Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-83

Sil A nemzetgyűlés 83. ülése 1946. a szó.' (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, ia nemzetgyűlés az interpellá­ciót törli. (Tárkány Szűcs Ferenc (kg): Én" el tudnám imiondalTi, de ha ő jegyezte be!. — Derültség. — Vásáry József (msz): Ugy lat­szákba képviselő úr belátta, hogy nincs ér­telme az interpellációknak.) Következik Hajdu Gyula képviselő-úr inter­pellációja a földmívelésügyi í miniszterhez az állami erdők kitermelésében uralkodó "Vl'SS'Z ÊLS­ságok tárgyában. Kérem' a jegyző urat szíves­kedj ék az interpelláció szövegét felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »A 100 hold­nál nagyobb kiterjedésű erdők állami tulaj­doniba mentek -át, ellenben ezek kitermelése olyan módszer szerin-t ítiöriénik, lamely, semmi­képpen sem, egyeztethető össze az államosítás céljával. A kitermelés nem isqját kezelésben történik, hanem mj'lnden .ész szerűséggel és ke­reskedelmi gyakorlattal ellentétben verseny­tárgyalás nélkül^ adják el az álló fát, egységes áron, tekintet nélkül aiz erdő helyzetére éis fu­varozási viszonyaira, tetszésszeirint vállalko­zóknak, gyakran olyanoknak, laikik soha kiter­meléssel nem foglaíkóztaík. Az államnak jutó tőár és a vállalkozó részére megállapított tő­melletti ár közötti különbözet által 'tűrhetetle­nül magas nyereséget érnek el a vállalkozók, befektetés és minden ^kockázat, sőt jóformán minden tevékenység nélkül. Kérdem ezért a -földmívelésügyi mimnszter urait, hajlandó-e liíntézkelni, hogy a fakiterme­lélsti az erre hivatott' állami közegek saját szer­vezetük által végeztessék és hogy olyan árakat állapíttasson meg, melyek mellett az állam ma­gasabb bevételihez, a favásárló közönség pe­dig olcsóbb fához jusson.« ' i t EInçfk: Hajdú Gyula képviselő -..urát illeti -.a szó* Hajdu Gyula (kp): T- Nemzetgyűlés! Az üzemek államosítása, illetőleg állami ^ezelésbe vétele kettős feladatot van hivatva teljesíteni. Egyrészt ia^ cél az, hogy ezen üzemek tervszerű" kihasználását és az üzemeknek j afr összgazdál­koidlásba való tervszerű beillesztését biztosítjuk, al másik cél pedig egyszerűen pénzügyi cél, nevezetesen az állami bevételek fokozása. Az államul kezelésbe, illetőleg, állami tulaj­donba ment üzemek közül az'egyik leg jelen tékenyebib az erdőgazdálkodás. Hogy az erdő­gazdálkodás terén'a tervszerű gazdálkodást mit kivan, erre vonatkozólag egy kis füzet, amelyet azt hiszem, a nenizetgyűliés münden tag ja ^ég­kapott, mert magam :is néhány nappal ezelőtt megkaptam, felvilágosítást ad. Ezt a füzietet Barlay Ervin úr, a magyar állami erdőgazdasági üzemek - ügyvezető igaz­gatója adta ki, illetőleg írta, és ebben a^íüzetr ben nagyom világosán és azt hiszem, egészen kiilváló szakszerűséggel megvlülágítjax azt, hogy aiz okszerű erdőgazdálkodásnak milyennek kell lennie. Megvilágítja azt, hogy Magyarországon aiz erdőgazdálkodás /egyenesen katasztrofális helyzetiben vajn és milyen katasztrofális hely zetbé hozta főleg aiz a rablógazdálkodás, 'ame­lyet az erdők terén 1930 óta rendszeresén kö­vetnek. Az áliatmii erdőgazdálkodási üzemek ve­zetője tehát kitűnően látja, hogy az erdőgazdál­kodásnak milyennek , kell ' lennie és mi -sjtt iá teendő. *' > y T.. Nemzetgyűlés! Ennek ellenére laa erdő­gazdasági üzem, sajnos, a gyakorlatban nem követi azokat az eüveket, amelyeket ügyvezető­igazgató jiai ebben s a brosüiriájában leifektetett. Az állami erdőgazdálkodás