Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-90

31 A nemzetgyűlés 90. ülése 1917 viszonvállasz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a közellátásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik a külügyminiszter úr válasza Léivay Zoltán képviselő úrnak a jó béke előkészítéséhez szükséges helyes és szakszerű m tézkedések sürgős megtétele tárgyában múlt év július 24-én előterjesztett interpellációjára, Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a külügyminiszter úr válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Lévay Zoltán képviselőtársam a nemzetgyu-^ lés. 1946. évi július hó 24-én tartott, 41. számú ülésében iá jó béke előkészítéséhez szükséges helyes és szakszerű intézkedések sürgős megtétele tárgyában szóbeli interpellációt terjesztett elő. Az interpelláció lényegében a magyar békeelőkészítésnek hiányosságával, a békeelőkésBÍitő jegyzékek késedelmes elküldésével és a békedelegáció, valamint általábian a külképviseletek személyzetéinek szakszerűtlen összeállításával foglalkozik. Az interpelllációvali kapcsolatban mindenekelőtt megállapítom, hogy a magyar kormány a békekonferencia, megnyitása előtt már egy évvel a győztes Nagyhatalmakhoz intézett békeelőkészítő jegyzékekben rendszeres terv alapján kifejtette békeeéljiainkat és álláspontunkat a dunai alllannok újjáremdezése tekintetében. Az az állítás tehát, hogy jegyzékeinket akár a Külügyiminiszterek Tainácsa, akár a békekonferencia elkésve vette volna kézihez, egyáltalában nem helytálló. A magyar kormánnyal fegyverszünetet kötött három győztes főhatalom budapesti képviselőihez 1945 augusztus 14-én intézett jegyzékekben olyan határozottan körvonalaztuk a magyar kormány békecéljait, hogy a;zok alapján egy, nézetünk szerint, igazságos és a magyar, valamint a. dunai népek általános érdekeinek megfelelő elrendezés létesíthető lett volna D élkelet-Eur óp ában. A már lezajlott békekonferencia tanulságai alapján ima már kétség sem fér ahhoz, hogy az 1943 óta rendszeresen folyó magyar békeelőkészítés szakszerű, sokoldalú és minden felmerülhető kérdésre kiterjedő volt, úgyhogy semmi olyan probléma nem merült fel a békekonferencián, amelyre a békedelegáció nem tudott gyors és határozott választ adni. Ottani nehéz helyzetünkben, amikor a válaszokat a legbonyolultabb kérdésekre is egykét nap alatt kellett elkészíteni, ez az alapos technikai felkészültség előfeltétele volt a delegációra háruló feladatok megoldásának. Kétségtelenül nem vihetett ki magával a delegáció minden kérdésben annyi szakértőt, amennyi ideális lett volna, mert a delegátusok és> szakértők kiküldetésének pénzügyi és politikai természetű korlátai voltak. De megfeszített munkával ez az aránylag kis létszámú delegáció is el tudta látni a reá háruló felaidar tokát. (Vásáry József (msz): Meg is van az eredmény!) Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy a delegáció tagjai közül számosan heteken át nagyrészt éjszaka is folytatott munkával teljesítették kötelességüket. Közéleti viszonyaink elfajulására vall, hogy az interpelláló képviselő úr kifogásolja a békedelegáció némely tagja családtagjának kiutazását. Ha egy hosszabb időre állami kiküldeévi február hó 5-én, szerdán. 32 i • tésben külföldre utazó, hivatalos megbízott saját költségére feleségét magával viszi, ez nehezen volna neki megtiltható. Hangsúlyozom e vonatkozásban, hogy a családtagok kiutazása és kinti tartózkodása egyetlen esetben sem történt államköltségen, pedig nem egy a családtagok közül épúgy résztvett a békedelegációnak technikai természetű munkájában, mint a hivatalos kiküldöttek. Hiányolj cl tX képviselő úr, hogy a tárgyilagos külföldi közvélemény meggyőzése céljából nem mutattunk rá a Javunkra mutatkozó olyan tényekre, mint amilyen az Ellenállási Mozgalom, a, szabotázsakciók, a lengyelek támogatása, az ideszökött franciáknak adott menedékjog, stb. Errenézve megemlítem, hogy ezek a kérdések, sok más egyéb hasonló kérdéssel együtt, a békeelőkészítés során feldolgozást nyerteik és a különféle világnyelveken kiadott füzetekben megjelentek. Az idecsatolt jegyzék felsorolja az idevonatkozó kiadványokat, amelyek a békekonferencián is felhasználást nyertek. A képviselő úrnak az a további állítása, hogy a külügyminisztériumban és a magyar külképviseleteknél a, bűnügyi nyilvántartóban szereplő tisztviselők is teljesítenek szolgálatot, valótlan, mert legjobb tudomásom szerint a .vezetésem alatt ' álló minisztériumban büntetett előéletű egyén nincs. Ha azonban a képviselő úrnak ilyen személyről tudomása volna, .úgy feltétlenül kötelessége volna az interpolációja, által szolgálni kívánt magyar ügy éraekében, hogy annak nevét haladéktalanul nyilvánosságra hozza. Végezetül meg kell állapítanom, hogy a képviselő úr láthatólag: jószándékkal elmondott interpellációjából a tényeknek valóban megfelel az, hogy a külügyminisztérium jelenlegi elhelyezése, csekély pénzügyi ellátása és némely vonatkozásban személyi összeállítása sem felel meg a kívánalmaknak. Ezekre a körülményekre magam is rámutattam Schiffer Pál képviselőtársam interpellációjára 1946. évi május hó 23-án adott válaszomban. Ebben felhívtam a figyelmet a küligyminisztérium személyi kérdéseibe pártpolitikai szempontból történő beavatkozáokból származó hátrányokra és leszögeztem, hogy »a külügyminisztérium valamennyi teendőjét nagy mértékben) gátolják.« Ezek a bátrán vok természetesen íagy mértékben érvényesültek a békeelőkészíiés egösz folyamán. 1 drb melléklet. Gyöngyösi János s, k.« Elnök: Lévay Zoltán képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs tt!) A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a külügymiüszter úrnak a kormány nevében az interpeláeióra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul /ette. . »Következik a külügyminiszter úr válasza Vásáry József képviselő úrnak a békecélokról oiult év július 24-én előterjesztett interpelláló j ára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a külügyminiszter úr válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Vásáry József képviselőtársam a Nemzetgyűlés 946. évi július hó 24-én tartott 41. számú üléében szóbeli interpellációt terjesztett be az isszkormányhoz a békecélok ügyében. Az elő-