Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

343 A nemzetgyűlés 94. ülése 1947. (Az ülés délelőtt 10 óra 5í perckor kezdődött.) (Az elnöki széket Varga Béla foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyitomA mai ülés' jegyzőkönyvének vezetésére Kiss Károly, az egyéb jegyzői teendők .ellátásába pedig Hegyesi János jegyző urakat kérem fel. Slachta Margit képviselőtársunk az indítványkönybe három önálló indítványt jegyzett be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványdklat felolvasni. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton.) Hegyesi János jegyző (olvassa): »Slachta Margit nemzetgyűlési képviselő I. számú önálló indítványa: Az 1946:1. te. egyes kitételeit vegye a Nemzetgyűlés újabb megfontolás alá.« »II. számú önálló indítványa: Az 1946:

VII. i.e. 1. §-ánál térjen vissza a Nemzetgyűlés az alkotmányjogi és közjogi bizottság: eredeti szövegezéséhez.« »III. számú Önálló indítványa: Az 1946: XXIX. íjrc. egyes kitételeit tegye a Nemzetgyűlés újabb megfontolás tárgyává.« Elnök: Az indítványok megindokolására nézve később fogok a t. Nemzetgyűlésnek előtörj esztést tenni. T. Nemzetgyűlés! Napirend szerinti következik az 1946—47, évi állami (költségvetési folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik a feliratkozott! szónokok közül? . Kiss Károly jegyző: Vásáry István képviselő úr! Vásáry István (msz): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! a szabadságpárt soraiban.) Nincs a nemzetgyűlésnek egyetlen tagja, aki nei volna teljes mentéikben tudatában annak, mit jelent az állam költségvetésének tárgyalása, mitl jelent az állam költségvetésének tárgyalása során a felhatalmazásról hozandó határozat, A törvényhozás elé még normális körülmények között sem kerülhet nagyobb jelentőségű törvényjavaslat, mint a költségvetés, (Halljuk! a szabadságpárton ) még inkább nem ilyen rendlkí, vüli visKonyok között, mint amilyen viszonyok között ma élünk, amilyen viszonyok közöitt kormányozza az ország hajóját az igen t. kormány. Hogy merre» milyen kikötőbe fogja bevezetni, azt nemcsak mi nem tudjuk, de még ők maguk sem tudják, legfeljebb csaikí sejtik, remélik, hol lehet cél, amely kell, hogy mindnyá-, junk előtt álljon, amely célt azonban hogy el fogják-e érni, az egyáltalán nem tekinthető bizonyosnak. T. Nemzeitgyűlés! A költségvetésen keresztül van módja a törvényhozásnak betekinteni az állam gazdasági életébe, de nemcsak az, állam gazdasági életébe, hanem a magángazdaságok helyzetébe is. Ezen keresztül vizsgálhatja meg azt, hogy milyen körülmények között él a. nemzet, milyen körülményeik között élnek az egyes állampolgárok, milyen mértékben van igénybevéve az ő gazdasági erejük • a közcélok szolgálatára s mit tud a közület nyuji'ani az állampolgároknak. Az, állampolgárok joggal várhatják és követlelhetik a közülettől a segítést és támogatást, mert hiszen az állam nem azért Jött létre a történelem fejlődése során, hogy moloch legyen, ainely az állampolgárokat évi február hó 12-én, szerdán. 344 v elemészti, hanem azért hoztálk! az egyesek létre z államot, hogy segítségükre legyen a közöség ereje olyan feladatok megoldásában, amelyeket az egyes erejével megoldani nem tud. A fasiszta rendszer volt az, amely az államot öncélnak tekintette, a fasiszitia rendss&er volt az, amelynél az állampolgárnak nem volt más hivatása, mint feláldozni magát, ahelyett, hogy az állam- nyújtott volna az állampolgárnak segítséget élei'ének kellemesebbé, boldogabbá, elviselhetőbbé tételére. T. Nemzetgyűlés! Ha ezt a költségvetést nézzük és ezen keresztül próbálnánk betekinteni az állam gazdasági életébe, az állampolgárok gazdasági helyzetébe, akkor tulajdonképpen a legnagyobb megelégedésnek kellene mindenkit eltöltenie, hiszen pénzügyminiszterünk azt a kijelentést tette, hogy nemigen van még egy kollégája, amelyik ennyire kiegyensúlyozoitt költségvetést tudna produkálni, mint a magyar állam most tárgyalás alatt lévő költségvetése. T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! a szabadságpárton.) Azt is halljuk állandóan, hogy nemcsak reális és kiegyensúlyozott a költségvetés, hanem ez a költségvetés sokkal nagyobb segítséget is nyújt a segítségre szorulóknak, mint amilyet a múlt politikai rendszerek költségvetései nyújtani tudtak. Azt is halljuk, hogy számoltak azzal, hogy milyen körülmények .között él a nemzet és a takarékosság elve a legmesszebbmenő mérííiéikben érvényesült a költségvetés összeállítása során. Ha megnézzük a költségvetést, azt látjuk, hogy alig van olyan tárca, amely nem azzal kezdené az ismertetését, hogy a legmesszebbmenő takarékosság elvét tartotta szem előtt, amikor a tárca igényeit előterjesztette. T. Nemzetgyűlés! Sulyok Dezső t. képviselőtársam rámutatott már arra, hogy ennek a költségvetésnek bizony vannak még lényeges hiányai és hibái a réalité® tekintetében. ÖL arra mutatott rá, hogy a költségvetés kiadási előirányzata előreláthatólag nem lesz elegendő a felmerült szükségletek fedezésére, sokkal, lényegesen emelkedettebb kiadások fognak be-, következni, amelyek a költségvetés látszólagos egyensúlyát nagy mértékben fel fogják billenteni. ' T. Nemzetgyűlés ! Én nemcsak ezt állapítom meg, hanem azt is, hogy a költségvetés nem az élő törvények, rendelkezéseinek megfelelően készült el. "A rendelkezésiek értelmében a költségvetésben az áilllam rendszeresen viszszatérői folyó bevételeit lehetne^ bevételként előirányozni, viszont az alítani minden felnié-, rülő ás fennálló kötelezettségére szükséges ös'zszeget, mint kiadást a költségvetésbe be kell állítani. Mit látunk, t. Nemzetgyűlés? Azt látjuk, hogy költségvetési bevételként olyan bevételek is vannak előirányozva, amelyek nem volnának folyó bevételekként előirányozhatok. Ilyen például az a 48 millió, amely a földbirtokrendező alap bevételeként szerepel, die végere dménybein folyó költségvetési bevételként van megállapítva. Hiszen a nemzetgyűlés hozta azt a törvényt, amelynek értelmében ezt a bevételt a rendes állami kiadások , fedezésére szolgáló bevételként kezelni nem lehet. A saját maga által alkotott- törvényt nullifikálja a kormány, amikor ezt a bevételt folyó bevételként írja élő. A másik ilyen bevétel a pénzverési nyereség, amelyre élő jogszabályok rendelik el,