Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

349 'A nemzetgyűlés 94, ülése 1947, évi február hó 12-én, szerdétn. 350 is belefolynak, összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben, mint a múltban, ebben a tekintetben, sajnos, visszafejlődést kelil megállapítanunk. Nem kívánok azzal foglalkozni, hogy mi ennek az oka és magyarázata; bizonyos mértékben rámutatott a pénzügymiúiszter úr, (Nagy Vince (msz): Hol van?) amikor előadta expozéjában» hogy a nagy vagyonok megszűntek, a nagy vagyonok utáni adóbevételek kiestek és ezeíkiet másként nem leheti pótolni, mint ezeknek az antiszociális adóbevételeknek növelésével. Amíg az egyenesadók az 1938—39. évi költségvetésben 31.4 százalékod tettek ki, ma csak 28.1 százalékot érnek el. De nem egészen érdektelen megnézni a részleteit ezeknek az egyénesadóknaík is. Legelső a földadó, amely 100 millió forinttal szerepel. Az 1938—39. évi költségvetésben 104 millió forint volt, (tehát a föld azt a terhet viseli a költségvetés mai számadatai szerint, amely terhet az utolsó békebeli kölit

L ségvetési év során viselt. A másik a házadó, amely 1938-^-39. évben 238.7 millió forint volt, ma 120 millióban) van előirányozva, tehát csak a felét viseli annak a tehernek, amelyet 1938—39-ben viselt. Én nem nehezményezem azt, hogy ez a költségvetés a házbirtok terheiu enyhítem r próbál. Nem nehezményezem, mert tudom nagyon jól, hogy milyen aránytalan és igazságtalan adóteher sújtotta a házbirtokot a múltban, hogy elsősorban ez a lakásnyomorúságnak és a lakáshiánynak az oka, mert a magángazdaságnak! nem volt érdemes háztermelésre adnia a maga tőkéjét. A köz, amely középítkezésekkel igyekezett volna a szükségletet kielégíteni, olyan anyagi erővel nem rendelkezett a múltban, nem rendelkezik ma sem és nem fog a jövőben sem rendelkezni, hogy a magántevékenység lecsókkenése miatt elmaradt eredményt köztevéienységgel, középítkezéssel pótolni tudta volna. A harmadik a társujati adó, amely 73 millió yolt, most 80 millió: ikörülbelüi ugyanaz az összeg. Jön a kereseti és a jövedelmi adó, amelynek összege a múltban 235 millió volt. most pedig összesen 100 millióban van előirányozva. Ez nyilván mutatja azt, hogy azok a jövedelmek ós /keresetek, amelyek a múltban megvoltaik, amelyek 235 millió forint adóterhet birtak el. annyira lecsökkentek, hogy a mai, meglehetősen súlyos és erőszakos adóztatás mellett sem tud

