Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-69
167 A nentaetgyûlés 69. ülése 1946. A .különdíj mértékét (ai pénzügy- és a földmívelésügyi minisztériummal folytatott tár,. gyalás után kiadott 161.801/1946. számú rendelettel az egyéb közszolgáltatások átszámításánál követett pénzügyi kormányzati irányelveknek megfelelően az 1943. évre megállapított díiak pengőértékének háromszoros forintértékében állapítottam meg. Az említett díjaknak forintösszegben Wxó megállapításakor is azonban az volt a tervem, hogy bizonyos idő eltelte után a szükséges tapasztalati adatok ismeretében e kérdést újbói tárgyalás alá veszem és a díjakat-annak megfelelően állapítom meg. Az állatárak alakulásának figyelembevételével az említett különdíjakat a szeptember hó 9-én kiadott 165.000/1946. B. M. számú rendeletemmel leszállítottam és a díjakat a pénzügy- és földmívelésügyi miniszterrel egyetértően 2, 5, illetve 10 forintban állapítottam meg. Budapest, 1946. évi október hó 3-án. Bank s. k.« Elnök: Nagyiván János képviselő urat megKleti a viszonválasz joga. Nagyiván János (msz): Mélyen t. Nemzetgyűlés! Miután ez a kérdés megelégedésre rendeztetett, ezért a választ tisztelettel elfogadom. Elnök: Kérdem a t Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni 1 (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik az igazságügyminiszter úr válasza Lévay Zoltán képviselő úrnak a kellő felhatalmazás nélkül, alkotmánysértő szellemben kiadott 6800/1945. M. E. számú rende : let hatályon kívül helyezése és a házassági törvény novellájának törvényjavaslat formájában leendő beterjesztése tárgyában folyó évi augusztus hó 7-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az igazságügyminiszter úr válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »T. Nemzetgyűlés! Lévay Zoltán nemzetgyűlési képviselő úrnak a nemzetgyűlés 1946. évi augusztus 7. napján tartott ülésében »a házassági törvényt módosító« 6800/1945. M. E. számú rendelet tárgyában az összkormányhoz intézett interpellációjára a kormány nevében az alábbiiakban válaszolok: A házassági jogról szóló 1894.-XXXI. törvénycikk, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló 6 800/1945. M. E. sz. rendeletet — amint arra a rendelet bevezetése is utal — a kormány az ideiglenes nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján hozott felhatalmazás alapján adta ki. Egyes konkrét ügyekkel kapcsolatban már ismételten kifejezett és az interpellációban is — bár hiányosan — idézett véleményem szerint ez a felhatalmazás ilyen rendelet kibocsátására kellő alapul is szolgált. Az ideiglenes nemzetgyűlés által adott ennek a felhat almáz ásnak a szövege ugyanis — az Ideiglenes Nemzetgyűlési Értesítő 29. lapján közölt határozat szerint — »az ország ügyeinek vezetésére« szólt, mégpedig anélkül, hogy az e tekintetben szükséges rendelkezéseket bármilyen szempontból, vagy bármilyen irányban korlátozta volna és így ez a felhatalmazás nézetem szerint kiterjedt a magánjogi kérdéseknek s azoknak körében a házassági jognak a rendezésére is* Nem osztozhatom abban a felfogásban, hogy törvényt, különösen »magánjogi alaptör> évi október hó 2i-en, csütörtökön. 163 vényt« rendelettel módosítani nem lehetne, egyrészt mert a rendkívüli viszonyok által indokolt kivételes felhatalmazások mindig kiterjednek a fennálló törvények módosítására is, másrészt pedig, mert alaptörvényeket, különösen magánjogi alaptörvényeket a magyar alkotmány nem ismer. Azt, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés által adott felhatalmazás a szóbanlévő rendelet kibocsátására is kiterjedt, a fentieken kívül igazolja az is, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés az 1945. évi szeptember hó 7. napján tartott ülésében — az Ideiglenes Nemzetgyűlési Értesítő 68.'lapján közölt határozat szerint — minden kifogás, sőt megjegyzés nélkül elfogadta azt az előadói javaslatot, hogy az ott felsorolt egyes kérdések napirendre tűzése mellett »a kormány által kiadott összes többi rendeletet utólagosan jóváhagyólag vegye tudomásul és hatalmazza fel a kormányt, hogy azokat a szükséghez képest hatályon kívül helyezhesse, módosíthassa vagy kiegészíthesse«. A fentiekben ismertetett nemzetgyűlési határozatok szerint tehát a házassági jog módosításáról szóló 6.800/1945. M. E. számú rendelet nemcsak törvényes felhatalmazás alapján bocsáttatott ki, hanem ezt a nemzetgyűlés utólag még külön jóvá is hagyta. Az, hogy ez a jóváhagyás »külön kiemelés nélkül«, az egyéb rendeletekre vonatkozó jóváhagyással együttesen adatott meg, a jóváhagyás megtörténtét és hatályát nem érinti. Téves tehát az interpellációban kifejezésre jutó az az álláspont, hogy az említett rendelet kellő felhatalmazás nélkül, alkotmánysértő szellemben bocsáttatott volna ki és így annak érvényessége jogi vita tárgya lehetne, sőt éppen ellenkezően az alkotmányos eljárás legteljesebb tiszteletben tartása igazolja, hogy a kormány az ideiglenes nemzetgyűlés által adott felhatalmazás alapján kibocsátott rendelethez még a nemzetgyűlés utólagos jóváhagyását is kikérte. Igaz ugyan, hogy a rendelet törvényességének kérdése — amint arra az interpelláció is utal — a bírói gyakorlatban ennek ellenére is felmerült, ennek azonban csupán az volt az oka, hogy a rendelet alapjául szolgáló felhatalmazás, valamint a rendelet utólagos jóváhagyása, az akkori viszonyok folytán nem juthatott megfelelően nyilvánosságra, a fentiekben ismertetett tényállás, megismerése után azonban a bíróságok sem vonták többé kétségbe a rendelet törvényességét. Minthogy az előadottakhoz képest a rendelet törvényessége minden vitán felül áll, az interpellációnak az új törvényjavaslatra vonatkozó része nézetem szerint tárgytalannak tekinthető, mert nyilván nem volna semmi ok sem arra, hogy az alkotmányos követelményeknek megfelelően létrejött és a gyakorlatban jól bevált rendelet hatályon kivül helyezésével hasonló törvényjavaslat terjesztessék a t. Nemzetgyűlés elé és ezzel ennek a sok szempontból kényes kérdésnek újabb megbolygatásával ismét megzavartassék a demokrácia szellemének megfelelően kialakult nyugalmi helyzet. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Kies István s. k. igazságügyminiszter.« Elnök: Lévay Zoltán képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Lévay Zoltán (msz): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt oldalán.)
