Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-92

243 A nemzetgyűlés 92 Mese 1917. vetést teljesítse, amiként Rácz pénzügyminiszter úr 'nagyon helyesen leszögezte. Sok koplalásra és nélkülözésre utal ez a megállapítás. Példátlan a világ népeinek életében, hogy egy oly nagy mértékben ismét elvérzett és kifosztott nemzet, mint a magyar, ősi becsülettel, önmegtagadással és mondhatnám, önkinzással vállalja a magának és családijának szája elől elvont ke'nyerének,* nehéz munkája gyümölcsének odaadása által a rárótt terheket; csak azért, hogy a stabilizáció, a reparáciq és a rekonstrukció megtörténhessék. T. Nemzetgyűlés! Azért voltam bátor költségvetésünknek ilyen tiszta képét adni- mert igazuk van azoknak a munkáspárti és más képviselőtársaimnak is, akik azt mondják, hogy óriási fejlődést tettünk az elmúlt két esztendőbe'ns mert ez valóban így van. Azokat az eredményeket., amelyeket a dolgozó magyar nép e hazában 'elért, nem lehet lekicsinyelni és lebecsülni. Viszont a nemzetnek ez a hatalmas élniakarása» ez a bizalma a saját fel emelkedése iránt, bizalma minden iránt, ami a fejlődést és a haladást jelenti, a nagy külföldi nemzeteket, az Egyesült Nemzeteket meg kell győzze a tekintetben, hogy itt, a Duna medencéjében, á Duna völgyéiben, , a mag'yarok által lakott területen egy olyan nép él, amely méltó arra, hogy a hóna alá nyúljanak és szörnyű elesett* ségéből felemeljékEn is egy véleményen vagyok a munkáspártokkal atekintetben, hogy elsősorban saját erőnkből kell felemelkednünk, ha lehet, de ha nem lehet, akkor minthogy itt a Dana-medence sorsáról van szó, egy üszkösödő országot, mint amilyen Magyarország, elpusztulni nem hagyhatnak. Nemcsak a Duna-medeneénak, haneim egész Európának érdeke, hogy ezt az üszkösödést meggátolják, mert ha a magyar gazdasági élet s ezzel a imagyar nemzeti elüszkösödik, elüszkösödnek a tobíbi államok m körűi öt tünk. T. Nemzetgyűlés! Azért voltain bátor ezt elöljáróban elmondani, hogy most, amidőn odakinn Newyorkban az Egyesült Nemzetek azoknak_ az állaimokuak _ segítségére akarnak sietni kijelentéseik szerkiit, amelyek arra rászorulínak, miután feltártuk szörnyű terheinket és katasztrofális helyzetünket, határozzák el azt, hogy Magyarországon komolyan segíteni akarnak és ennek az országnak gazdasági és pénzügyi felemelkedését lehetővé akarják és fogják tenni. T. Nemzetgyűlés! Mielőtt! rátérnék arra, hogy miért vaini erre szükségünk, néhány szóval arra hívom fel a pénzügyminiszter űr figyelmét, hogy ez a költségvetés, amely előttünk fekszik, hiányos és ezért sok tévedésre és félreértésre adhat alkalmat. A költségvetésnek tüdnillik nemcsak a bevételeket és kiadásokat kell egymással szembeállítania és összegeznie, hanem az is szükséges volna, hogy különösen ez a költségvetés, amely a. második világháború után az első, az államvagyonleltárt is tartalmazza. Ál lám vagyoni oltár nélkül tudniillik nem kapunk tiszta képet. Az államvagyonleltár mutatja meg azt, hogy az államháztartást helyesen vezetik-e, vájjon az államháztartás aktiv-e vagy passzív, szóval az állaim vagyonleltár nagyon fontos és nagy^ jelentősége van a költségvetés szempontjából. T. Nemzetgyűlés! Egy költségvetés ^és egy ánamháztartásvezétés realitásának értékét az államvagyonleltár mutatja meg. Az államvagyoni el tárnak két címe van, amelyben az aktívumok szerepelnek és két címe van, amelyben a passzívumok szerepelnek. Az államain február hó 7-én, pénteken, 244 vagyonleltárnaik' tartalmaznia kell az ájlain ingatlanvagyonát, hasznos jogait, termel vényeit, anyagokat, szereket és; esziközöket készpénzeket, értékpapírokat, állami követeléseket és cselekvő hátralékokat. Költségvetésünkből mindez nem tűnik kii, a magyar népnek pedig nemcsak kötelessége, hanem joga iis tudni, hogy az állam minő vagyonnal, elsősorban milyen ingatlan vagyonnal, minő erdőkkel, bányákkal, szénbányákkial, tstb- rendelkezik. T. Nemzetgyűlés! Annyival fontosabb ez a mai időkben, .mert amint nem egyszer hallottuk e nemzetgyűlés padsoraiból is, egyes állami javakat úgy kezelnek, mintha Csáky szalmája volna, márpedig nem volna üdvös demokráciánkra nézve, ha a magyar nép szétes rétegeiben az ia: vélemény terjedne el, hogy a magyar államvagyonnal a nemzetgyűlés és a kormányzat úgy bánik, mintha az valóban Csáky szalmája volna. Ezért rendkívül fontos, t. Nemzetgyűlés, ezeknek az áDamvagyonoknak a költségvetésbe való bevétele, illetve az államvagyonleltár elkészítése. T. Nemzetgyűlés! Ami

