Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-92

S1Ô A nemzetgyűlés 92 ülése 1947. dönteni! —Felkiáltások a kisgazdapárt oldaláról; Fujf Fuj! Hol a belügyminiszter?! A belügy­minisztert! — Eszterhás György (kg): Aki a sajtót gúzsbaköti, az, diktatúrát csinál! — Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Menjünk azonnal Rajkhoz! — Zöld Sándor (kp): Vido­viies mellett isi így álltak ki! — Nagy zaj. — Viharcsengő.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urai­kat, hogy a legsúlyioisaibbi időkiben a költségver tés tángyaliásánál őrizzék meg önfegyelmüket. (Helyeslés. — Bencsik Gyula (kg): A belügy­miniszter őrizize meg! — Egy hang a kisgaz­dapárt oldalán: Kéirjüfc ide ai belügyiminiiazteir urat! —) Felkiáltás] a> k\vs\gazdapárVból; Ez a sajtóislzíalbadsiáig fikció t' —< Szemes József (kg): Nem tűrjük a diktatúrát! — Orbán László (kp): Mi pedijg nem tűrjük a* falsizimust ós a földalatti összeesküvéseket! — Vihar­csengő.) Kémeim) a képviselő urat, foilytlassa beszédét. (FetkiáUűsok a kisgazdapárt olda­lán; Hajijuk át szónokot!) Kovács István (kg): T. Nemzetgyűlés! Magyar szempontból végtelenül sajnálom, hogy a magyar parlament az aggodalomnak e mélységes komorságú idejében harcok szín­helyévé lett. (Ugy van! Ugy van! a kisgazda­párt, oldalán.) E harc felidézésében neon érzem magam részesnek. (Ugy van! (Jgy van! u kis­gazdapárt oldalán.) Ami itt történt, az a ma­gyar lelkiség háborúja volt. A magyar lelkiség akarjia ebben az országban a szabadságot, akarja ebben az országban a demokráciát, de több megértésit is akar. Éppen azért, hogy ebben az országban a teljes tisztulási folyamát az összeesküvéssel kapcsolatban minél előbb megtörténjék, (B. Szabó István (kg) : Majd a parlamenti bjiteottság megállapítja, hogy ki az összeesküvő! -—Ju­hász István (szd): Talán a bíróság?! — Pász­tor Imre (szd): Közben megszöktetik őket!) az alábbi indítványt terjesztem elő. (Halljuk! Halljuk! — a kisgazdapárt oldalán. — Ofa>ass<a): »Indítvány. Indítványozzuk, hogy a nemzet­gyűlés az 1946: VII. törvénycikkbe ütköző, (Buchinger Manó (szd): Voltunk mi mar ki­sebbség! Ott is helytálltunk!) a »Magyar Kö­zösséig«-ből kiinduló összeesküvési bűnügy po­litikai vonatkozásainak kivizsgálására (Bu­chinger Manó^(szd): A demokráciát ne tőlünk féltse! — Nagy zaj a kisgazdapárton. — Fel­kiáltások; Ne ziavarja a szónokot!), egy 25 tagú, teljes jogkörrel felruházott parlamaníti vizsgáló­bizottságot küldjön ki. (Élénk helyeslés a kis­gazdapárt oldalán. — Justtus Pál (szd): Mint Bethlen idejében!) A kiküldendő parlamenti vizsgálóbizottság jogkörét a nemzetgyűlés a következőkben: ha­tározza meg: (Kárpáti Antal (szid) : Befalazni az ablakoklat, hogy semmi ne szivárogjon ki belőle!) A bizottságnak joga van maga elé idézni és tanuként kihallgatni mindazokat, akiknek felvilágosítására az ügy kivizsgálása érdeké­ben szüksége van, (Hajdú Emőné (szd): Salá­tát például!) beleértve a minisztereket és a nemzetgyűlési képviselőket is. A hatóságok a, szükséges iratokat kötele­sek rendelkezésre bocsátani és a szükséges felvilágosításokat megadni. Hívja fel a kormányt, hogy a titoktartás alól esetleg szükséges felmentéseket adja meg. Amennyiben a bizottság a közvetlen letar­tóztatottaktól is kívánna felvilágosítást besze­rezni, e célból őket ki akarná hallgatni, vagy évi február hó 7-én, pénteken. 