Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

ä57 À nemzetgyűlés 94. ülése 1947. Ennek így, annak úgy! — Pászthory István (msz): Pofa szerint!) a csehszlovák ipari jóvátételnél 22.10 forinttal, a szovjet mezőgazdasági jóvátételnél 28.37 forinttal, a jugoszláv mezőgazdasági jóvátételnél 14.10 forinttal, a csehszlovák mezőgazdasági jóvátételnél 23 forinttal számol. Hát tekintsünk el attól, hogy ez forintrontás, de elvárhattuk volna, t. Nemzetgyűlés, hogy bennünket, tudatlanságban leiedzőket felvilágosított volna a kormány arról, hogy a Jugoszláviának szolgáltatandó ipar: jóvátételnél miért kerül 33.60 forintba egy dollár, ha a szovjet ipari jóvátételnél elég 22.10 forint egy do

1 lárérték költségvetési terhének kifejezésére. De még az ig. érdekes itt, mélyen t. Nemzetgyűlés, ha megnézzük a szovjet mezőgazdasági jóvátételt, ahol nemenkint fel vannak sorolva azok a mezőgazdasági javak, amelyekben a szolgáltatást teljesíteni kell. Ha jól emlékszem, ezekre 105 millió forint van előirányozva. Ha én az ott kitüntetett mennyiségeket átszámítom a mai hivatalos árakon, ha megfeszülök sem tudóik 65 millió forintnál többet kihozni. Azt mondja az, aki a költségvetésit öszszeáDította és indokolását megszerkesztette, ennyi összeget irányoztam elő ' a jóvátételre szállátandló javak összeszedésével, megszerzésével és szállításával kapcsoltban felmerült költségekre. A termelő legfeljebb a 65 milliót kapja meg, ezen felül elő van irányozva még 40 millió. Azt kérdezem, tessék megmondani nekem, ki teljesít szolgáilatokat ezeknek a, javaknak összeszedésénél, tárolásánál és szállításánál, akiknek részére a kormány ezért a munkáért 40 milliót fizet a termelőnek fizetett 65 millióval szemben? (Nagy Vince, (nisz): Hallatlan aránytalanság! — Némethy Jenő (msz): Erre felelni kell! — Zaj a szabadságpárton.) T. Nemzetgyűlés! Nagyon érdekes a harmadik kérdéskomplexum: mi történik a szociális támogatásra rászorultak méltányos, jogos, emberséges igényeinek kielégítése tekintetében

