Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-90

31 A nemzetgyűlés 90. ülése 1917 viszonvállasz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen. Kér­dem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a köz­ellátásügyi miniszter úrnak az interpellá­cióra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik a külügyminiszter úr válasza Léivay Zoltán képviselő úrnak a jó béke elő­készítéséhez szükséges helyes és szakszerű m tézkedések sürgős megtétele tárgyában múlt év július 24-én előterjesztett interpellációjára, Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a kül­ügyminiszter úr válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Lévay Zoltán képviselőtársam a nemzetgyu-^ lés. 1946. évi július hó 24-én tartott, 41. számú ülésében iá jó béke előkészítéséhez szükséges helyes és szakszerű intézkedések sürgős meg­tétele tárgyában szóbeli interpellációt ter­jesztett elő. Az interpelláció lényegében a magyar békeelőkészítésnek hiányosságával, a békeelőkésBÍitő jegyzékek késedelmes elküldé­sével és a békedelegáció, valamint általábian a külképviseletek személyzetéinek szakszerűtlen összeállításával foglalkozik. Az interpelllációvali kapcsolatban minde­nekelőtt megállapítom, hogy a magyar kor­mány a békekonferencia, megnyitása előtt már egy évvel a győztes Nagyhatalmakhoz intézett békeelőkészítő jegyzékekben rendszeres terv alapján kifejtette békeeéljiainkat és álláspon­tunkat a dunai alllannok újjáremdezése tekin­tetében. Az az állítás tehát, hogy jegyzékein­ket akár a Külügyiminiszterek Tainácsa, akár a békekonferencia elkésve vette volna kézihez, egyáltalában nem helytálló. A magyar kor­mánnyal fegyverszünetet kötött három győz­tes főhatalom budapesti képviselőihez 1945 augusztus 14-én intézett jegyzékekben olyan határozottan körvonalaztuk a magyar kor­mány békecéljait, hogy a;zok alapján egy, nézetünk szerint, igazságos és a magyar, va­lamint a. dunai népek általános érdekeinek megfelelő elrendezés létesíthető lett volna D élkelet-Eur óp ában. A már lezajlott békekonferencia tanulságai alapján ima már kétség sem fér ahhoz, hogy az 1943 óta rendszeresen folyó magyar béke­előkészítés szakszerű, sokoldalú és minden fel­merülhető kérdésre kiterjedő volt, úgyhogy semmi olyan probléma nem merült fel a béke­konferencián, amelyre a békedelegáció nem tudott gyors és határozott választ adni. Ottani nehéz helyzetünkben, amikor a vá­laszokat a legbonyolultabb kérdésekre is egy­két nap alatt kellett elkészíteni, ez az alapos technikai felkészültség előfeltétele volt a dele­gációra háruló feladatok megoldásának. Kétségtelenül nem vihetett ki magával a delegáció minden kérdésben annyi szakértőt, amennyi ideális lett volna, mert a delegátusok és> szakértők kiküldetésének pénzügyi és poli­tikai természetű korlátai voltak. De megfe­szített munkával ez az aránylag kis létszámú delegáció is el tudta látni a reá háruló felaidar tokát. (Vásáry József (msz): Meg is van az eredmény!) Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy a delegáció tagjai közül számosan hete­ken át nagyrészt éjszaka is folytatott munká­val teljesítették kötelességüket. Közéleti viszonyaink elfajulására vall, hogy az interpelláló képviselő úr kifogásolja a béke­delegáció némely tagja családtagjának kiuta­zását. Ha egy hosszabb időre állami kikülde­évi február hó 5-én, szerdán. 32 i • tésben külföldre utazó, hivatalos megbízott saját költségére feleségét magával viszi, ez nehezen volna neki megtiltható. Hangsúlyo­zom e vonatkozásban, hogy a családtagok ki­utazása és kinti tartózkodása egyetlen esetben sem történt államköltségen, pedig nem egy a családtagok közül épúgy résztvett a békede­legációnak technikai természetű munkájában, mint a hivatalos kiküldöttek. Hiányolj cl tX képviselő úr, hogy a tárgyila­gos külföldi közvélemény meggyőzése céljából nem mutattunk rá a Javunkra mutatkozó olyan tényekre, mint amilyen az Ellenállási Mozgalom, a, szabotázsakciók, a lengyelek tá­mogatása, az ideszökött franciáknak adott me­nedékjog, stb. Errenézve megemlítem, hogy ezek a kérdések, sok más egyéb hasonló kér­déssel együtt, a békeelőkészítés során feldol­gozást nyerteik és a különféle világnyelveken kiadott füzetekben megjelentek. Az idecsatolt jegyzék felsorolja az idevonatkozó kiadványo­kat, amelyek a békekonferencián is felhaszná­lást nyertek. A képviselő úrnak az a további állítása, hogy a külügyminisztériumban és a magyar külképviseleteknél a, bűnügyi nyilvántartóban szereplő tisztviselők is teljesítenek szolgálatot, valótlan, mert legjobb tudomásom szerint a .vezetésem alatt ' álló minisztériumban bünte­tett előéletű egyén nincs. Ha azonban a kép­viselő úrnak ilyen személyről tudomása volna, .úgy feltétlenül kötelessége volna az interpol­ációja, által szolgálni kívánt magyar ügy ér­aekében, hogy annak nevét haladéktalanul nyilvánosságra hozza. Végezetül meg kell állapítanom, hogy a képviselő úr láthatólag: jószándékkal elmondott interpellációjából a tényeknek valóban meg­felel az, hogy a külügyminisztérium jelenlegi elhelyezése, csekély pénzügyi ellátása és né­mely vonatkozásban személyi összeállítása sem felel meg a kívánalmaknak. Ezekre a körülményekre magam is rámu­tattam Schiffer Pál képviselőtársam interpel­lációjára 1946. évi május hó 23-án adott vála­szomban. Ebben felhívtam a figyelmet a kül­igyminisztérium személyi kérdéseibe párt­politikai szempontból történő beavatkozá­okból származó hátrányokra és leszö­geztem, hogy »a külügyminisztérium va­lamennyi teendőjét nagy mértékben) gá­tolják.« Ezek a bátrán vok természetesen íagy mértékben érvényesültek a békeelőkészí­iés egösz folyamán. 1 drb melléklet. Gyön­gyösi János s, k.« Elnök: Lévay Zoltán képviselő urat a vi­szonválasz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs tt!) A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a külügymi­üszter úrnak a kormány nevében az interpel­áeióra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul /ette. . »Következik a külügyminiszter úr válasza Vásáry József képviselő úrnak a békecélokról oiult év július 24-én előterjesztett interpellá­ló j ára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a kül­ügyminiszter úr válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Vásáry József képviselőtársam a Nemzetgyűlés 946. évi július hó 24-én tartott 41. számú ülé­ében szóbeli interpellációt terjesztett be az isszkormányhoz a békecélok ügyében. Az elő-

Next

/
Thumbnails
Contents