220 a bíróságnál levő iratokba akarna betekintést szerezni, illetőleg azokról másolatokat venni, úgy az igazságügy miniszter útján a bíróság­hoz fordulhat, amely ezeket a megkereséseket a törvényes kereteken belül teljesíteni tartozóik. A bizottság ülései a Ház tagjaira sem nyil­vánosak. A kiküldött parlamenti bizottság működé­sét azonnal megkezdi és jelentését a legsürgő­sebben a, nemzetgyűlés elé terjeszti. Budapest, 1947. évi február hó 7-én.« (Zöld Sándor (kp): Legyen az elnöke Vócsa Ferenc! — Egy hang a kisgazdapárt oldaláról; Talán inkább_ Zöld Sándor, a Turul-vezér! — Gúnyos helyeslés és taps a kisgazdapárt oldaláról. — Zöld Sándor (kp): Es Futó Dezső! Dessewffy gróf is lehet! — Szemes József (kg): Demokrata lehet az el­nök, de turulista nem! — Nagy Vince (msz): Talán Dadi úr legyen! — Derültség. — Futó Dezső (kg): Talán: egy részeges Gulácsy legyen! — Az elnök csenget. — Halljuk! Hall­juk!) Jelen indítványt a nemzet békességének, jövendőjének érdekében az aggódás késztette félolvasnom és ez a nemzetemért való aggódás késztet arra, hogy indítványomat a nemzet­gyűlés asztalára helyezzem és átadjam a szót a nemzetgyűlés által kiküldendő 25 tagú bizott­ságnak. (Éljenzés és taps a kisgazdapárt olda­lán. — Felkiáltások a kisgazdapárton: lA bel­ügyminisztert ide!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Elérkeztem befe­jezéséhez annak iá beszédemnek, amelyet bol­dog lettem volna, ha nem ilyen súlyos politi­kai légkörben kellett volna elmondanom, ha­nem úgy, ahogyan én szeretek beszélni barát tal és ellenféllel egyaránt: hogy embert és magyart látok mimdenkiben, (Bereczky Albert (kg): Ez az!) mivel én így látok embernek és magyarnalk mindenkit. így látom a munkást és az értelmiséget is. Inneni, a független kis­gazdapárt részéről idéznem kell Kossuth mon­dását: »A nép értelmiség nélkül olyan, mint a vak óriás, amely sírja, felé tántorog.« Mi, a független kisgazdapárt parasztjai nem vagyunk hajlandók lemondani a független kisgazdapárt érítlelniiségófriől! (Ugy van! Ugy van! — Nagy taps a kisgadapárt oldalán. — Ivanics István (szd): Szegénységi bizonyítvány! — Lénart Iván (kg): Maguk félnek az értelmiségitől! — Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Miért fo­gadják maguk közé a »haladó értelmiséget«, amely tegnap még horthysta volt? — Pfeiffer Zoltán (kg): Ne vitatkozzatok vele! Igaza van, nem tartozik az értelmiségihez! — Derültség a kisgazdapárton. — Lénánt Iván (kg): Orbán vagy Zöld talán munkás? — Bereczky Albert (kg): Jól mondtad!) Ha a politikai légkör eme feszült hely­zetében is eljutottunk idáig, hogy a magyar politikai élet iingoványán ezt a költségvetést az adott viszonyok súlyossága mellett állam­poliltitkai életütík alapkövének tartjulk, ezt a magam és a pártom nevében elfogadóim, nient remélem és hiszem» hogy emínek a, költségve­tésinek alapján a magyar stabilitás életkörül­ményed közt talán meggyógyulnak a köznek most eléggé felszaggatott sebelii is. Majd ami­kor mindenkinek a konyhájában beáll a mél­tám, (becsületes »munkával megkeresetlt ke­nyér IbŐsége, a magyar küzdelem után talán elérjük a magyar nép vágyának imádságosba Kossutlunióta 'szerinti idejét, amit akkor talán majd együtt mondunk el. de most si&m ártana.

Next

/
Thumbnails
Contents