Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-92

2,47 A nemzetgyűlés 92 Mese 1947. a miniszter úr (mégis 4000 millió forintot a gyáriparnál? (Rácz Jenő pénzügyminiszter: Mert ennyi!) A reakciós világban jó volt ez a módszer! (Rácz Jenő pénzügyminiszter; Se nem baladó, se nem reakciós, tudományos módszer!) LAJ pénzügyminiszter úr a kisipari terme­lés nemzeti jövedelmét 1954 millió forint ér­tékben vette fel. Szeretném tudni, hogy minő adatok alapján tudta ezt ilyen magas értékben felvenni? (Rácz Jenő pénzügyminiszter: A bé­kebelinek 75 százaléka!) A békebelinek 75 szá­zalékát nem lehet alapul venni! Ez nem elfo­gadható alap. Elfogadható alap az volna, hogy a kisiparosság és kézműiparosság mennyi jö­vedelem alapján adózik, ennek a háromszoro­sát kell venni s akkor kapjuk meg azt, hogy a magyar kisipar és kézműipar maximálisan, mondjuk talán eaermilLióval járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, de semmi szín alatt sem a gyáripar és bányászat nemzeti jőve delimének 55 százalékával. Itt azt csinálták, hölgy a gyenge magyar kisipar 55 százalékát fizeti annak, amit a gyáripar és bányászat adózik, holott jólí tudjuk, hogy óriási differencia van a ter­melés szempontjából. (Rácz Jenő pénzügymi­niszter; E,zi .a szám nem adót jelent, hamem nemzeti jövedeknelí!) A pénzügyminiszter úr a kisipari termelés nemzeti jövedelmei 2000 millió forintban vette fel a költségvetésbe, teháfti a gyáripar és bányászat nemzeti jöve­delmének 55 százalékában. Ugy gondoiom, hogy ez: túlzott felértékelése a kisiparosság­nak és kézműiparosságnak. T. Nemzetgyűlés! Ugy látom, ha a ma­gyar parasztságnak lehetővé tennék! az|í, hogy a maga itermelvényeit szabadon, világpiacon adja el, akkor körülbelül 3000—4000 millió fo­rinttal több bevétele volna, minit amennyi ilyen kötött gazdálkodáis és ilyen árak mel­lett van. Ezt azért hozom fel, mert tudom, hogy az ipar alimentálása végett, hogy a gyáripar jóvátételre és fogyasztásra dolgoz­hasson, ezért a parasztságnak kell meghoz­nia az áldozatot és ezért kellett leszorítani 40 forintra egy méjitermázsa búza termelői árát. (Vásár y József (msz): Nem fogják ki­bírni! — Babody János (kg): Ezt nem lehet bírni!) , T. Képviselőtársaim! Nincs más mentség Magyarország számára, — és ezt a magyar parasztságnak és a munkásságnak tudomásul kiöli vennie, — hogy amiképpen az újjáépí­tés alapját a magyar parasztság adta meg, hasonlóképpen a jóváítlételi terheket is és miai­dein fejlődés alapját a magyar parasztság ter­melése adja meg. (Ugy van! Ugy van!) Ha a mgyar parasztság, kétmillió mezőgazdasági üzem nom adná olcsón, 40 forintos áron ter­nnelvényét, búzáját', (Egy hang a szabadság­párton; Nem adja, elveszik tőle! — Vásáry József (msz): És mindent ehhez szabnak!) — azt mondottam, hogy adná, adja is. — akkor nem lenne alapja az újjáépítésnek. Nincs más kiút. Addig, amíg nem tudunk eljutni oda, hogy a külföld, az Egyesült Nemzetek segítségét megkaphassuk, addig a paraszt­ságnak vállalnia kell a 40 forintos búzaárat. (Vásáry József (msz): Miért vállalja a pa­rasztság'?) Azért, mert nincs más, aki vállalja. A magyar parasztság adja termeivényeivei a nyersanyagot' és a 'pénzt az ipar neszére, a, munkásság csak, akkor tud dolgozni, ha a ma­gyar parasztság a maga termeivényeit olcsón adja oda a magyar államnak. (Közbeszólás a kisgazdapárt soraiban: De miért adja ol­csón?), Nincs más kiút, mert az önök termei­vényeivel tudnak a külföldön iparcikket, évi február hó 7-én, pénteken. 