílesi, íutóhomoterja építünk! és az emberi gyengeségnek^ és szeszélynek vágyunk alávetve, hozzá még most, amikor minidetti erőnkre, minden képességünkre szükségünk vofcia. Idetartozik még &gy harmadik önálló 'indítványom, amely azt célozza, hogy meggyengült igazságérzetünket* igazlelkűsegünket újra erőssé tegye. Talán nem is tudunk magunknak ^kellőleg számot adni ennek jelentőségéről. Valóban, ma olyan kévésein aslilnálmak maguknak problémát iablbóli, hogy állíltásuk hellyjtálló-e, hogy szavuíkat megtartják-e? lAj hazugság szelleme mindenütt felülkerekedett. Ezért lálom olyan súlyosnak azt, hogy az 1946:XXIX. te.-íben beoikkelyezltle a nemzetgyűlés valótlan éví február hó 12-én, szerdán. 410 adatoknak a bevezetését. Önanagábaai véve ez nem volt olyan nagy jelentőségű, de nagy jelentősége van ennek elvi szempontból, Nagy baj, hogy ina, amikor annyira elterjedt a való tlan ságinak szelleme, a hazugságnak szelleme, akkor a magyar törvényhozás ahelyelíit, itogy ez mellen küzdene, beeikkelyezi, hogy adott esetben megengedi valótlan adatok bevezetósét. Éppen ezért ezzel kapcsolatban a következő indítványt terjesztem iái t. Neouiaetgyűliés elé (olvassa): »Az 1946:XXIX. te. 22. §-ának (2) bekezdése adott körülmények közt képzelt adatok bevezetését rendeli el a gyeranek születési bizonyítványába.. Kérem a nemzeitgyűléslíL begye újra vizsgalat tárgyává .ezen szakasz elvi és gyakorlati kihatását és foglaljon állást en'nek kihagyása mellett 1 . Indokolás : Az igazlelkűség nagy fokban meggyengült es a közfelfogás: szem elől vesztette annak fontosságát. A szó hitele megrendült, ami közbizalniatlanságot okoz miimden irányban, a hatóság, az állam irániyábau is. Ennek kihatása általában bomlasztó, de rendkívül érzékenyen hat ki gazdasági téren is. A hitelt nehézzé teszi és a reálértékeknek szilárdságát megingatja. TJgy az erkölcsi, mint a gazdasági újraépülésmek nélkülözhetetlen feltétele az igazlelkűség, melyet az állam úgy a belföldi, mint a nemzetközi vonalom az ország és az egyes polgárok érdekében védeni tartozik. Ezen szempontból tehát egészen különösen káros kihatása van annak, ha maga a, törvény — amit eddlíg mint intellektuális csalást, bűn tető erejével sújtott — most törvényhozási úton is adott esetben megengedi ezeket. Felszólalásomnak a végére érve, kérem, ne resteljük bevallani, hogy eddigi törekvéseink az eddigi alapon nem sikerültek. Egy, az eddiginél kiválóbb közéleti típus kialakítása materialista alapon nem sikerült. De a kevésbbé jótól a jobbhoz fordulni: mindig csak dicséretes, és ez valóban kötelességünk is. Magunk fölé kell emelkednünk, ha szenvedő hazánkat romjaiból ki akarjuk emelni és a legjobb erővel szolgalmi kívánjuk. Befejezésül idézem Ehrlich professzornak 43 halálos ágyán elhangzott szavait (olvassa): »Mondanék valamit! Nem beszélhetünk diadalról a test betegségei felett, amíg le nem győzzük a lélek betegségeit, mert egymást táplálják: a test és a lélek betegségei. Ezek a kapzsiság, a gyűlölet és a tudatlanság. Harcoljatok ellenük az életben! Örökké harcolni kell! Soha nem szabad feladni a harcot!« Ezt nem közegészségügyi vonatkozásban dézem, hanem a költségvetéssel kapcsolatban. Egy ország gazdasági felépülése is lehetetlen, ha az a tényező, amely a gazdasági erőket kezében tartja, önmaga nem épül fel először sa; já-t lelkében, ha nem harcol saját gyengeségei ellen, ha nem valósítja, bontakoztatja ki legjobb énjét. Költségvetésünk csak ilyen emberek kezében igér valamit a jövőben, és ameddig az efelé való törekvést nem látom és a költségvetésben magában, az ilyen típusú ember nem nyilatkozik meg, addig gazdasági újjáépítési tervekben nem bízom és ezt a költségvetést nem szavazhatom meg. Elnök: Károlyi Mihály képviselőtársunk félreértett szavai helyreigazítása címen kér szót. A szót a képviselő úrnak megadtam. Károlyi Mihály (pk): Igen t. Nemzetgyűlés! Nem voltam itt tegnap, amikor Implom
