Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

3 45 A nemzet gyűlés 94. ülése 19Â7, hogy ;a fennálló államadósságok rendkívüli törlesztésére kell felhasználni. Folyó bevételként kezelik. Azután itt van a Nemzeti Bank vagyonának felértékeléséből az államot illető rész, 270 millió- Folyó bevételként kezelik, holott nagyon jól kell tudnia mindenkinek, hogy ez nem reális vagyonértéktöbblet, ez a Nemzeti Bank meglévő vagyonából az állam számára átengedett rész, amelyet a Nemzeti Bank másként nem is tud az államnak kifizetni, mint megfelelő mennyiségű bank jegy többlet nyomatásával s ennek a többletnek az állam rendelkezésiéire bocsátásával. Ha ez reális vagyonértéke its az államnak» készpénzvagyona, mégis erre vonatkozóan az 1897 : XX. te. 11. «§>-a azt rendeli, hogy ez bevételként a költségvetés kereténf belül nem irányozható elő, csak a költségvetés mérlegéin kívül lehet azt, mint a felmerült, megállapított hiány fedezésére szolgáló összeget kijelölni és igénybevenni. Nem gondoskodik a költségvetés olyan kiadások fedezéséről, amelyek élő jogszabályokon alapulnak, amelyek az állaimkincstárt kötelezik. Megemlítem legelsőisiörban a bányák államosításáról szóló törvény ama rendelkeüését, amelynek értelmében, az államosított bányákért az államnak kártalanítást kell megállapítania és kifizetnie. Még kell mondanom itt azt is, hogy a törvény rendelkezését az iparügyi miniszter úr egyszerűen figyelmen kívül hagyja. Ö maga tett előterjesztést arra vonatkozólag, hogy a, törvény életbelépésétől, kihirdetésétől számított négy hónapon* belül a kártalanítási javaslatot elő kell terjeszteni. Rég eltelt, kétszer is eltelt a négy hónap a törvény kihirdetése után és még mindig nincs beterjesztve èz a törvényjavaslat. (Egy hang a kommunishapártf soraiban; TJj törvény meghosszabbítj a a határidőt!) Az 1848:111. te. pedig kiimondja — ha jól emlékszem 32. l-ában — hogy feleletre vonandó az a miniszter, aki a törvények végrehajtásában, előirt kötelezettségének nem tett eleget. T. Nemzetgyűlés! Nincs a költségvetésben gondoskodás, airról a kiadásról sem, amely az államot a földreform végrehajtásával kapcsolatban terheli- Meg kell,állapítanom, hogy ennek a törvénynek végrehajtásánál is igen súlyos mulasztások állapíthatók meg azokkal a kormányzati szerveikkel szemben» amelyeiknek e törvény végrehajtása lett volna kötelességük. Nemcsak a volt tulajdonosok érdeke fűződik vagy fűződött volna ahhoz, hogy ez a törvény pontosan végrehajtassék. haíiem az 'egyetemes gazdasági érdek is. Nagyon sok érték veszett el, kallódott el annak következtében, hogy a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az igénybevett felszereléseket leltározni és leltár mellett kellett volna kezelni, nem hajtották végre. Gondoskodni kellett volna azután az energiatelepek államosításáról szóló törvény értelmében fizetendő kártalanítási ^összegekről is. Van egy tétel, az államadósságok kérdése. Azt> hogy a belföldi államadósságokról nem történik semmiféle gondoskodás, még valahogy nieg lehetne érteni, mert ezen a téren az állam hatalma el tudja intézni a szőnyegen' lévő kérdést abban a formában is, hogy mentesíti az államot minden obligótól. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy az adós fizetési kötelezettsége becsületbeli kötelezettség nemcsak az egyes egyénnél, hanem- az összességnél, az államnál is. Ezt a kérdést nem lehet olyan könnyen elintézni hatalmi szóval, mert annak igen súlyos következményei lesznek a jövőt illetőleg. évi február hó 12-én, szerdán. 346 De itt van az államadósságokinaik az a része, amelyet nem lehet ilyen hatalmi szóval elintézni: a külföldi adósságok kérdése. Ha meg méltóztatnak nézni az 1944. évi, az utolsó letárgyalt állami költségvetést, azt méltóztatnak látni, hogy abban a hosszúlejáratú államadósságok 9i96.7 millió pengővel, a rövidlejá. ratú államadósságok 200.8 millió pengővel szerepelnek. Ezeknek évi kaimatszolgáltatása 47.7 millió pengő, 165.5 millió forint. Ezt nem lehet elintézni másképpen, mint vagy fizetni, vagy próbálni megegyezést létesíteni (a. külföldi hitelezőkkel. Olyan megegyezés azonban nem valószínű, hogy létesíthető legyen, amelynek: eredménye^ lehetővé teamé, ' hogy az állaimi költség vetésben egyetlenegy fillér fedezet ezen a címen előirányozva ne legyen. Es miután ilyen helyzetben vagyunk, — bármennyire is az volna kivánatos, hogy a magunk erejéből éljünk és minden szükségletünket a magunk munkájával teremtsük elő — egyáltalán nem valószínű, hogy ez lehetséges legyen. Ha rá leszünk, r vagy rá vagyunk utalva idegenek segítségére, erre csak akkor számíthatunk, ha már fennálló kötelezettségeink teljesítésénél meg fogjuk mutatni, hogy jó adósok leszünk, akik vállait kötelezettségiinkneik becsülettel eleget fogunk tenni. Ha csak ezeket a tényeket vesszük figyelètmbe, már akkor is mindjárt kiderül, hogy ebben a költségvetésben a hiány nem 8.5 százalék, hanem legalább- 25 százalék. Nem is számítom azokat a felemelt tételeket, amelyekre Sulyok Dezső képviselőtársam rámutatott, aki 40 százalékra hozta ki azt a költségvetési hiányt, amely majd a zárszámadás ismertetésénél előreláthatólag mint felmerült hiány fog jelentkezni. T. Nemzetgyűlés! ,Ái helyzet annál súlyosabb, miivel mint az igen t pénzügyminiszuer úr nagyon helyesen 'rámutatott, az ország gazdasági élete, termelése nem olyan viszonyok köziött van, hogy mi ezeken a kérdéseken olyan könnyen túltehetnénk magunkat. A pénzügyminiszter úr azt mondta, hogy a költségvetés összeállításánál! nem tudta a régi rendszerit követni, amely abban állít b-Ogy a költségvetésben közölve volt a folyóévi előirányzattal együtt az előző évi költségvetés adata is, mutatlva a többlet, vagy a megtakarítás összegét. E helyett

