Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-92

245 A nemzetgyűlés 92 ülése 1947: kárkövetelése cirka 30 millió dollár, a csehszWákok kár követelése mintegy 11 millió dollar, a belgáik kárkövetelése cirka 30 millió dollár, _ egyéb nemzetek kárkövetelése cirka 21) millió dollár. Amit fe

1 soroltaim, ez összesen 1925 millió dollár. Ezekhez hozzájön a szénbányák államosítása után járó kártérítés, a villany te

1 epek kisajátítása, államosítása után fizetendő kártéri tés, a mintegy 150-000 katasztrális hold földbirtok felosztásából eredő külföldi kárkövetelések, az egyéb, a párisi békeszerződéssé

1 reáiikrótt gazdasági terhek, amelyeknek végösszegét sajnos még nem ismerjük. T. Nemzetgyűlés! Egy általam végzett hozzávetőleges kalkuláció szerint ezeknek a régi és új államterheknek végösszege globálisan 3000 miHió dollárt tesz ki. jHa ezit a 3000 millió dollárt figyelembe vesszük és figyelembe ; kell vennünk, tmert a békeszerződés után ezekkel a tehertételekkel számolnunk keU, «miután a külföldi hitelező államok nem lesznek hajlandók , tovább várakozna, ; akkor, t. Nemzetgyűlés, arra az erdiményre mé

