Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-90

27 A nemzetgyűlés 90. ülése I9í7. pedig a budapestkörnyéki úgynevezett, perem- i városokban, a háztartási fogyasztók részére úgynevezett háztartási világítási tömbárszabást léptettek életbe. E tömbárszabások a tömb­fogyasztás határán belül Budapest háztartási fogyasztóinál körülbelül 51 százalék, a perem­városok háztartási fogyasztóinál pedig körül­belül 71 százalék árkedvezményt jelentettek és a mérőhasználati díjakat teljes egészében meg­szüntették. Az ebből eredő bevételi hiányok fedezésére azonban a villamosművek gazdasági egyensú­lyának biztosítása céljából az egyéb, nem ház­tartási fogyasztók egységárait olymértékbea kellett emelni, hogy az összes fogyasztókra vo­natkozóan kiadódó átlagos egységár az 1939. évi átlagegységár négyszeresét elérje, vagy annál lényegesen kisebb ne legyen. Ezt a követelményt a Székesfővárosi Elek­tromos Művek esetében — '•• tekintettel arra, hogy árszabásának rendszerét is megváltoz­tatta, — a fogyasztócsoportonkinti egységárak megfelelő megállapításával,, a peremvárosok fogyasztóit ellátó villamosműveknél pedig a peremvárosokban lévő összes nem háztartási fogyasztók 1939. évi egységárának 35 százaié kos külön felárral történt pótlékolásával kői­lett kielégíteni. .;*:'' v Az áthárítás következtében a nem háztar­tási fogyasztókra vonatkozó átlagegységárban Budapesten 4.7-szeres,*a peremvárosokban pedig 5.4-szeres szorzószám érvényesült. Ezzel kap­csolatban meg kell jegyezni, hogy a szorzó­számok közötti eltérés oka az, hogy a háztar­tási és egyéb fogyasztás megoszlásának aránya Budapesten és a peremvárosokban egymástól lényegesen különbözik. A kedvezményes háztartási tömb értékét a Székesfővárosi Elektromos Müvek multéyí október hó 1-ével az eddigi 84 kilowattóráról 124 kilowattórára emelte, s annak egységárát 20 százallékkal csökkentette. A Részvénytársaság Villamos és Közleke­dési Vállalatok Számára céff budapestkörnyéki villamosművei — tekintettel a peremvárosok kisebb átlagfogyasztására — a háztartási tömb értékét nem módosították, hanem ugyanakkor a Nagybudapesthez tartozó községekben is ház­tartási világítási tömbárszabást léptettek életbe, amelynél a tömb értékét a községek átlagfo­gyasztásának figyelembevételével évi 42 _ kilo­wattórában, a kedvezmény mértékét pedig az egységárak és mérőhasználati díjak 50 százalé­kában állapították meg. Meg kell jegyezni, hog> a villamosművek a kedvezmények e kiterjesztéséből eredő bevé­teli kieséseiket a többi fogyasztóikra nem há­rították át. A budapestkörnyéki viííamosművek előb­biekben ismertetett kedvezményes háztartási árszabásainak egységárai multévi december hó 1-től kezdődően 18 százalékkal ^ csökkentek. A Székesfővárosi Elektromos Művek háztar­tási tömb egységára — tekintettel annak már korábban történt £0 százalékos mérséklésére —­ez alkalommal nem módosult és a háztartási többletfogyasztás egységára is csak^ kisebb mértékben csökkent. Jelenlét? a háztartási tömb egységára a peremvárosokban körülbelül 16 százalékkal haladja meg a budapesti (tömb egységár értékét. A háztartási egységárak ilymértékű nivel­lálása azonban csak ott volt keresztülvihető, ahol a villamosúm a háztartási fogyasztás mel­lett jelentős ipari fogyasztóréteggel is rendel­és február hó 5-én, szerdán. 28 kezik, amelyre a háztartási egységárak csök­kentéséből eredő bevételi kiesés áthárítható. A budapestkörnyéki községek háztartási fogyasz­tóinak egységárai tehát a már életbeléptetett kedvezményen túlmenően csak az áramszolgál­tató vállalat anyagi helyzetének és költség­számításának részletes felülvizsgálata után és ennek eredményétől függő mértékben lesznek mérsékelhetők. Tekintettel i azonban arra, hogy a stabili ­záció kezdete óta eltelt idő költségadatai még nem adnak lehetőséget az érdekelt villamos­müvek helyzetének biztos és megnyugtató mó­don történő megállapítására, a vizsgálatok megkezdésére csak néhány hónap múlva kerül­het sor. A fontosságuk sorrendjében végrehaj­tandó vizsgálatok eredménye alapján azután a szükséges és indokolt egységármérsféklések is meg fognak történni. Az interpelláció kifogás táirgyává tette azt is, hogy ia fogyasztó elhalálozása esetén számlájának kiegyenlítését a vállalat az; örö­köstől követeli. Ez nem [kifogásolható, mert a helytelen az volna, ha az elhalt fogyasztó lakásába, beköltöző új idegen foigyaisztótól kér­nék a korábbi számlák kiegyenlítését. Az interpelláció kifogás tárgyává tette továbbá a .mérőhasználati díj felszámítását is. A . mérőihasználiati díjaik felszámítása azonban nem újkeLetű. Szakemberek előtt ismeretes, hogy azok összegének aránylag 1 csak csekély hányada^ szolgál a fogyasztásmérő beszerzési árának és fenntartási költségeineik fedezéséne: Annak túlnyomó része nem egyéb a villamosmű fogyasztástól független, úgynevezett állandó költségeinek részbeni fedezésére fizetett, alapdíj jellegű hozzájárulásnál. A mérőíhasználati dí­jak megszüntetése esetén teh^t iaz egység­árakat kell megfelelően emelni, amint az Buda­pesten iés a peremvárosokban az ipairi foigyasz­tok megterhelésével történt. A bfudiapestkör­nyéki községekben azonban, miivel ott áthárí­tást viselő jelentős ipari fogyasztás nincsen, csak a magánháztairtásii egységárak megfelelő emelése jöhetne számításba, ami a jelenlegi helyzeten lényegileg nem változtatna. Az interpelláció felemlíti, hogy a köz­világítás sok helyen még nincsen helyreállít­va. Ezzel 'kapcsolatban megjegyzendő, hogy ja villamosvezetékeket a háború alatt jelentős kár érte, azok majdnem mindenütt megsérül­tek. Elsősoriban a távvezetékeket és a transz­formátorállomásokat kellett helyreállítani, majd a városi és községi elosztóhálózatokat és csak ezután kerülhetett sor^ a közvilágítás helyreállítására. E sorrend kényszerű fenntar­tása mellett a helyreállítást az anyagihiány és az inf liáció okozta pénzügyi nehézségek is aka­dályozták. A stabilizáció óta a helyzet javult és a helyreállítás fokozódott. Budapest környé­kén a közvilágításnak ezidoszerint 52%-ai van helyreállítva, ami az anyagbeszerzési lehető­séghez képest, állandóan fokozó'dlná fog. Tervbe van véve, hogy a, közvilágítás és a megrongálódott vezetékhálózatok helyre­állításának kérdése, az egyes ^villamosiművek energiatelepeinek I» távvezetékeinek álliami tülajdonbavételéről és as villaimosenerigiaszol­gáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések­ről szóló 1946 :XX. te. végrehajtása során országos viszonylatban megnyugtató módon rendezést nyerjen. Egyes eseteket kiragadva azonban külön elintézni nem leihet. Már az anyagellátási helyzetre való tekintettel is

Next

/
Thumbnails
Contents