248 nyersanyagot vásárolni és tudnak dolgozni a gyárakban. T. Nemzetgyűlés! Csak az a fontos, hogy azt a tényt, hogy,a magyar parasztság amitliói. ez y a^ hatalmas tenger hordja a hátán ezt a gályát- is: tudomásul kell vennie mindenki­nek ebben ai haizáiban» (Egy hang a kisgazdapárti soraiban: Mégsem ismerik elV — Babody János (kg): Viseljen a gyáripar is, mi már viseltünk eleget! — Pászthory István (msz): Olcsó iparcikkeket!) T- Nemzetgyűlés! A gyáripar a nagytőke konszernjébe tartozik. A feudalizmussal vé­geztünk. A nagytőkével még nem tudtunk, vé­gezni. (Pászthory István (msz): Hol van a nagytőkéi) A munkáspártok is vergődnek és kínlódnak, hogy valahogy a nagytőkével szemben fel tudják venni a küzdelmet és meg tudjanak vele birkózni- Már régóta' ígérik a kartellek megszüntetését, ígérik a védővámok megszüntetését.. ígérik azt, hogy egy kissé bemennek és körülnéznek az igazgatóságok körében. (Vásáry József (msz): A bányáknál nem szabad berneuM!) Nem tudnak megbir­kózni ezzel a munkával, mert azok az újgaz­dagok, akik ma Pfeiffer Zoltán t- képviselő­társam szerint a 200.000 forintokat keresik, úgy látszik, olyan pozíciókban ülnek benn, amelyek lehetetlenné teszik a munkáspártok részére azt hogy rendet tudjanak teremteni a nagytőke íerén is. (Vásáry József (msz): Na, Justus mit szól ehhez? — Babody János (kg): Rövidet látnak a szemüveggel!) T. Nemzetgyűlés! Az igen t. pénzügyminisz" ter úr expozéjában azt mondotta, a politikai demokrácia ebben az országban már lerakta a gazdasági demokrácia alapjait, amikor a ko­rábbi nagy jövedelmek alól kihúzta a talajt és egyenlősítette a jövedelemelosztást Magyar­országon. Nem tudom, hogy a pénzügyminisz­ter úr körültekintett-e a magyar gazdasági életben. Ha ezt megtette, akkor láthatta, való­ban úgy van, ahogyan mondotta: a korábbi gazdagok, a korábbi (herék valóban el­tűntek a magyar közéletből, azonban sajnos, a jövedelemmegoszlás helyessége még nincs meg Magyarországon és attól még messze vá­gunk. Ahhoz, hogy a jövedelemmegoszlás helyes legyen Magyarországon, ami alapját kell, hogy képezze adórendszerünknek, olyan} tör­vényekre van szükség, amelyek megvalósítják az igazságos vagyon-, jövedelem- és tehernieg­oszlást. Annak ellenére, hogy immár két esztendő óta a munkáspártok,dominálnak itt szellemileg, politikailag (Pásztor Imre (fizd): Hol? — Jus­tus Pál (szd): Ugyan kérem!), ennek ellenére egyetlenegy olyan tör vény javalattal nem jöt­tek a nemzetgyűlés elé, amely hivatva lenne megvalósítani minden szocializmus végcéliát, az igazságos jövedelem, s az igazságom teher megoszlás kérdését. (Hajdú Ernőné (szd): De nagyon vigyáznak a magántulajdonira!) Sőt meg kell állapítani, hogy ma, 1947-ben, amikor együtt ülnek itt bent szocialisták, munkáspár­tiak, parasztok, a mi adórendszerúnfc reakció­sabb, sokkal reakciósabb, mint amilyen volt gróf Bethlen István reakciójának idején. T, Nemzetgyűlés! Elővettem »Miért pusz­tul Magyarország?« című könyvemet, amit annakidején a Bethlen-féle szanálással szemben írtaim meg és megállapítottam, hogy én bor­zasztóan dühös voltam és velem együtt lázon­gott a szociáldemokratapárt ' is azért, meat a forgalmiadét annakidején 3%-ra merték felemel-

Next

/
Thumbnails
Contents