Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-83

913 v A nemzetgyűlés 8jî. ül$se 1916. mosdani rendkívüli ftaíhiány mellett tő mellett adhatnák el ia fa jelentékeny részét, iahqgyan a vállalkozók adják el, ha az erdőgazdálkodás is ugyanezt a gazdálkodást akarná folytatni. Van lazután még egy nagyon jelentékeny 'haj ezení a téren, laimit Bairlay Ér via úr nagyon' helyesen kifejt. Magyarország .f »szükségleté-­nek csak 10—12 százalékát tudjuk saját erdeink­ből fedezni- Az • állam kivitelű és behozatali mér legének^ keretébein a fabehozatalunk :HWo-át> tehát nagyon jelentékeny tételt tett ki. Eppem ezért általános gazdálkodási és finan­ciális helyzetük szehipomtjából rendkívüli fon­tos lenne, hogy azt a kevés fát, amelyet mégis Ki tudunk termelni az országban, uiegfelieliő értékre növeljük, Vagyis ne iiyersíakenl hoz­zuk forgalomba, hanem feldolgozott állapot­ban. Amint Biairlay Ervin úr mondja, ha a fát feldolgoznának, például à tűzifát — az ő javas- . v lata szerint — farosfelennezeMsé, akikor ennek ai kivitelé útján meg lehetne í szereznünk azt ä valutát, amelynek segítségével fabehoziatalun­kat fedezni tudnánk. Mindezek a szemponto~k természetesein egy­általán nem valósíthatók meg'akkor, ha la, fa­kitermelést vállalatba adják, hiszen a vállal­kozó azt teszi a fával, amit akar. Éppen ezért' a legegyszerűbb módon értékesíti, hiszen az ő számára nem szempont la feldolgozás. • A fel­dolgozást az állami erdőgazdálkodásnak < kel­lene és lehetne foganatosítania égy általános tervgazdálkodási keretében. x , Mindezek szerint egyrészt a konkrét finan­ciális szempont, 'másrészt a tervgazdálkodás nemzetgazdasági 'Szempontja is a legnagyobb mértékben ellene szól annak, hogy a kitér-' melés olyan ' módon történjék, ahogyan tör­ténik. .- /', ' De ha az okát keressük annak, hogy miért van ez így, megtaláljuk abban, hogy -erdésze- *» tünk, erdeink kezelése, az erdőgazdálkodás ugyanazoknak az uraiknak a kezében van, akik Barlay Erviln úr megállapítása szerint tíz esz­tendőn keresztül, a legmegböesáthatatlanabb rablógazdálkodást folytatták az erdőkben, sot -ezen túlmenően az új „telepítésekről, tehát az< erdők felújításáról sem gondoskodtak Ehhez a gárdához csatlakozik azután a kü­lönböző -urtadalma/k erdészeinek kara akik — hogy nagyon enyhén fejezzem R\ magam -­nem nagyon lelkesednek a 'demokrácia rend­, jéért. Ez az'egész társaság most természetesen ugyanazt a politikát, ugyanazt a rendszert folytatja amelyet tíz évvel ezelőtt elkezdett: -a kitermelést nagy kényelmesen kiadják a vál­lalkozóknak úgy, hogy a vállalkozók közül ki­keresik a nekik kedves embereket, azokat nem­zeti ajándékokhoz juttatják és az erdők "keze­lésiével, gondozásával megbízott személyzet ma is ugyanazt teszi,,mint'az elmúlt tíz esztendő­ben, vagyis még arról sem gondoskodiik, hogy" a kiirtott erdők helyébe új telepítések történ-^ jenek. , ^ • A katasztrófa, amelyeit Barlay vúr konstatál füzetében, nemhogy megállt volná, hanem foly-" tatódik, mert az erdők felújítása dolgában ma sem történik érdemleges intézkedés» (Vásáry József (msz): Barlaybak Donath kommunista államtitkár a felügyelő államtitkára I) Igen; a felügyelet' bizonyára megvan, de a helyzet laiz, hogy egy ilyen karral szemben, mint 'amilyen az erdészettel megbízott közigazgatási appará­tus, a világ legerősebb államtitkára sem lehet elég. erős. (Vásáry József (msz):; Dehogy nemi CsUk 'akarni kell!) mert annak a reakcióig tár­saságnak a szellemevei szemben (Vásáry József NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ IV. \ évjb december hó 18-án, szerdán. 