Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

351 A nemzetgyűlés 94. ülése 1947. a közlekedésügyi minisztérium, amely a mult­ban egy volt, 1112-es létszámmal, ma bét mi­nisztérium együtt 3587-es létszámmal/Az igaz­ságügyminisztérium sem marad el — niem azért, mintha ma több volna az igazság, mint a múltban (Derültség ^a szabadságpárton.) 7547-eis létszámát felemelte 9504-re. Érdemes megnézni az üzemeket is. Itt van az Államvasút. Mindenki tudja, hogy az Állam­vasút üzeme a múlthoz képest még ma is mennyire restringált, (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton.) bár a két évvel ezelőtti állapotokhoz képest kétségtelenül igen nagy fejlődést kell megállapítani, amit nem lehet egyes személyeknek vagy pártoknak kisajátí­taniok, ' minit szédületes eredményt, csak azt mondhatnánk, hogy amint a fizikában a tehe­tetlenség törvénye érvényesül, éppen úgy érvé­nyesül egy bizonyos irányzat az emberiség, az emberi társadalom, az állam életében abban az irányban, ahogy a maga szükségleteinek fedezéséről gondoskodni igyekszik. De mikor igen nagymértékű csökkenés állapitható meg az Államvasutak üzemében, ugyanakkor azt kell megállapítani, hogy a békebeli 28.100-a& létszám helyett 34.263 aikalmazott.iia van. A posta, a táviró. a telefon teljesítménye, na­gyon jól tudjuk, hol áll ahhoz, képest, amit 1938—39-ben szolgáltatott és mégis az akkori 12.529-eis létszámmal szemben 19.269 fővel dol­goznak­T. Nemzetgyűlés! Nagyon érdekes annak megállapítása, hogy ezek az indokolatlan lét­számnövekedések túlnyomórészben azoknál a tárcáknál konstatálhatok, amelyeknek élén a baloldali blokkhoz tartozó miniszterek kormá­nyoznak! (Nagy Vince (msz): Érdekes!) Nem lehet ezt mással megindokolni, mint azzal, hogy politikai szolgálatok pénzbeli ellenérté­két az államkincstárnak kell-viselnie felesleges közületi alkalmazások révén. (Apró Anta& (kp): Vásári demagógia! — Ternay István (msz): Már egypárszor elmondta ezt a rossz szójáté­kot! — Nagy Vince (msz): Jobban spórolhat­nának a baloldali miinisztér urak! — Losonczy Géza (kp): Akkor miért ellenezték a B-listatl — Drózdy Győző (msz): Nem azért, hogy ma­sokat tegyenek a helyükbe! — Zaj. — Nagy Vince (msz) közbeszól. — Egy hang a kommu­nistapárton: Politikából!) Nemcsak ez az érdekes a dologban, hanem az is, hogy az egyes fizetési osztályokban mi­lyen a megoszlás. Ha ezt megnézzük, megálla­píthatjuk, hogy a II. fizetési osztályban 12 egyénnel szemben ma 24, a III. fizetési osz­tályban 23-al szemben 51, a IV. fizetési osatály­ban 36-al szemben 359 és az V. fizetési osz­tályban 229-el szemben 1258 van. Ha tovább megyünk, azt állapíthatjuk meg, hogy míg a magasabb fizetési osztályokban háromszor négyszer akkora a létszám, mimtl a beikében, addig az alacsonyabb fizetési osztá­lyokban nem egészen kétszeres vágy legfeljebb kétszeres a létszám a békebelihez képest. (Nagy Vince (msiz): Nincs ilyen egész Nyugat­Európában! Ha szabad Nyugatra mutatni!) Hivatkoznom kell arra, amit a debreceni kormány idején a minisztertanácsban számta­lanszor kifogásoltam és amit Gábor kollégám igazolhat: lehetetlenség az, hogy 27—28 éves fiatalemberek, bármilyen kiváló politikai szol­gálaitokat tetteik és bármilyen kiváló képessé­geik vannak is, közéleti pályájukat ott kezdjék, ahol mások normális időkben 30—35—40 eszten­evi február hó 12-én, szerdán. 