Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-93

289 À nemzetgyűlés 93. ülése 19Í7. szagban már nagyon sok alávalóságot próbál­tak fedezni.- (Zaj és ellentmondások a kis­gazdapárt és a szabadságpárt oldalán. — Az elnök csenget) • Amikor itt a magyar demokráciái alapkér­dései körül köztünk vita támad, akkor ezt a folyamatot kell tisztán látnunk, és még vala­mit. (Nagyiván János (msz) ; Vegye le a szem­üvegét, mindjárt tisztábban lát!) Képviselő­társamnak csak külön tudok felvilágosítást adni, mert most túlságosan rövid az időm arra, hogy ezt megmagyarázzam. (Egy hang a kis­gazdapárt oldaián: Meghosszabbítjuk! —De­rültség.) Amikor a túloldalról reklamálni szok­ták rajtunk az igazi demokráciát, a klasszikus demokráciát, — és ezt részben kisgazdapárti, részben szabadságpárti oldalról teszik — mond­ván, hogy ez nem igazi 'demokrácia, (Drózdy Győző (msz): De nem ám!) mert az igazi de­mokrácia más, (Zaj és ellentmondások a szabad­ságpárt oldalán.) — akkor nekem meg kell mondanom egészen nyíltan, hogy a klasszikus demokrácia, amely 150 vagy 200 esztendővel ezelőtt keletkezett... (Drózdy Győző (msz) : Mikor? — Zaj. — Az elnök csenget) 150 vagy 200 évvel eizelőtítl keletkezel lit. (Drózdy Győző (msz): Nahát, maiga is nagyon jól mondja! — Egy hang a kisgazdapártról: Azt hiszi, hogy óvodában beszél.) Be kell vallanom, nem volt időm arra, hogy Drózdy képviselő úr terjedel­mes kézikönyvét erről a kérdésről elolvassam. (Drózdy Győző (msz): Ha tanulni akar, olvassa el! Azért vagyok tanítóbácsi! — Derültség.) Sajnos, olyan a magyar köznevelés, amilyen tanítói voltak és sajnos, Drózdy képviselő úr mint tanító, ékes példája a magyar tanítói rendszer lka neon elégítő voltának. (Egy hang a kommunistapárt oldalán: Gömbös-fiókákait tanított! — Drózdy Győző (msz): Csak egyet szégyelek, hogy ilyen növendékeim voltak! Derültség. — Schiffer Pál (szd): Akkor rosszul fizetheltiták, ha így tanított ! — Zaj. — Az elnök csenget.) Drózdy képviselő úr engem nem ta­nított, DrózjJy képviselő úr leventéket, Gömbös­fiókákat és ébredőket nevelt ennek az ország­nak. (Révész Ferenc (szd): A Gömbösi-fiókákat. a reformnemzedéket tanította!) Azokat nyilván nem szégyeli, sőt talán vállalja is. (Révész Ferenc (szd): Szemtelenkedik a Gömbös-kor­tes, nemhogy lapulna! — Drózdy Győző (msz) : Többet tettem a németek ellen, mint ön egész életében!) Arról, hogy én mit tettem a németek ellen, önnek fogalma sincs, de nem is tartom szükségesnek erről felvilágosiíitlani. (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Hogy miit tett a magyarok ellen, arra egész élete tanúbizony­ság! — Orbán 'László (kp): Majd az összefér­hetetlenségi bizottságban, meglátjuk! — Drózdy Győző (msz): Ott is ott leszek! — Hegymegi Kiss Pál (msz): Nem kell fenyegetőzni! f — Drózdy Győző (msz): Birói fenyegetés ellenére is ott leszek!) i Amikor a klasszikus demokráciát állítják szembe ezzel a mi sok tekintetben kínlódó,_ hi­bás, (kezdetleges, most alakuló demokráciánk­kal, akkor három okból tévednek nagyon ala­posan az igen ife. képviselő urak. Először azért, mert egyetlenegy demokrácia története sem futott olajozott síneken eleinte. Minden nagv diemokrácia története forradalomi eszközök al­kalmazásával indult. A francia és az angol de­mokrácia egyformán egy király lefejezésével született! meg. (Egy hang a szociáldemokrata­párt oldalán: Lehet tanulni!) Másodszor azért NEMZETiïYL'LËSI NAPLÓ V. évi február hó 11-én, kedden. 