Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-90

10 A nemzetgyűlés 90. ülése 19i, kapcsolatban a már kiadott engedélyek ujabb felül vi zísgálása és az ennek eredményeképp megüresedő engedélyeknek természetes szemé­lyek részére való juttatása célravezető nem Leniné, mert ezáltal sem a mozgófényképüze­mek jövedelmezőségében emelkedés, sem azok vezetésében a kultúra fokozottabb terjesztését célzó batás nem következnék be. Ugyancsak nem valósitiható meg az a ja­vaslat sem, hogy a 12 százalékos közérdekű •szolgáltatás megszüntetése mellett mozgó fény képüzemeik ennél nagyobb terjedelmű szolgál« tatás^ fizetésére' köteleztessenek, amelynek ösz­sizegét egy tárcaközi bizottság: osztaná fel időközönként a politikai pártok és arra érde­mes közületek és egyének között. A mozgó­fényképüzemek ugyanis az eddigieknél na­gyobb terhek vállalására képtelenek. Az interpelláló képviselő úrral egyetértek abban, hogy a filmszakma, éppen úgy» mint más szakma, komoly rátermettséget és hozzá­értést igényel. Ugyanakkor a kérdés gondos áttanulmányozása után meg kell állapitanom, hogy a pártok és más közületek által vezetett mozik adminisztrálásábajni a dilettantizmus és hozzá nem értés egyáltalában nem észlelhető. A pártok és más közületek, mint moziengedé­lyesek csakúgy, mint a régebbi moziengedé­iyek birtokosai» a szakmában fellelhető szak­embereket alkalmazzák és így a mozgófénykép« üzemek szakszerű vezetése éppen ezen a vona­lon van biztosítva, amit nem lehet állítani" a magánkézbe került mozgófénykiépüzemjekről, sem a mai helyzetbem sem a múltban. Kép­viselő úr azon aggályai» hogy a pártok pénzén tanulói dilettánsok, illetve profit-demokraták ezeken a szakmai vállalatokon utolsókat rúg­nak és ebből esetleg jóvátehetetlen kár szár­mazik, egész egyszerűen nem felel meg a való­ságnak:. Ugyanezt _ kell megállapítanom az interpel­lációinak a filmgyártással kapcsolatos részé­ről is. Bár a filmgyártás és a moziszakma kö­zött kétségtelenül van egy bizonyos mértékű összefüggés» ez azonban korántsem olyan irányú, mint ahogy azt képviselő úr állítja. A filmgyártás kizárólag tőkekérdés és szer­vesen füg£ össze a ( forint stabilizáció jávai és a normális gazdasági élet kialakulásával. A magyar filmgyártásra ilyenformán az. enge­délyezett mozgófény képüzeni elk nemhogy gátló hatással lennének, hanem az új magyar film­gyártásnak egyenes hiányát érzik, ami termé­szetes is, mert mindéin, újonnan elkészült ma­gyar film a mozgófényképüzemek lukrativitá­sára is szolgál. A magyar filmgyártás vissza­esése nem a mozgófényképüzemek mostani elosztásának, hanem annak következménye. hogy a magántőke távoltartja magát a film­gyártástól, mert a filmgyártásiba fektetett tőke a nagy kockázat ellenére is legfeljebb 2—3 év mnlva térülhet vissza. Egyébként a 12 százalékos közérdekű szolgáltatásból befolyó összegek egy jelentékeny részét a magyar filmgyártás kapja­Kérem a válaszom tudomásulvételét: Bu­daptsit, 1947 január 25. Bajk s. k.« Elnök: Lévay Zoltán képviselő urat a viszon válasz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatnak-e a belügyminiszter úrnak a minisz­teirelnök úr helyett az interpellációra adott válaszát .tudomásul venni? (Igen!) A nemzet­gyűlés a választ tudomásul vette. Következik a földimíyelésügyi miniszter úr ? . évi február hó 5-én, szerdán. 16 válasza Jónás József képviselő úrnak a tenyészbénaság terjedésének megakadályozása tárgyában múlt évi december hó 4-én írásban előterjesztett interpellációjára-. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a, földmívelésűgyi minisz­ter úr válaszát felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »T. Nemzet­gyűlés! Jónás József nemzetgyűlési képviselő úr a nemzetgyűlés 1946. évi december 4-én tar­tott ülésén interpellációt intézett hozzám a különösen Somogy vármegyében elharapód­zott és lótenyésztésünket komolyan veszélyez­tető tenyészbénaság leküzdése ügyében. Vála­szom a következő: Atz igen tisztelt képviselő úr interpellá­ciójában olyan problémát érint, melynek mielőbbi eredményes megoldását együk első­rendű feladatomnak tartom. Azt hiszem, hogy a f következő tájékoztatásom megnyugtató válasz _ lesz a képviselő úr észrevételeire, s talán joggal feltételezem, hogyha a képviselő úr a kérdéssel ezután is foglalkozva, tárcám állategészségügyi főosztályával érintkezésbe lép, ott a kérdés részleteire felvilágosííásokat kér, hamarosan megértő és szíves barátjává szegődik majd állategészségügyi szolgálatunk­nak. • Ez a® állategészségügyi szolgálat az első óráiban teilj es erőfeszítéssel vette fel^ a küzdel­met a háború után fellépett tenyészbénaság ellen. Első tennivalója a betegség elterjedésé­nek megakadályozása volt. Ezért gondosko­dott a- beteg lovaknak a tenyésztésből való azonnali kivonásáról; azokat a lovakat pedig, amelyeken a betegség külső jelekből megálla­pítható nem volt, de amelyeknél a fertőzés veszélye fennállott, — ha nem is jelölték meg a tenyészbénaságra, utaló Tb. _ besütéssel ••— havonkintti vizsgálattal ellenőrzik. Annak, hogy a ló tenyész,béna-e, nincs min­denkor állandó kü'ső jele. A háború pusztí­tása miatt viszont nagy hiány támadt a dia­gnosztizáló eszközökben és nem volt megold­ható a szükséges szigorú ellenőrzés sem. Ez okozta azt, hogy a tenyészbénaság nagyobb mértékben elterjedhetett. A betegség diagnosztizálására alkalmas törzzsel fertőzött tengerimalac-állományunk a háború alatt elpusztult. Az állategészségügyi szolgálat a legrövidebb i'dő alatt beszerzett a környező államokban ilyen törzset. E törzs fenntartásához szükséges tengerimalacok és a vérvizsgálathoz szükséges fehérpatkányok biz­tosítása azonban már komoly nehézségekbe üt­között. A legnagyobb áldozatok árán mégis sikerült a kórmegállapítási feltételeit oly­módon biztosítani, hogy immár havonkint 2000 vérpróba vételével lehet megállapítani, hogy mely állatok fertőzöttek, illetőleg melyek men­tesek a tenyészbénaságtól. Jelenleg 4577 lovon kell háromízbein vérvizsgálatot végezni. Az Országos Állategészségügyi Intézet olyan eljárást dolgozott ki, mely ezt a próbát immár biztossá tette. Az interpelláló képviselő úrnak arra a ké­résére, hogy a vérvizsgálatra alkalmas antigènes kísérleti állatokat a legnagyobb áldozatok árán is szerezzem be, azt a megnyugtató választ adhatom, hogy a vizsgálatokhoz szükséges' fehérpatkány és tengerimalac-állományt már olymértékben biztosítottuk, hogy rövid néhány hónap alatt előreláthatólag sikerülni fog vala­mennyi betegség« és fertőzésre gyanús lovat megvizsgálni és az egészségeseket tenyésztésbe

Next

/
Thumbnails
Contents