1 toktatnak jutni, hagy tulajdonképpen nem lebet nemzeti jövedelemről 'beszélnünk és ennek következtében úgy érzem, hogy maga a hároméves terv is, amely ezen épül fel, rekonstrukcióira* átnézésre és áfcigazításra szorul. T. Nemzetgyűlés! A pénzügyminiszter itr szerint költségvetésünk egyetlen alapját az állami bevétellek képezik, viszont az állami bevételek alapját a pénzügyminiszter úr szerint a nemzeti jövedelem képezi. Ezt a nemzeti jövedelmet a t pénzügyminiszter úr kereken! 11.8 milliárd forintra teszi. Mármost, hogy a pénzügyminiszter úr liogyaii hozta ki ezt a 11.8 milliárd forintot, azt nem mondja meg expozé^ jajban, csak annyit mond, hogy ehhez a 11-8 milliárd forint nemzeti jövedelemhez a mező-« gazdaság hozzájárulása 3040 mllió forint, a bányászat és gyáripar hozzájárulása 3489 millió forint, a kisipari termelés hozzájárulása 1954 millió forint. Ez összesen 8.483 millió forintot tesz ki. Szeretném tudni, hogy a pénzügyminniszter úr a 11.8 milliárd forintból hiányzó differenciát, 3.507 millió forintot miből akarja, miből szándékozik fedezni- (Rácz Jenő pénzügyminiszter: Kereskedelem, szállítás, lakáshasználat, adóbevételek értéknövelő hatása...) Gondoltam arra, hogy ez akar lenni, miután azonban nem láttam az expozéban felhozva, nem tudtam, hpnnan akarja elővenni a miniszter úr ezt a hiányzó differenciát. így tehát akkor ezt a differenciát a pénzügyminiszter' úr a kereskedelem és szállításból, a nemzeti jövedelem értékállásából hozza ki. (Rácz Jenő pénzügyminiszter: Lakáshasználat...) Mindenekelőtt a mezőgazdaság hozzájárulását kell vizsgálat tárgyává (tennem. A t. pénzügyminiszter úr azt mondja, hogy a mezőgazdaság 3040 millió forinttal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez. Nem tudom, hogyan hozták ki ezt (a szakértők, azonban az 1938. évi mezőgazdasági össztermelés az öt gabonaféléből — beleértve a kukoricát is — 58 millió métermázsáit tett ki. Ha mármost a t. pénzügyminiszter úr ezt az 58 millió métermázsát nézi, figyelemmel kelil lenni arra, hogy elpusztult állatállományunknak 60°/o-a, mezőgazdaságunknak 25%-a, irtózatos szárazság volt, azonkívül a kiosztott földek sincsenek beinstruálva semmiféle tekintetben* tehát egy 50%-os csökkentett termeléssel kell számolnunk. Igv tehát körülbelül 24—29 millió métermázsára lehet tenni reálisan es évi február hó 7-én, pénteken. 246\ valójában azt iá termést, amit kaptunk, az 58 millió métermázsával szemben. T. miniszter úr, ha a gabonafélék összértékét, termelési értékét a mai 40 forintos értékben számítom ki, akkor az 960 millió forintot tesz ki, figyelemmel arra, hogy a 24 millió imétermázsát be kell szorozni 40 forinttal, amikor is megkapom a 960 millió forintot Számba jöhet egyéb termények termelési értéke is, a gyümölcsészet, a konyhakertészet, a méhészet, a répatermés, a burgonya is. (Rácz Jenő pénzügyminiszter: Mondjuk háromszor annyi, mint a gabona!) Nem lehet háromsizorannyi't venni, hiszen gyümölcstermelésünk el-< pusztult, konyhakertészetünk nincs, méhészetünk elpusztult, szőlészetünk nagyrésze szintén elpusztult, állatállományunk nincs. (Rácz Jenő pénzügyminiszter: Maradt is valami!) A miniszter úr szerint maradt 40°/o-osi csökkentett érték. Jól, és azt hiszem, reálisan számítok, ha ezt 1000 millió forintra veszem. Eiinek következtében az őstermelésnél«: egész termelési értéke — tehát nem nemzeti jövedelme — kitesz 1960 millió forintot De az igen t. pénzügyminiszter úr is tudja nagyon jól, hogy ebből a termelési értékből, ebből a 960 millió forintból úgy kapjuk meg a nemzeti jövedelmet, ha a termelési értékből levonjuk a termelési költségeket, elsősorban a vetőmagot (Rácz Jenő pénzügyminiszter: Ez bruttó!) Ez a bruttó, I960 millió forint az őstermelés bruttó értéke. Ebből leveszek csak 5 millió méitermázsát a vetőmagra. (Közbeszólások a szabadsági* párt soraiban.) Csak 5 millió métermázsát veszek le. Ezenkívül a mezőgazdasági gépek, szerszámok értékéből kopás címén csak 10%-ot veszek le, ami szokásszerű a költségvetéseknél. Összesen nem vonok le többet t pénzügyminiszter úr, mint 100 millió forintot, tehát marad az őstermelés áltál nyújtandó nemzeti jövedelem ilyenformán 1860 millió forint Tehát nem 3040 millió forint hanem, igen reálisan és kotndiliánsan számítva csak 1860 millió forint képezi az őstermelésünkből származó nemzett jövedelmet Attól félek t. pénzügyminiszter • úr, hogy amikor már most ennek a 24 százalékát illé^cr leg 29 százalékát akarja elvenni > adó fejében, akkor ez nem 29 százalék lesz, hanem végeredményben a nagy differencia miatt 34—35 százalék lesz, amit csak ezen a címen vesz el & mezőgazdaságtól, vagyis a parasztságtól. T. Neimz eft gyűlés! Hasonló a helyzet a bányászatnál és a bányaiparnál. Ugy látom, thogy azok, akik 3489 millió forint értélkiben számították ki a gyáripar és a bányászat hozzájárulását, csőik a termelési értéket számították ki és nem a nemzeti jövedelmet. A termelési érték megfelel a valóságimak, helyes a 3489 millió forint, ezzel szemben a nemzeti jövedelmet a bányászatnál és a gyáriparnál úgy kapjuk meg, ha a termékek árából levonjuk a teranelési költségeket a nyersanyag árát. A pénzügyminiszter úr nagyon jól tudja, hogy a gyáriparnál a termelési költiséfefek. a nyersanyagok, stb. 50 százalékot tesznek kü, ennek következtében, ha meg akarom kapni a gyáripar és a bányászat tiszta jövedelmét, akkor a 3489 millió forintból le kell vomni 50 százalékot. (Rácz Jenő pénzügyminiszter.- TizenkMene év óta ezzel a módszerrel számítják a nemzeti vagyont Magyarországon! Ez teljesen jó módszer! Gondoltam nekem is jó lesz! — Vásáry József (msz.): A régi rossz -a jó!) Minthogy a startiisztika'i adatok mutatják ezt, raient hoz ki akkor 16*