Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-69

165 A nemzetgyűlés 69. ülése Í9Í6. vennünk azt is, hogy laiz •ország' több, minit két­harmad részét érintő földreformnak a rendel­kezesre álló rövid idő alatt történt végrehaj-i tása olyan nagy munkát jelentett, hogy bizo­nyos munkatorlódás elkerülhetetlen volU Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a'föld­reformmal kapcsolatos vitás kérdésekét csak a közelmúltban hatálybaléptetett 1946:IX. tör­vénycikk rendezte. Egyébként mint hivatali elődöm, úgy ma­gam is felhívtam a,z Országos Földbirtokren<­dező Tanácsot, hogy az ügyek gyors befejezése érdekében munkatempóját fokozza,, amit a jövőben is a legmesszebbmenőén ellenőrizni fogok. Gsépány József képviselő úrnak. Az idei szüreti must- és borvásárlások le­bonyolításária, mintegy 20 millió forint hitei: fog rendelkezésünkre állani. Az említett hitel! egy része szeptemberben, másik része pedig október havában kerül kiutalásra. A rendel­kezésre bocsátandó összegből a Magyar Szőlős­gazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete és a Borkiviteii Szervezet tagjai^ fogják le­bonyolítani ártartó alapon vásárlásaikat. A felvásárolt must- és. bormennyiségek részint bor, részint pedig borpárlat alakjában kerül­nek kivitelre. Niagyobbmérvű intervenciós vásárlások lebonyolítására több hitel egyelőre nem áll rendelkezésre. Vásáry József képviselő úrnak. A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaS'Laitot Kiss Sándor nemzetgyűlési képviselő úr a, nemzetgyűlés folyó évi augusz­tus hó 1. napján tartott ülésében Önálló indít­vány formájában a nemzetgyűléshez benyúj­totta. Kérem a válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1946 szeptember hó 24-én. Dobi István s. k. földmívelésügyi miniszter.« Elnök: Zsom Miklós képviselő urat meg­illeti a viszonválasz jogia. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs itt, szólásjoga töröl­tetik. ' . Papszt Gyula képviselő _ urat f megilleti a viszonválasz joga, a képviselő úr azonban szintén nincs jelen, így szólásjoga töröltetik. Csépány József képviselő urait .megilleti a viszonválasz joga, a f képviselő úr azonban szintén nincs jelen, szólásjoga tehát töröltetik. Vásáry József képviselő urat illeti a szó. Vásáry József (msz): Igen t. Nemzetgyű­lés! Szomorúan hallottam a miniszter úr vála­szát, bár bizonyos tekintetben meglepett az, hogy most harminc nap elteltével # megkaptam a választ, amikor más interpellációmra öt-hait hónap óta hiába várom a választ. De jobb lett volna, ha a miniszter úr inkább nem adta volna meg ezt a választ. Annakidején azt fcérdezit'em a miniszter úrtól, miért nem nyújtja be a törvényjavaslatot. Akkor itt támadásban volt részem, hogy ezt népszerűséghajhászásból csináltam és lett volna időm előterjeszteni az interpellációmat. A végén ezt mondottam: örömömre szolgál, hogyha a véletlen játéka volt is, de benyújtot­ták a javaslatot. Tudomásul veszem és várom, hogy letárgyaljuk az érdekképviseleti tör­vényt. Ha a (miniszter" úr nem válaszolta volna nekem azt, hogy benyújtotta a törvényjavas­latot, akkor is tudtam volna. Én nem arra vcl­tam kíváncsi, hogy benyujtotta-e vagy sem, amikor azt láttam itt, hogy nap mint nap alka­lom van arra, hogy a miniszter urak bejön­nek, benyújtanak egy törvényjavaslatot, lä­évi október hó 2i-én, csutortökori. lööf mondatják rá a sürgősséget és már el is van intézve, akkor én ebben az eljárásban a ma­gyar földművelő nép lebecsülését és semmibe­vevését látom. (Egy hang a kommunistapárt oldalán: Akkor földbirtokoskorában miért ütötte őket?) Régi nóta, régi száj szajkózza. (Egy hang m kommunistádért oldalán: Egyek i községről beszéljen a képviselő úr! A béresek még nem felejtették el!) Erre inkább majd sze­mélyes megtámadtatás címén fogok vá'aszohii.­Nem akarom az időmet ezzel eltölteni, majd személyes megtámadtatás címén felszólalva módot fogok adni a képviselő úrnak arra, hogy nézze meg a dolgokat. Igen t. Nemzetgyűlés! Tegnap rámutattam, — és a túloldalról ugyanazt mondták, amit én mondottam — hogy nem törődnek a földmű­velő nép sorsával. Éppen most délelőtt jöttek hozzám a folyosóra és azt mondják, hogy Debrecen és Hajdú vármegye szántási hitelt kapott, összesen 180.000 forintot, járjak közbe, hogy kapjanak többet, mert 400.000 forintra van szükség. A körzeti szövetkezet igazgatója nem meri a pénzt kiadni, mert azt Ígérték neki, ha az előbb jelentkezőknek adják és a ké­sőbb jelentkezők nem kapnak, akkor agyon fogják verni. Azonnal érdeklődtem a földmí­velésügyi minisztériumban, ahol olyan kivá­lóan vezetik az ügyeket. Azt mondták, hogy legyek egészen nyugodt és közöljem az ille­tőkkel, hogy a jövő hónap második felében a szántási hitelt folyósítani fogják. Nagyon jó lenne tehát, ha a közbeszóló urak ezekkel az ügyekkel törődnének. Azt hiszik, hogy én csak a pártpolitikai heccek végett jövök ide, amint egyesek csinálják, akik pártérdekeket szolgál­nak. Igenis megállapítom, hogy ez a kérdés nem fontos a pártoknak, csak az ' a fontos, hogy melyik párt tudja a szekerébe fogni a parasztságot. Ezzel legyenek tisztában. Engem közbeszólásokkal és személyes támadásokkal nem fognak eltántorítani szándékaimtól. Én 14 hold földdel és oklevéllel mentem vissza a földhöz és nem abból éltem, amiből nagyon­sokan élnek: népbutításból. Nagyon sajnálom, de a miniszter úr vála­szát nem vehetem tudomásul. A végén kérek még szót személyes megtá­madtatás viszautasítása céljából. Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Kérdem, méltóz­tatnak-e a földmívelésügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a miniszter úr válaszát tudomá­sul vette. Következik a belügyminiszter űr válasza Nagyiván János képviselő úrnak a marhalevél kiálltásáért szedhető különdíjnak mérséklése tárgyában folyó évi augusztus hó 28-án elő­terjesztett interpellációjára. Kérem a. jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Nagyiván János nemzetgyűlési képviselőnek a magyar nemzetgyűlés 1946. évi augusztus hó 28-án tartott ülésén előterjesztett interpellá­ciójára válaszom a következő: A városok és községek háztartási kérdései­nek szabályozása tárgyában kiadott 3620/1943. M. E. számú rendelet kimondja, hogy a mar­halevél (kiállításáért taz állat tulajdonosa külön díjat tartozik fizetni. Ez a díj 1943. évben 2 5, illetve 10 pengőben volt mep-áilapítya állat­nemenként. 11*

Next

/
Thumbnails
Contents