Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-92
2,47 A nemzetgyűlés 92 Mese 1947. a miniszter úr (mégis 4000 millió forintot a gyáriparnál? (Rácz Jenő pénzügyminiszter: Mert ennyi!) A reakciós világban jó volt ez a módszer! (Rácz Jenő pénzügyminiszter; Se nem baladó, se nem reakciós, tudományos módszer!) LAJ pénzügyminiszter úr a kisipari termelés nemzeti jövedelmét 1954 millió forint értékben vette fel. Szeretném tudni, hogy minő adatok alapján tudta ezt ilyen magas értékben felvenni? (Rácz Jenő pénzügyminiszter: A békebelinek 75 százaléka!) A békebelinek 75 százalékát nem lehet alapul venni! Ez nem elfogadható alap. Elfogadható alap az volna, hogy a kisiparosság és kézműiparosság mennyi jövedelem alapján adózik, ennek a háromszorosát kell venni s akkor kapjuk meg azt, hogy a magyar kisipar és kézműipar maximálisan, mondjuk talán eaermilLióval járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, de semmi szín alatt sem a gyáripar és bányászat nemzeti jőve delimének 55 százalékával. Itt azt csinálták, hölgy a gyenge magyar kisipar 55 százalékát fizeti annak, amit a gyáripar és bányászat adózik, holott jólí tudjuk, hogy óriási differencia van a termelés szempontjából. (Rácz Jenő pénzügyminiszter; E,zi .a szám nem adót jelent, hamem nemzeti jövedeknelí!) A pénzügyminiszter úr a kisipari termelés nemzeti jövedelmei 2000 millió forintban vette fel a költségvetésbe, teháfti a gyáripar és bányászat nemzeti jövedelmének 55 százalékában. Ugy gondoiom, hogy ez: túlzott felértékelése a kisiparosságnak és kézműiparosságnak. T. Nemzetgyűlés! Ugy látom, ha a magyar parasztságnak lehetővé tennék! az|í, hogy a maga itermelvényeit szabadon, világpiacon adja el, akkor körülbelül 3000—4000 millió forinttal több bevétele volna, minit amennyi ilyen kötött gazdálkodáis és ilyen árak mellett van. Ezt azért hozom fel, mert tudom, hogy az ipar alimentálása végett, hogy a gyáripar jóvátételre és fogyasztásra dolgozhasson, ezért a parasztságnak kell meghoznia az áldozatot és ezért kellett leszorítani 40 forintra egy méjitermázsa búza termelői árát. (Vásár y József (msz): Nem fogják kibírni! — Babody János (kg): Ezt nem lehet bírni!) , T. Képviselőtársaim! Nincs más mentség Magyarország számára, — és ezt a magyar parasztságnak és a munkásságnak tudomásul kiöli vennie, — hogy amiképpen az újjáépítés alapját a magyar parasztság adta meg, hasonlóképpen a jóváítlételi terheket is és miaidein fejlődés alapját a magyar parasztság termelése adja meg. (Ugy van! Ugy van!) Ha a mgyar parasztság, kétmillió mezőgazdasági üzem nom adná olcsón, 40 forintos áron ternnelvényét, búzáját', (Egy hang a szabadságpárton; Nem adja, elveszik tőle! — Vásáry József (msz): És mindent ehhez szabnak!) — azt mondottam, hogy adná, adja is. — akkor nem lenne alapja az újjáépítésnek. Nincs más kiút. Addig, amíg nem tudunk eljutni oda, hogy a külföld, az Egyesült Nemzetek segítségét megkaphassuk, addig a parasztságnak vállalnia kell a 40 forintos búzaárat. (Vásáry József (msz): Miért vállalja a parasztság'?) Azért, mert nincs más, aki vállalja. A magyar parasztság adja termeivényeivei a nyersanyagot' és a 'pénzt az ipar neszére, a, munkásság csak, akkor tud dolgozni, ha a magyar parasztság a maga termeivényeit olcsón adja oda a magyar államnak. (Közbeszólás a kisgazdapárt soraiban: De miért adja olcsón?), Nincs más kiút, mert az önök termeivényeivel tudnak a külföldön iparcikket, évi február hó 7-én, pénteken. 