Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

401 A nemzetgyűlés 94. ülése 1947. hátik a külföld abban, hogy a kölcsönadott őszszegeket vissza fogja kapni. — Apponyi Albert gróf így folytatta : — Ha tehát olyat mondatnánk, ami nem i,s lehetséges, metrt nem igaz, akkor méltán mondhatná ön, hogy nem bízunk magukban magyarokban, mivel olyat mondanak, ami lehetetlenség. Megmondhatja azonban a nebraskai özvegynek, hogy befektetheti magyar kötvényekbe a pénzét, mivel ezek becsületes és megbízható emberek; megmondják, hogy nincsenek megelégedve! Ezt akartam Ikiemelni a mostani költségvetésnek Egy költségvetést az ember megszavazhat akkor is, ha tudja, hogy megoldhatatlan pénzügyi feladatok előtt áll az ország. Megszavazhatja, ha megvan a bizalom; a bizalom pedig megvan akkor, ha a kormány részéről megvan a nyíltság, ha megtiszteli a polgárokat avval, hogy felfedi a való helyzetet. T. Nemzetgyűlés ! A nyomoa* nagy szenvedés, de a nyomorban még ennél is súlyosabb érzés a bizalom hiánya. Gyötrő tudata a polgárnak, ha a vezetői ési azok, akiknek felette hatalmuk van, leplezik; hogy mit terveznek vele szemben, ha nem fáj nekik az, ami neki fáj, ami neki nehéz, ha nem tisztelik az ő emberi jogait, az ő kis magán vagyonát. Ha az egyed, az egyén nem bízhatik a hatalom hordozóiban» akkor gyötri az a tény, hogy teljesen ki van szolgáltatya. Én is megdöbbentőnek találom, ugyanúgy mint Vásáry István képviselőtársunk, a dollárnak a (külfölddel szemben való különböző beváltási arányát. Jugoszlávia felé a beváltási arány 31, az orosz állam felé 23, Szlovákia felé 22 forint. De a legmegdöbbentőbbnek azt találom, hogy belföldi, magyar viszonylatban! az arjiny — amint Sulyok Dezső képviselőtársunk mondotta 11.75, — a valóságban azonban csak 11.62, sőt a banklevonások után 11.59. Fáj a mai nyomor és életküzdelem mellett, fáj azoknak, akik munkájuk és kapcsolataik folytán kívülről a mai életküzdelemhez támogatást kapnak, hogy a magyar állam, saját hazánk, saját kormányunk, magánvagy orruknak kétharmadrészét elveszi. Ez fáj pénzügyi szempontból, mert hiszen az életküzdelem, a ikenyér biztosítása, a közért, folytatott munkák folytatása, a szociális irányban való törekvés nagy, gondokat jelent. Senki sem érezheti igazságosnak, ha az állam tőle kétharmad, vagy még több részt elvesz abból, amit ő nem az állam útján, nem az államtól kapott, hanem atmit a-maga munkájával, vagy pedig összeköttetéseivel külföldről szerzett. De ennél sokkal jobban fáj, sokkal súlyosabb momentum az, hogy ezzel szemben amikor még itt dörögtek az ágyúik, röpköd tékl az aknák és süvítettek a gépfegyvergolyók, amikor Budával még nem tudtunk közlekedni, de itt a pesti oldalon már megjelentek az újságok azzal a kormányprogrammal, mely szerint a kormány a magántulajdon alapján áll. Fáj, hogy, velünk állampolgárokkal szemben a kormány azt a kijelentést nem tarja szentnek és nem onnan szerez pénzt, ahonnan szabad, hanem onnan, ahonnan lehet. A külföldidei szemben az egyik irányban 23-as, a másik irányban 31es, a harmadik irányban 22-es és Amerika felé talán 40-es viszonylatban állapodik meg, szóval ahogy kényszerül. De a magyar állampolgároknak, a belföldieknek efelett nincs hatalmuk és a kormány a maga hatalmával verejNEMZETGYULESÏ NAÍPLŰf V. évi február hó 12-én, szerdán. 402 tékes pénzüket kiszedi saját polgárainak zsebéből. De hogy milyen érthetetlen, súlyos és fájó ez, azt legjobban azok érzik, akik a háziipar vonalán akarnak munkát juttatni munkanélküli magyar testvéreikneto. Ea a mesterséges valutaátszámítás az exportot lehetetlenné teszi. Olyan drága ugyanis akkor az a munka (