352 dei szolgálat után végezték. (Helyeslés a kis­gazdapárt és a szabadságpárt oldalán.) Előfordult az, hogy januárban kapott va­laki miniszteri osztálytanácsosi rangot és a februári illetménykifizetéseknél már mint mi­íisiztierá tanácsost láttam feltüntetve, de a pénz­ügyminisztérium nem kapott értesítést arról, mikor, ki és milyen alapon nevezte ki a január­ban előlépett »miniszteri osztálytanácsost feb­ruárra miniszteri tanácsossá. (Nagy Vince (msz): Havonta előlép!) T. Nemzetgyűlés! Immár 2300 esztendeje annak, hogy az akkori görög bölcs, Aristoteles, azt mondotta, hogy senki sem viselhet maga­sabb hivatalt addig, amíg az alacsonyabb hi­vatalban arravalóságát, kötelességeinek pontos és kifogástalan teljesítésével be nem bizonyí­totta. (Nagy Vince (msz): Vén reakciós volt. — Élénk derültség.) Akármilyen reakciós volt, ez olyan megállapít ás, amelyet súlyos konzek­venciák nélkül nem lehet figyelmen kívül hagyni. T. Nemzetigyűlés! Azt is érdekes megnéz­nünk, hogy az egyes tárcáik keretében hogy és mint áll a helyzet. Említettem például az ipar­ügyi miniszteriumoit, amelynek létszáma 457-ről 1543-ra szaporodott. Ennek a minisztériumnak] központi igazgatásában 137 egyén volt, ma 214 van. III. fizetési osztálybeli volt a múltban 1, ma 4 van, IV. fizetési osztálybeli 2 volt, ma 8 van, V. fizetési osztálybeli 11 volt, ma 25 van. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­térium központi igazgatásában 125 egyén volt, ma 311 van. II. fizetési osztálybeli 1 volt, ma 2 van, mert két miniszter van — hála Istennek, — III. fizetési osztálybeli 2 volt, ma 5 van, IV. fizetési osztálybeli 2 volt, ma 7 van. Itt van azután az igazságügy minisztérium. Ennek központi igazgatásában 227 egyén volt, ma 382 van. A bíróságoknál 5048 volt, ma 6220 van. A vádhatóságnál 405 volt, ma 661 van és van még azonkívül 44 népügyész. A bírói hatá­rozatok végrehajtására hivatott szerveknél 1759 volt, ma 2090 van. Körülbelül 350-nel. 380 nal több börtönőr van a polgári szabadság világában, mint amennyi a fasiszta, reakciós világban el tudta látni ezt a szolgálatot. (Nagy Vince (msz): Bosszul vannak fizetve és ruházva szegények!) A központi igazgatásnál 43 egyén volta ma 49 van. A 43 egyén között vűlt 3 minisizteri osztályfőnök, ma 9 van. Volt 7 miniszteíri taná­csos, ma 20 van. (Nagy Vince (msz): Ezek sejtcszlással szaporodnak, úgy látszik! — Élénk derültség.) A segédhivatalnál voliti 49, ma 101 van. A 49 között volt 1 segédhivatali főigazgató, ma 6 segédhivatali főigazgató van. (Pászthory István (msz): Mind pártember.) Volt 7 segéd­hivatali igazgató, ma 15 segédhivatali igazgató van. (Drózdy Győző (msz): Csak akkor lépnek be a pártba, ha mindjárt előlépnek.) T. Nemzetgyűlés! Mindebből láthatjuk, mi­lyen jól néz ki az a bizonyos takarékosság és hogy mennyi hitelt érdemel az a kijelenités, amelyet az illető miniszter uraik tettek, hogy a takarékosság legmesszebbmenő figyelembe­vételével járnak el. (Slachta Margit (pk): A hadirokkantakkal szemben.) Nézzük meg a belügyi itárca részleteit. (Halljuk! Halljuk! a kisgazdapárton.) Itt sem utolsó dolgokat tapasztalhatunk. (Halljunk! Halljuk! a szabadságpárton.) A központi igaz­gatást 1938—39-ben, amikor a népjóléti tárca

Next

/
Thumbnails
Contents