Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-90

25 r A nemzetgyűlés 90. ülése 1917, a falusi kisembereket abban, hogy megfelelő mennyiségű tűzifáihoz: jussainak. Lehetőséget a,d ugyanis a rendelet árira, hogy azj 5 om-nél nem vastagabb gallyfának felét a termelők ttneg­kaphassák. ^Elkerülte az interpelláló' képviselő úr figyelmeit az a lényegest rendelkezés, hogy a r tuskófánafc a helyi szokásoknak megfelelő hányadát ugyancsak megkaphatj.ák az erdőn dolgozó munkások. Ezenfelül mód van anra, hogy mindazok^ az e,rdei kiterímelésnél foglal­koztatottt aniuukásoik, akik legaláibbis, 40 köb­méter faanyatgot feldolgoztak, vagy más ter­mészetű erdőgazdasági munkát legalább 40 napon át végeztek, évedként 12 normál ürané­ter vékony dorongfát vagy ágfát vásárolhat­nak 20%-os kedvezmiénnyel. Aki pedig önhibáján kívül ennél keveseb­bet termelt vagy dolgozott, az aránylagosan teljesítmiényének megfelelő famennyiséget vásárolhat ezen a kedvezményes áron. Termé­szetes, hogy amikor az ország egész gazdasági élete a legsúlyosabb faellátási gondokkal küzd és a szükséglet egy negyedrész ét is alig biztosít­ják a kifosztott belföldi erdők, az erdei mun­kások tüzelőszerszükségletét az élőibb felsorolt rendelkezések szerint elsősorban a kevésbbé szállítható faválasztékokból — ágfából, tuskó­ból sstíb. — kellett biztosítani» Tévedésben van az interpelláló képviselő úr, amikor felteszi, hogy közmunkával bárki is »ingyeni« fát termeltethetne ki, mert a köz­munkások számára is mindenkor a kollektív szerződésekben, vagy a vonatkozó rendeletek­ben megállapított teljesi munkabért kell ki­fizetni. Arról nincsen szó, hogy akár a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek házitermelései­nél, akár pedilg a vállalkozóknak kiadott, magántermeléseknél rendkívüli nyereségek mutatkoznának' < Az árak és a munkabérek viszonyát a Gazdasági Főtanács állapította meg és ugyancsak a forint védelem érdekében a 'fa tőára aránylag olyan alacsony, hogy az erdőgazdálkodás rendes üzemi és felújítási költségeit sem. fedezi. Azt is megállapíthatjuk, hogy az erdei fakitermelésnél foglalkoztatott munkások munkabére kellő arányban van a mezőgazdasági és ipari egyéb munkabérekkeL . De maga a gyakorlati élet mutatja meg, hogy az erdőgazdasági munkabérek a részes­termelés kikapcsolásával is mennyire meg­feleltek a köveitelanényeknek. A termelés vala­mennyi erdővidékünkön teljes erővel folyik, sőt egyes területekein, már befejezéshez köze­ledik. Az erdei munkások ott, ahol elérik a napi 3—4 erdei ürme ter teljesítményt, meg is van­nak elégedve- a forintbérekkel. A panaszok csak szórványosak, a fakitermelés 5 százalékát is alig érintik és csak olyan vidékekről érkeznek, ahol a lakosság nem szokott! rendszeresen ^erdő­kitermeléssel foglalkozni és a teljesítmények mélyen a munkabérrendeletben megszabott napi 2 ürméteres normálteljesítmény alatt ma­radnak, vagy pedig ahol az elmúlt évek fék­nélküli ( részes fa termelései elkapatták a fával ma is jól ellátott kistermelőket. Éppen ezen országosan szerzett tapasztalatok alapján a részes termelés visszaállításáról szó sem lehet, a forintbérek további fenntartása felel csak meg a gazdaságpolitikai követelményeikiuek, de a falusi lakosság szociális érdekeinek is Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Bu­dapest. 1947. január hó 20. Bárányos Károly s. k. f öl dmívelésügyi miniszter.« évi február hó 5-én, szerdán, 26 Elnök: Pali Sándor képviselő urat a vi­szonválasz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen- Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztiatnak-e a földmívelésügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul­venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudo­másulveszi. Következik az iparügyi miniszter úr vá­lasza Drahos Lajos képviselő úrnak a buda­pestkörnyéki világítási és üzemáram ügyében múlt év december hó 4-én előterjesztett inter­pellációjára, Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az iparügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Dra­hos Lajos nemzetgyűlési képviselő interpellá­ciójára vam szerencsém az alábbi választ elő­tér jesztteni. A székesfőváros környékét villamos ener­giávall ' ellátó Részvénytársaság Villamos és' Közlekedési Vállalatok Számára cégnek és leányvállalatainak laz. interpellációban emlííf tjett villamos energiaszolgáltatási szerjződéseii kétségtelenül régi eredetűek. Ezzel kapcsolat­ban azonban meg kell jegyezni, hogy az egyes villamosanűvek energiate lepelnek és távvezeté­keinek állami tulajdonbavételérői és a villa­mosenergiaszoligáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről szóló 1946 :XX. te. végre; hajtása során, az ugyanakkor megalakítandó Országos Villamos Energiagazdasági Tanács közreműködésével a villaimosenergiaszolgálta­tási szerződések árszabásainak rendszerére és a szerződések egyéb feltételeire vonatkozólag országos viszonylatban egységes irányelvek lesznek megállapítva» úgyhogy a szükséges és indokolt követelmények mgenyugtató módon rendezést fognak nyerni. A kérdést azonban az ország egész területére egységesem kell rendezni és egyes szerződéseket külön kira­gadni nem lehet. Az említett törvénycikk végrehajtása során e kérdés rendezésére külö­nös súlyt fogok helyezni. Az interpelláció a budapestkömyéki egy­ségárakat a székesfővároséval hasonlította össze. Nem hagyható azonban figyelmein kívül, hogy Budapest a maga nagy fogyasztóképes­ségével, gazdasági erejével nem eshet a Pest­környékkel egyenlő elbirálás alá. Ezt az is igazolja* hogy a Székesfővárosi Elektromos Művek közel ugyanolyan hosszúságú hálózat mentén körülbelül kétszer annyi fogyasztót lát el villamos energiával és körülbelül négyszer­annyi villamos energiát értékesít, mint a pest­környéki villamosművek együttvéve. Figyelem­bevevő tehát, hogy a fogyasztói egységárak ala­kulására a hálózat terjedelme és az értékesített villamos energia mennyisége döntő befolyás­sal bír. az említett adatokból világosan kitű­nik a Székesfővárosi Elektromos Művek elő« nyösebb helyzete. Az interpellációnak a villamos energia egységáraira vonatkozó számadataival és ész­revételeivel kapcsolatban a következőket kell megjegyezni. A villamos energia áxáuak forintértéke a forint bevezetésekor a hőerőműveknél és a vá­sárolt energiát elosztó villamosműveknél ' az 1939. évi villamos energia egységárak négysze­resében, viizierőtelepeknél pedig- azok három és félszeresében nyert megállapítást. A Székesfővárosi Elektromos Művek azon­ban külön engedély alapján az egész fogya.?ztó­területén, a budapestikörnyéki villamosművek

Next

/
Thumbnails
Contents