290 tévednek, akik ezt teszik, mert az a bizonyos demokrácia egiészen más gazdasági és társa­dalmi struktúrára épült fel : a sok szabad kií> egziszteneia szabad gazdasági versenyére és egészen nyilvánvaló, hogy a szabadverseny és a kapitalizmus egy ilyen politikai formája nem alkalmazható a monopolkapitalizmus ko­rában. Végül harmadszor azért is tévednek. mert ha valaki átgondolja, hogy milyen mesz­sze menően párhuzamos a gazdasági fejlődés­sel — amely a sok kisegzisztencia szabadverse­nyétől egy évszázadnál rövidebb idő alatt e 1­vezet a nagy gazdasági monopóliumok kiala­kulásáig — a politikai fejlődés, amely a poli­tikai pártok szabadversenyétől elvezet a poé­tikai monopóliumok kialakulásáig, az megért­heti, hogy miért szükségképpen más a demo­krácia 1946-ban és 1947-ben, mint volt 1830-ban, 1850-ben vagy 1870-ben. De van emellett egy harmadik speciálisan magyar okunk is. Ez az ok az, hogy Magyar­országon eddig soha nem volt,, nincs és most már nyilván nem is lesz olyanfajta polgárság, amilyen Nyugaton a polgári demokráciák hor­dozója volt. Nincs, nem volt és nyilván nem is lesz a magyar történelem, a magyar társa­dalom speciális fejlődése következtében egy olyan polgárság, amely számában jelentős, ön­tudatos. (Pfeiffer Zoltán (kg) : ötmillió paraszt, az jelentéktelen?) A paraszt ön szerint, képvi­selőtársam,- polgári Akkor megint kénytelen vagyok egy új szociológiát megtanulni, kedves Pfeiffer képviselőtársain. Eddig ön az első a pártjából, aki a parasztot polgárnak nevezi. (Pfeiffer Zoltán (kg): Kérdezze meg őket, ha nekem nem hiszi! — Révész Ferenc (szd): A párt nevével sincs tisztában! —* Zaj. — Az el­nök csenget. — Egy hang a szociáldemokrata­"párt oldalán: Nem a modorról van szó, Pfeif­fer képviselő úr!) Igen t. képviselőtársam, hogy a félreérté­seket elkerüljem, megjegyzem, hogy ebben az esetben polgár alatií a burzsoát értein. (Zaj a kisgazdapárt oldalán. — Pfeiffer Zoltán (kg): Miért nem mondta előbbi — Zaj. — Vihar­csengő.) Egészen más a polgár. Elnök: Kérem a képviselő urakat,, tartóz­kodjanak a folytonos közbeszóiásoiktól. Justus Pál (szd): Igen t. képviselőtársam, olyan nagyszámú, öntudatos, gerinces, szabad­ságjogaiért harcolná és áldozni is hajlandó polgárság, amilyen Nyugaton a polgári demo­kráciák alapja és hordozója volt. Magyaror­szágon; nincs. Magyarországon éppen ezért (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Nagy le­becsülés!) kénytelenek vagyunk és leszünk á demokráciát nem arra az osztályra alapítani, amely nálunik hiányzik, hanem arra, amely megvan: a parasztságra és a 'munkásságra. (Ugy van! Ugy van! — Taps a sz\ociáldemo­kratapárt oldalán. — Egy hang a kisgazda­párt oldalán: Igeft, csak nem a Justusokra! — Babody János (kg): Térjen rá a tárgysoro­zatra!) Nem öntől fogom megkérdezni, kedves jó) képviselőtársam! (Révész Ferenc (szd): Be­széljen: egyszer már, ne csak közbeszóljon! — Zaj. — Az elnök csenget.) Ez a magyar deimo­rácia imás osztályra, támaszkodik, (Zaj.) ez a demokrácia Magyarországon nem arra a tár­sadalmi osztályra épült, amelyre épült 200 esz­tendővel ezelőtt a francia vagy az angol demo­krácia. Természetes, hogy intézményeiben. formáiban is lényegesen különbözik emezektől. Igen t. Nemzetgyűlés! Végső fokon a poii­' 19

Next

/
Thumbnails
Contents