248 nyersanyagot vásárolni és tudnak dolgozni a gyárakban. T. Nemzetgyűlés! Csak az a fontos, hogy azt a tényt, hogy,a magyar parasztság amitliói. ez y a^ hatalmas tenger hordja a hátán ezt a gályát- is: tudomásul kell vennie mindenkinek ebben ai haizáiban» (Egy hang a kisgazdapárti soraiban: Mégsem ismerik elV — Babody János (kg): Viseljen a gyáripar is, mi már viseltünk eleget! — Pászthory István (msz): Olcsó iparcikkeket!) T- Nemzetgyűlés! A gyáripar a nagytőke konszernjébe tartozik. A feudalizmussal végeztünk. A nagytőkével még nem tudtunk, végezni. (Pászthory István (msz): Hol van a nagytőkéi) A munkáspártok is vergődnek és kínlódnak, hogy valahogy a nagytőkével szemben fel tudják venni a küzdelmet és meg tudjanak vele birkózni- Már régóta' ígérik a kartellek megszüntetését, ígérik a védővámok megszüntetését.. ígérik azt, hogy egy kissé bemennek és körülnéznek az igazgatóságok körében. (Vásáry József (msz): A bányáknál nem szabad berneuM!) Nem tudnak megbirkózni ezzel a munkával, mert azok az újgazdagok, akik ma Pfeiffer Zoltán t- képviselőtársam szerint a 200.000 forintokat keresik, úgy látszik, olyan pozíciókban ülnek benn, amelyek lehetetlenné teszik a munkáspártok részére azt hogy rendet tudjanak teremteni a nagytőke íerén is. (Vásáry József (msz): Na, Justus mit szól ehhez? — Babody János (kg): Rövidet látnak a szemüveggel!) T. Nemzetgyűlés! Az igen t. pénzügyminisz" ter úr expozéjában azt mondotta, a politikai demokrácia ebben az országban már lerakta a gazdasági demokrácia alapjait, amikor a korábbi nagy jövedelmek alól kihúzta a talajt és egyenlősítette a jövedelemelosztást Magyarországon. Nem tudom, hogy a pénzügyminiszter úr körültekintett-e a magyar gazdasági életben. Ha ezt megtette, akkor láthatta, valóban úgy van, ahogyan mondotta: a korábbi gazdagok, a korábbi (herék valóban eltűntek a magyar közéletből, azonban sajnos, a jövedelemmegoszlás helyessége még nincs meg Magyarországon és attól még messze vágunk. Ahhoz, hogy a jövedelemmegoszlás helyes legyen Magyarországon, ami alapját kell, hogy képezze adórendszerünknek, olyan} törvényekre van szükség, amelyek megvalósítják az igazságos vagyon-, jövedelem- és teherniegoszlást. Annak ellenére, hogy immár két esztendő óta a munkáspártok,dominálnak itt szellemileg, politikailag (Pásztor Imre (fizd): Hol? — Justus Pál (szd): Ugyan kérem!), ennek ellenére egyetlenegy olyan tör vény javalattal nem jöttek a nemzetgyűlés elé, amely hivatva lenne megvalósítani minden szocializmus végcéliát, az igazságos jövedelem, s az igazságom teher megoszlás kérdését. (Hajdú Ernőné (szd): De nagyon vigyáznak a magántulajdonira!) Sőt meg kell állapítani, hogy ma, 1947-ben, amikor együtt ülnek itt bent szocialisták, munkáspártiak, parasztok, a mi adórendszerúnfc reakciósabb, sokkal reakciósabb, mint amilyen volt gróf Bethlen István reakciójának idején. T, Nemzetgyűlés! Elővettem »Miért pusztul Magyarország?« című könyvemet, amit annakidején a Bethlen-féle szanálással szemben írtaim meg és megállapítottam, hogy én borzasztóan dühös voltam és velem együtt lázongott a szociáldemokratapárt ' is azért, meat a forgalmiadét annakidején 3%-ra merték felemel-