és az az .anyag, amelyet innen kivisznek, hogy a legjobb akaratú rendelések is visszavonatnak, mivel az átszámítás folytán azt megfizetniök alig lehet. A legfájóbb mozzanat az egészben az, hogy az állam, a gyengékkel szemben nem áll etikai alapon, hanem lehetőségeket használ ki. Futóhomokon áll <a jogelv, jobbam mondva nincsenek jogelveink, nagy bizonytalanság uralkodik az egész vonalon. Evvel magyarázható az, hogy a gyengék többi vonatkozásban, is olyan rosszul járnak. Rosszul járnak a tisztviselők, a 'nyugdíjasok. Megjegyzendő, a háború előtt az Összes költségek 13°/oát képezték a a nyugdíjak. Ez az arány ma 7.6%-ra csökkent. Rosszul járnak az árvák és a hadirokkantak is, nem éppen önmagában fájó az, hogy ezek a kategóriák ilyen rövidséget szenvednek, har nem^ ezt még sokkal fájóbbá teszi az, amire Vásáry István képviselőtársunk már rámutatott, de én szeretném ennek még egyes részleteit is megemlíteni, hogy rendszer alakult ki, amely szerint azok, akik ma a hatalmat hordozzák, párthíveiknek egyszerűen nyugdíjakit osztogatnak, nyugdíjforrásokat kreálnak, nyugdíjalapokat létesítenek. A költségvetésből olvashatjuk ki például az egyik ilyenirányú flagráns példát. Ez azonban csak egy kimagasló, kiszökellő példa, de csendes leplezett példa erre ezerszámra van. Ez a rendszer pedig abban áll, hogy akivel szemben akarják, annak az államtól független nül teljesített múltbeli szolgáliatait (Vásáry József (imtsz): Beszámítják!) beszámítják a nyugdíjba. (Vásáry József (msz): Másutt meg elveszik a nyugdíjat attól aki befizette a nyugdíjj árulékojka't.) Azoktól, akik évtizedei-? ken keresztül befizettek a nyugdíjalapba (Vásáry József (msz): ÍTgy van!), akik az államod szolgálták, az állam elveszi nyugdíjuk 30—40—50—60%-át és olyanoknak, akik nem is voltak állami szolgálatban, ha akarják, beszámítják, hogy dolgozott egy gyárban, (Vásáry József (msz): Vagy semmi sem volt!) vagy (akármilyen más területen. A legflagránisiabb példa ebben a körben, amelyet megemlítek, (Gyurkovits Károly (szd): Olyan nincs, aki sehol sem volt. Valahol dolgozott! — Vásáry József (msz) : Valaiki nem volt közhivatalnok a múltban és beszámítják má&uitíti töltött idejét.- — Gyurkovits Károly (szd): Valahol dolgozotlt! — Vásáry József (msz): Az is dolgozott, akit nyugdíj nélkül elküldenek és soknál meg sem magyarázzák, hogy miért küldíték el! — Nagyiván János (msz): Nincs (két éve a demokratikus életben és 20 éves nyugdíjat kap!) ia legflagránsabb példa Kemény György nyugalmazott államtitkár esete, aki azelőtt a Pester Lloydnak volt gazdasági rovatvezetője. (Az elnöki széket délután 4 óra 4 perckor Kéthly Anna foglalja el.) Tehát még csak nem is a Népszavának, vagy valamelyik demokratikus lapnak, hanem 26