I (Ternay István (msz): Semmi!) 1938/39-ben mint említettem, ezeket a szociális igazgatási teendőket a belügyi itároa látta el; közegészségügy, gyermekvédelem, társadalombiztosítás és közjótékonyság címek alatt elő volt irányozva 129 millió forint, ezenkívül a honvédelmi minisztérium nyugdíjasai között, hadigondozottak ellátására 17.7 millió pengő, vagyis 61.5 mollió forint; összesen tehát ilyen szociális szükségletekre élő volt irányozva 191 millió forint. Az 1938/39. évi szükséglet nem mutatja teljesen, hogy a szükségletek kielégítése milyen összeget igényelt, mert hiszen 1938/39-ben még a béke éveit éltük, s a nyomorúság csak azután szakadt rá a magyar társadalomra. Az 1943. évi költségvetés már 798 millió forintot irányoz elő ezen a címen, az 1944. évi költségvetés pedig 977 millió forintot, az 1938/39. évi 191 millió forinttal szemben. Ma, amikor még sokkal nagyobb a nyomorúság, akkor, amikor a személyi illetményeken kívül más címen felímerülő kiadásokra — amint kimutattaim — ugyanolyan összegeket költünk el, mint a múltban, ezen a címen 113 millió forintot irányozunk elő, abból is 7 niollió a népjóléti minisztérium személyi kiadása, ami teljesen felesleges lenne, mert ezt a munkát éppenúgy el tudná látni a belügyminisztérium, mint ahogyan ellátta 1938-ban. évi február hó 12-én, szerdán. aÖ8 • Végeredményiben tehát 106 millió, a hadigondozottak címén pedig 48 millió, Összesen tehát 154 millió van ma a költségvetésben erre a célra. A békebéli 191 milliót el tudta adminisztrálni külön költség nélkül a belügymdr niszitérium, ma a 154 milliónak, lényegesen kevesebb, majdnem-25%-kai kisebb összegűéi az eláríminisztrálására több mint 10 millió forint költséggel tartunk állami apparátust. Gyermekvédelemre 1938/39-ben 36 millió forant ment el; mostani költségvetésünk a nagy, hangú kijelentések után előirányoz 17 milliót, a békeösszegnek még 50°/o-át sem. Az anya- és cseesemővédelemre 1938/39-ben elő volt irányozva 1,116.000 forint, ma — horribile dictu — 108.000 forintot adnak az anya- és csecsemővédelemre! (Mozgás a szabadságpárton. — Nagy Vince (msz): Hallatlan! A mozikból dől a jövedelem a pártoknak!) A kórházaik betegeinek ellátására elő volt irányozva 1938/39-ben 38.5 millió forint; ma a nagy szociális világban 11.3 millió forint, tehát egyharmada. A hadigondozottaiknál nem ilyen rossz az arány a múlthoz képest, mert 1938—39-ben, 61 millió volt előirányozva, most pedig 80 millió. De kérem, hány hadigondozott volt az 1938— 39-es költségvetési év során és hány hadigondozott van most, (Közbeszólás a szabadság'* pártról: A fejkvóta a fontos!) akinek részére ezt a 19 milliós többletet világrengető bátorsággal elő merték irányozni? (Kertész Miklós (ezd): Es ki tehet arról, hogy most annyival több van? — Ternay István (msz): Kevesebb autót, több jut!) Van aztán egy különösen érdekes tétel. Az államikormányzat már évtizedekikel ezelőtt rájött arra, hogy eminenter fontos államérdek a jó ivóvízről való gondoskodás. Az állam nem hagyta meg a kisebb közületeknek ezt a terhet, hogy a községek, városok maguk gondos^ kódjának erről, hanem maga is kezébe vette a kérdést ós igyekezett gondoskodnia jó ivóvízszerzésről. A legutolsó békeköltségvetés, az 1938—39. évi, ezen a címen előirányzott 1,123.600 forintot; ennyit fordítottak ivóvízszerzéssiel felmerült dologi kiadások fedezésére. Azok részére, aikik a jó ivóvíz szerzésének munkálatait végezték, az 1,123.600 forintból 10.400 forint fizetést adott az állam. Most tessék megnézni ezt a költségvetést: összesen 85.000 forimtot irányoznak elő jó ivóvíz szerzésére. (Mozgás a szabadságpárton.) és iebből 55.000 forintot arra használnak fel, hogy az ezen a pénzen tartott személyeik 30000 forintot egy évben jó ivóvíz szerzésére fordítsanak. (Felkiáltások a szabadságpárton: Gyalázat! Szégyen!) T. Nemzetgyűlés! Szégyen és a cinizmusnak elképzelhetetlen osimborasszó-imagassága azt mondani, hogy ez szociális eljárás. (Nagy Vince (msz): Akik pezsgőt isznak, nem törődnek a nép ivóvízével!) T. Nemzetgyűlés! Menjünk tovább. Olyan sokat hallunik arról, hogy az új gazdáik életlehetőségeinek megteremtéséért áldozatot kell hoznti a nemzetnek. Tökéletesen helyes ez a követelés. Történelmi szükségesség volt a földreform megcsinálása. Ezt nem most hirdetjük; ezt hirdettük az ellenzéki padsorokból a múltban is. En magam egy példát is hoztam fel annakidején erre. Hajdúböszörmény határa körülbelül ugyanolyan nagy, mint a vele szomszédos Balmazújváros határa. Földjének minőísége is körülbelül ugyanolyan. Hajdúböszörményben nincs nagybirtok, még talán 300 23*