Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-90
17 A nemzetgyűlés 90. ülése 19i7. évi február hó 5-én, szerdán. 18 állítani. A munka teljes ütemben folyik. Az igen t. képviselő úr által példának felhozott Somogy vármegyéiben 110 község volt tenyészbénasággal fertőzött. Ezek közül 25 községben a zárlati intézkedéseket máris megszüntettük. Lóállományunk a háború alatt fertőződött a tenyéfizbénasággal. Meggyőződésem, hogy ha a szükséges vizsgálati anyagok és a kellő ellenőrzés lehetősége a háború után mindjárt rendelkezésre állott volna, világviszonylatban elsőrangú állategészségügyi ,'szolgálatunk ezt a betegséget hamarosan elfojtotta volna. _ A hiányokat nagy áldozatokkal pótoltuk és minden remény megvan arra, hogy a gazdák számára terhes lóvizsgálatok a legrövidebb idő alatt befejezhetők lesznek, az egészséges lovakat tenyésztésbe állítíhatjuk és a betegség terjedését végérvényesen elfojthatjuk. r Kérem a képviselő urat, hogy befolyását felhaisísnálva, különösen Somogy vármegye gardáit nyugtassa meg arra nézve, hogy a tenyészbénaság elfojtása érdekében tett intézkedések örvendetes eredménnyel folynak és nemsokára véget is érnek majd. Hasson oda az igen t. képviselő úr, hogy ezek miatt az intézkedések miatt a gazdák türelmüket ne veszítsék el, az eljáró állatorvosokkal szemben ne legyenek bizalmatlanok, (hanem ellenkezőleg, összietf ogott • erővel törekedjenek a veszély ieKérem válaszom, szives tudomásulvételét Budapest, 1947 jan. 14. Bárányos Károly s. k ; « Elnök: Jónás József : képviséllő urat a viszonválasz jogia megilleti. Jónás József (kg): T. Nemzetgyűlés! Miután meggyőződtem arról, hogy az interpelláció elhangzása óta ebben az ügyben megfelelő intézkedés történt, a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t- Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a. választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Szabó Imre képviselő úrnak ta marhaállomány megmentése tárgyában multévi, december hó 4-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a földmívelésügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Futó József áegyző (olvasat): »Tisztelt Nemzetgyűlés! Szabó Imre nemzetgyűlési képviselő 1 úr a nemzetgyűlés 1946. évi december hó 4-én tartott ülésén interpellációt intézett ^hozzám állatállllományunk megmentése ^ ügyében. Válaszom a következő: A földmívelésügyi minisztérium és magam is teljes : tudatában vagyok annak, milyen katasztrófáit jelent állattenyésztésünkre — különösen szarvasmarhaállományunkra — a takarmány hiány következtében előálló kényszerkínálat és az ennek következményeképpen jelentkező állatvágások. Ezért teljesen egyetértek az interpelláló igen tisztelt képviselő úrral abban, hogy elsősorban sziarvasmiarhaállományunkat — ha törik, ha szakad — meg kell mentenünk és át kell teleltetnünk, hogy termelési nehézségeinkből minél előbb kilábolhassunk. Ezért hivatalbalépésemkor azonnal tájékoztattam magamat, hogy a földmívelésügyi NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ V. minisztérium mit tett ez ügyben. Megálllapítottam, hogy ia minisztérium illetékes osztálya álproblémát igyekezett minden illetékes helynél alaposan feltárni és a megoldásra nézve komoly javaslatokat is tett. Nem a tárcámon múlt, hogy a kérdés megoldáshoz mégsem jutott. Utasításom eredményeképpen a gazdasági felügyelőségek kutatják a takarmánykészleteket és gyűjtik az adatokat arranézve, hogy hol van szükség takarmányra, illetőleg, hogy az ínség etekintetben hol a legnagyobb. Ezzel párhuzamosan az illetékes szerveknél tárgyalásokat folytatunk, hogy az országban levő abraktakarmánykészleteket a szállítási díj átvállalásával iaz ínséget szenvedő gazdák számára hozzáférhetővé tegyük és a szállítási díj viselésévé!! az árat is csökkentsük, másrészt, hogy miként a képviselő úr is javasoljál, megfelelő összeg előteremtésével hossziabblejáratú állat vásárlási .kölcsönöket tudjunk nyújtani azoknak a gazdáknak, akik asz állatok átteleltetésére elegendő takarmánnyal rendelkeznek. Láthatólag tehát a kérdést feliszínen tartjuk és mindenképpen meg fogjuk oldani. Kérem válaszom szives tudomásulvételét. Budapest, 1947 jan. 14. Bárányos Károly s. k.« Elnök: Szabó Imre képviselő urat a yiszonválasz joga megilleti. Szabó Imre (kp): T. Nemzetgyűlés! Tekintettel tarra, hogy a. miniszter úr részéről jóhiszeműséget látok és tapasztalok a parasztság irányában, ezért válaszát tudomásulveszem. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méUóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Hajdú Gyula képviselő úrnak az állami erdők kitermelésében uralkodó visszásságok tárgyában multévi december hó 18-án előterjesztett interpellációjánál Kérem sa jegyző urat, sziveskedjék a föld-. mívelésügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés, múlt év december 18-i ülésén Hajdú Gyula nemzetgyűlési képviselő úr interpellációt intézett hozzám a gazdaságos és helyes erdőkitermelés ügyében. Válaszom a következő: A képviselő úr elsősorban azt kifogásolja, hogy a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (a továbbiiakban MÁLLERD) a kitermelések tekintetében nem folytatott helyes gyakorlatot. A képviselő úr megállapításaiban azonban súlyos tárgyi tévedések vannak. A kitermelések aránya ugyanis olyan, hogy amíg a MÁLLERD 1,800.000 köbméter faanyag kitermelését végzi saját kezelésben, addig a vállalkozók mindössze 1,200.000 köbmétert termelnek ki. A kitermelések kivitelezéséről lugusztusban kellett dönteni. Akkor még nem Lehetett pontosan kiértékelni- hogy a stabilizáció az államosított nagy üzemekre milyen terheket fog róni, az 1,800.000 köbméter faanyag kitermeléséhez legkevesebb 48,000.000 forint forgótőke szükséges. A stabilizáció érdekében pénzszűkét kellett teremteni és így az állami üzemeket sem lehetett kellőképpen forgótőkével ellátni.