1 ő a nemzeti jövedelmet vette alapul, amelyet minden bizonnyal gondos számítások- alapján állapílot'íak meg. Ezenkívül mégis több helyen rámutat a . pénzügyminiszteir úr arra, hogy mi volt a helyzet az elmúlt évek során, mégpedig elsősorban az utolsó békeköltségvetés alkalmával. Meg kell állapítanom, hogy a nemzeti jövedelem hiàeUetilen mértékű visszaesésével kell számolnunk. A nemzeti jövedelmet az utolsó békeévben 20 milliárd forintban állapította meg a pénzügyminiszter úr, - jelenleg pedig csak 11-8 milliárdban. Ha figyelembe vesszük azt, hogy körülbelül hasonló helyzetben voltunk akkor, amikor az első vesztett háború után az első reálisnak állított költségvetést tárgyalta az akkori nemzetgyűlés, a,z 1924—25. évit, az akkori nemzeti jövedelem ^- mint azt a Magyar Statisztikai Szenilé/ben közölt adatokból meg lehet állapítani — 4631 millió pengőre, vagyis 16 milliárd forintra rúgott. Ezzel az 1924—25. évi 16 milliárddal szemben az állam akkor 2452 forintot, vett igénybe közszolgáltatás címén. Kendelkezésre maradt tehát az ország

1 gazdasági életében más célokra a gazdálkodó alanyoknak' 13.6 miilliárd Az 1938—39.^ evi 20 milliárdból közit art órások, közszolgáltatások v