keretébe tartozik évi december hó 18-án, szerdán. ' 912 körülbelül másfélmillió katasztrális Jïoldnyi erdőterület. Ennek kitermelését azonban az álllam nem maga' végzi, illetőleg túlnyomó , részben i nem maga végzi, hanem egyszieirűeiv vállalkozóknak kiadja fakitermelés szempont­jából. A •• kitternieléstrie ki jelölt válalkozók azon­ban neon úgy . kapják meg : ezt a vállalatot, miiint a noirtaialis gazdasági életben, normális kereskedelmi fogalmak szerint megkapniuk kellene, bogy tehát árlejtést, versenytárgya­lást hirdjetnétnek ki és a legtöbbet ígérő kapíjta; meg; nem, ^hanem az erdőgazdálkodás kijelöli az egyes, fák tőárát, míégpediig furcsái uniódon, tekintet nélkül arra, íbogy »a:z erdő vasút x meil­lett vam-e-vagy a vasúttól távol'fekszik, hogy a fővárosi közeliében van-e., vagy "a fővárostól 200 kiiloiriiéter távolságban; bogy vezet-tT r köve­zett út alz erdőn keresztül vagy dülőutafeon, begyszakadék'Oikban, vaigy hegycsúcsokon van az ia kitermieilés.: ezeknek û szempontoknak ^.teljes mellőzésével egységes tőáirat.állapít meg. ,Ennek következménye természetesén az, hjogy ­tág tere nyílik — hogy enyhén fejezzem ki magamat — a prioltekdiónak" (Vásáry .István .(msz):VA panamának!), mert természetesen a vállalkozónak nagyon 'nem mindegy -az, hogy melyik erdőt kiaipja meg ugyanazon árak mel­lett. (Gróh József (pk) : Ezért\nem való az erdő az államnak!) így történik meg- tehát, hogy a váltakozók közül a kedvenceik valóságos nemzeti íajándékot kapnak (Egy hatéj a sza­badságpárt oldalán: Szokás .szerint!), inert hiszen nyilvánvaló, hogy a legkedvezőtlenebb körülmények között kitermelhető' erdő is meg­éri azt az áirat^ laanelyet kijelöltek, mert kü­lönben nem akadna rá vállalkozó. '- -A Mjivel van vállalkozó erre an legkedvezőt­lenebb körülmények között kiitermelhető er­dőre is, ebből következik, hogy minden ked­ivezlőbb körülményekkel rendelkező erdőben miéig a kedvezőtlen erdőt kiitermelő vállalkozó hasznát fokozó külön extra-haszon is van, amelyet —mint mondom — nemzeti ajándék­ként-kapnak meg-latzok, akiket ai erdőigazga- ' tóság erre .megfelelőképpen- kijelöl. Itt tehát tág- tere: van a protekciónak (Gróh József (pk): És lesz mindig!), ra*- személyes összeköt­tetéseknek. Ami pedig még ennél is nagyobb baj, financiális szempontból * az árakat oly­képpen állapították meg, ami am állam büdzséje . szempontjából •rendkíyül hátrányos.' Kijelölték például azt, hogy a másodosz­tályú, tölgy szerfának — a legtöbb erdőnek tudniillik ez-a fája, azért .említem ezt küjlö­nösen — a. tőária köbmé'terepkint 43 forint, ugyanannak tő melletti ára pedig 65 forint. Ez annyit jelent, bogy a vállalkozó az álló fáért fizet 43 forintot, de mihelyt azt a fát ki-. vágtak, 65 forintot; kap érte. Mivel pedig az ország minden részén követett gyakorlat «sze,­rint a falu lakói, akik a kivágást végzik, á kivágásért köbméterenikint 3.5—4 forintot kap­nák^ és mivel ezentúl a szociális terheken és / egyéb nem jelentékeny kiadásokon felül a vállalkozóknak semmi más terhe nincs, nyil­vánvaló, hogy a vállalkozó minden kockázat és *— ' majdnem í ff y mondhatnám — minden »munkaibefektetés nélkül köbméterenkint 15—20 forintot keresd \ Érthetetlen, "bogy ezt miért engedik meg, Mszeni az erdőigtazgatóság, az erdőközegek éppen úgy elvégezhetnék ' ezt sarfát házikezelés­ben, mint a vállalkozó. Mint a vállalkozó, éppen- " úgy megbízhatnák a falu Jakóit ők is, ós a \\

Next

/
Thumbnails
Contents