1 100 milliónál többet kipréselni és számításba venni a pénzügyi kormániyzat. A vagyonadó, a nyilvános betegápolási adó, a gépjárműveik adója, a rokkantadó: teljesen megszűntek. T. Nemzetgyűlés! Méltóztatnak tehát látni, hogy tulajdonképen ma is a mezőgazdaság az, amelynek az adóterhen csökkenés, könnyebbedé« nem állapítható meg, ann&ik ellenére, hogy sokkal súlyosabb körülmények között viszi az életét, mint vitte az 1938—39. gazdasági évben. Más gazdasági ágaknál ez a szomorú helyzet az adóterhek csökkenésében ^ kifejezést nyert. De még valami másra is rá kell mutatnom. A mezőgazdaság nemcsak azt az adóterhet viseli, amelyet a békében viselt a 100 millióval, mert hiszen a költségvetésben azt mondja a pénzügyminiszter úr, hogy a földadó kivetése a fennálló miniszteri rendeletek értelmében úgy történik, hogy kataszteri tiszta jövedelmi koroinánkint négy kilogramm búza van Ikivetve földadóban. Ha valaki utánanéz, megállapíthatja, — ha másból nem, a pénzügyim niszteir ^úr által a múltban, hivatalosan kiadott adóstatisztikáknak a földadóra vonatkozó adataiból — hogy a trianoni Ma gyarország kataszteri tiszta jövedelme kiesd híján, mem egészen 150 millió korona, Ha tehát kataszteri tiszta jövedelmi koronánkint 4 kg búzát vetnek ki, akikor a kivetett búza mennyisége 6 millió mázsa, 600 millió kilo1 gramm, s a 6 millió mázsának 40 pengős ára nem 100 millió, hajnem 240 millió. Akkor tehát, amikor a mezőgazdaságot négy kallóval terhelik meg kataszteri tiszta jövedelmi korjnánI kint, a mezőgazdaság nem ugyanannyi terhet visel, mint . amennyit az utolsó • békeévben, amely utolsó békeévbeli terhekhez képest más gazdasági ágaik — mint említettem — ma Kevesebbet viselnek, hanem csaknem két és félszer akíkora adóterhét visel a mezőgazdaság. T. Nemzetgyűlés! Amikor ezt kell megállapítanom, akikor nagyon furcsán hangzik az, amikor kifogásé ljáik, hogy nem történt kellő intézkedés az újgazdák életlehetőségének megteremtésére. Engedelmet kérek, nem lehet komolyan beszélni az újgazdák életi ehetőségének niegteremtéséről, gazdálkodásuk komoly megalapozásáról, ha két és félszer akkora terhet sóznak a niyakukba a mai instrukció nélküli nyomorúságos termelési viszonyok mellett, mint amilyen terhet a múltban kellett viselniök, holott a múltbeli teher sem volt gyerekjáték, hanem nagyon súlyos volt annakidején is. (Nagy Vince (msz): Ugy van!) T- Nemzetgyűlés! Amikor ezeket a dolgokat a költségvetés vizsgálata során meg kell mindenkinek állapítania, akkor egészen természetes, hogy a takarékosságnak ebben a költségvetésben sokkal nagyobb mértékben kellett volna érvényesülnie, mint ahogy a múltban takarékoskodtak és mint ahogyan mostan takarékoskodnak. Valósággal nevetséges, sőt azt mondhatnám, bizonyos helyeken egyenesen cinikus amnlák az állítása, fehéren feketével kinyomtatva, hogy a takarékosság elveinek legmesszebbmenő figyelembevételével történt ennek a költségvetésnek az összeállítása. (Nagy Vince (msz): Az ellenkezője az igaz!) . T. Nemzetgyűlés! Amikor a krudelis B-listát hozták elő, amely semmiben sem különbözött a fasiszta reakciós kormányok B-listájától és a, Gömbös-féle hóhérparagrafustóL (Nagy Vince (msz): így van!) akkor azt mondották, hogy a nemzet pénzügyi érdeke követeli meg ezt a krudelis rendelkezést, tehát a tisztviselők létszámát vissza kell vinni a békebeli létszám 80 százalékára. És mit látunk? Azt, hogy amíg a békében 77.863 volt a közigazgatási alkalmazottak száma, ma 121.678. Amíg a békében az üzemi alkalmazottak száma 120-596 volt, ma 185.273. Érdemes megnézni, hogy melyik tárcáknál vannak ezek a többletek. Itt van mindjárt a belügyminisztérium. Nem azért veszem elsőnek a belügyminisztériumot, mintha nekem ez volna a legkedvesebb tárca, hanem azért, mert a költségvetés tárcáinak sorrendjében maga a kormány veszi minidjárt elsőnek a miniszterelnökség után. A belügyminisztérium alkalmazottainak a létszáma 1938—39iben, amikor ellátta azokat a feladatokat is» amely feladatok megoldására ma a népjóléti miinlisztériumot szervezték, 28.550 volt- Ma a belügyminisztériumnak magának 39.568 a létszáma, a, népjóléti minisztériumnak külön 7930. Azután itt van az iparügyi minisztérium, amelynek 457-es létszáma 1543-ra szaporodott. Itt van a kereskedelem- és