1 yen fontos az aktívák közlése az államvagyooleltárban, éppen olyan fontos és tisztán kell látnia a nemzetgyűlésnek és az egész nemzetnek azt, hogy mrinő adósságai vannak a magyar népnek. Költség vetésünknek ez a másik nagy hiánya, aanint ezt Gsróh képviselőtársam különfcen szóvátette. Tudniillik azért rendkívül fontos" az államadósság ismerete, merit ha a költségvetésbe nincsen felvéve az államadósságkon:

plexus, ebben az esetben természetes dolog, hogy a nemzeti jövedelmet sem tudjuk megállapítani. Az iíi'en t. pénzügyminiszter úr a nemzeti jövedelemre alapította egész költségvetéséit. De hogyan állapította meg a pénzügyminiszter úr a nemzeti jövedelmet, ha nem vette be költségvetésébe az államadósságokat? A nemzet:, jövedelem tudniillik úgy születik meg, hogy az állam termelő rétegei által termelt javak értékéből levonjuk a termelési költségeket, plusz a külföldi tartozásokat, államadósságokat. Miután ez a próba, ez az eljárás nem történt meg, így abban a szerencsétlen helyzetben vágyónk, hogy nem is tudjuk megállapítani, hogy tulajdoniképpen mi a nemzet jövedelme, mennyi a tiszta nemzeti jövedelem.. Amit a pénzügy miniszter úr felvett expozéjában, az_ a nemzeti termelés értéke, de nem a nemzeti jövedelem megállapítása, amint ezt röviden ki fogom mutatni. T. Nemzetgyűlés! Államadósságainkaíí röviden, nagyjából, globálisan ismertetem, hogy mégis fogalmuinlk legyen arról, mi hiányzik a költségvetésiből. Magyarországnak régi külföldi tartozásai dollárban, fontban, frankban Amerikának, Angliának, a Szovjetuniónak és más államoknak tőkéiben 500 millió dollár. Trianon jóvátételének 54 millió dollár összegéből fennmaradt mintegy 44 miillió dollár tőketartozásunk. Üj tartozások: jóvátétel a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia részére a költségvetésben 300 millió dollárral szerepel, valójában — Sulyok Dezső képviselő úr által kifejtetten — az 1200 millió dollárra rúg. A győztes országok állampolgárainak magyarországi és erdélyi vagyonában keletkezett károk 75 százalékának megfizetési kötelezettsége: hozzávetőleges kárösszegek 60 millió dollár, az olajvállalatok, a Standard-csoport, a telefongyár karköveteiésé cirka 30 millió dollár, a franciák