914 \ (msz): Értemül- kell hozzá es-akarni! Meg lehet \ csinálni!) csak a léger élyesebb intézkedésekkel lehetne valamit elérni és — azt biszem —éppen a képviselő úr az első, aki az ilyen erélyes in­tézkedésekkél szemben -mindig a legerősebb nyomatékkarakarja hangját hallatni. Én senkit nem alkarok' vádolni és gyanúsí­tani, de konstatáinoim kell, hogy a mai állapot­ban nagyon aggasztó tünetek vannak, amelyek-, nek intézkedésre kell késztetnliiök a földmive­lésügyi minisztériumot, mert ezeknek a tüne­teknek a kiküszöbölése általános nemzeti lés nemzetgazdasági,, érdiek., , Ilyén' aggasztó tünet az, hogy 1 nagy ked­vezményeket adnak egyes >kiteraielőknek, aikik a legjobb erdőket kapják azonos árak mellett. Előttem fekszik az egyik erdőigazgatóság által kiadott jegyzék a kitermeléssel' megbízott vál­lalkozókról. Látok köztük olyan termelőket, , ak) : )k óvatosságból erdőtanácsosokat, nyugdíja­zott erdészeti tisztviselőket vettek maguk mellé: ezek termelik ki a legjobb erdőket. A másik ilyen aggasztó tünet az, hogy ebben a jegyzék­ben, de valószínűleg a többi erdő igazgatóiság területén megbízott vállalkozók jegyzékében is egész csomó olyan fakitermelő szerepel, aki s soha nem volt fakitermelő. Amikor ma arra akarunk, ügyelni, hogy még azokat m felülfbíráljuk, lakiknek a, múlt­ban ipar jogosítványuk volt, amikor^ még ezek­nek a szálmát is redukálni akarjuk, hogy •': a fölös kereskedői tevékenységgel ne fokozzák: a drágaságot és hogy az ilyen kereskedelem ne legyen a feketekereskedelem tápanyaga, ugyamaíkkor azt látjuk," hogy Í-Z . állami köze­gek olyan cégeknek adják ki kitermelésre az • eírldőket, amelyek fakitermeléssel soha nem ' foglalkoztak. Olyan egyénekkel találkozunk, akikről nem tudjuk megállapítani» : hogyan jönnek ehhez a, megbizpitáshoz. 'Valószínűleg úgy, hogy .megrendezték a megfelelő összeköt­tetésieket laiz illetékes erdőigazgatóságokhoz vagy más közegekhez. I De t. Nemzetgyűlés, ugyancsak az aggasztó , tünetek közé kell sorolnom olyan eseteket, amelyeknek egy illusztris példáját akarom felhozni az én vármegyémből» Baranyából. Dél-Bariainyábain, a Dráva mellett fekszik I talán alz országnak legjobb erdősége,^ a gróf Driaskovich-ui-'adaloni erdősége. Azt mondom, hogy bizonyára, a legjobb! erdőség, mert ez &jz erdő vadaskertül szolgál évtizedek, sőt évszá­zadok óta, a piraskovich gróíok soha, hozzá­nyúlni nem engedtek volna, taz ő fáikhoz, soha egy^ fát ki nem dönthettek. Ott állt tehát az erdő érintetlenül az ő hatalmas fáival. Araikor ellenben a jföldtreform során az erdőknek állami tuiajidonbayételére került a sor, iákkor megjelent egy olyan/ rendelkezés, hogy azokat a szerződéseket, amelyeket előbb ia fakitermelés céljából -kötöttek, az erdőigaz­gatótóg a régi tulajdonos ok-javára méltányos esetekben respektálja, és- ime egyszerre elő­került egy szerződés, amelyet gróf Drasko­vich úr előzetesen kötött) annak az erdőnek kitermelésiére, amely erdőből azelőtt' soha» - fát ^ ki ,nem termeltek, és megjelent egy DENDRA nevű rélszvénytársaság, amely most már ezen előzetes., szerződés alapján folytatólagos kitért melésre katpta -meg az ország legjobb erdejét. T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, az erdőigaz­gatóság egy kicsit túlhiszékenynek bizonyult egy ilyen elődatált szerződés megítélésiében, és hogy ilyen túlhiszékeny volt az erdőigazgató­ság, az talián nem is véletlennek a dolga* ép-­58 -

Next

/
Thumbnails
Contents