Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-83
885 A nemzetgyűlés 83. illése 1946." évi december hó 18-án, szerdán. 886 tartozóak a kötelezettségek-ét is teljesíteni. Következésképpen a miagyar államkincstár, vagy azok,, akik földköz .-jutottak, tartoznak teljesíteni 'azokiat a kötelezettségeket, amelyek aj földdel együtt járnak. {Ellentmondások a,szo~ ciáldemokratapárton és 'a kommunistavárton.) Mert a jogéletnek tel;jes felfordulását jelentené az, hogy valaki jogokhoz jusson és kötelezettségeket ne teljesítsen. (Mozgás és 'zaj m szociáldemokrata- -és a kommitnistapárton. — Egy hang ^a, kom>muni s tanárion^ Fontos, bogy megműveljék a földet!'—DpmöteriFerenc (kp): Ezer évig! ^—'Zaj \a\ kommunistapárt ^oldalán ) Má ezer esztendőn- keresztül téliesítettek..(Dömötör Ferenc (kp): Ezer esztendőn keresz- ; tül nyúzták a- nvraszíokiat. —- Zc'i-) Elnök: Csendet kérekj képviselő urak! Groh József (pk) : ... hogy mennyire dúskálkodltlak, (Dömötör Ferenc (kp) : Nyúzták!) áginak illusztrálására, csak azt vagyok .bátor rnondaicá, hogy Magyarországon az Istennek • olyárv szerény templomiai vanfyak, amelyeiknél m kegyurak és a földesuraik valami túlsécos nagv'áldozatokat nem hoztak. {Dömötör Ferenc (kp): . A kegyúr á -parasztot nyúzta» hpgv ki tudja fizetni a kötelezettségét!) A -kegyúr teljesítette* a kötelességét és a panasztok közül a, hi vöknek is volt kötelességük. (Zaj a .kommunistemárt oldalán.) Elnök: Csendet kérekf Grróh József (pk): Hogyan és mimódon teljesítette, az_ nem tartozik ide! (Dömötör Ferenc (kp): Az nem érdekes magáinak;!) A dolog 'lény-ege az-,- hogy miként az a!lkalmazottaikinál, a cselédeknél és a gazdatisztefcnéh úgy ezen a vonalon is íaz a'kérelmem, honorálja a törvényhozás, azt, hogy nem. lehet felmenteni e kötelezettség alót azokat, akik jö- \ gokhoz jutottak és nem lehetséges a fagyai* magánjog ; általános -alaptételeit, a Kúria ítéletét és az ezeréves jogfejlődés '-•gyakorlatát ennek a törvényjiaivasílatnak 8. §-ával hatálytalawítani. A törvényt ebben a •részében nem fogadom elElnök: Szólásra következük a feliratkozott szónokok közüli i Vörös Vince jegyző: Dénes István! Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! Ez a törvényjavaslat egy', lépés a földosztás befejezése ,'felé A ti szóni'okO'k és maga a törvényjiajvaslat is ezt a földosztást allíandóan földreformnak 1 nevezi. Aztyhiszenv jól tudják valamennyiéní hogy ez még nem földreform, ez csak földosztás : és ezért szeretném, -ha, pontosan és precizen'határoznák ezt meg elkövetkezendő munkájúikban is. Eddig, csak az' történt, "hogy a magyar nágy-\ós középbirtokokat feldaraboltuk úgy, mint ai görög dinnyét és odaadtuk az arra jogosultaknak és k^'yésbbó jogosultaknak. (Nagy Vince ,(msz)r Kevesebb, volt a görögdinnye., mint az igénylő!) 'A földreformnak ezután kell következnie és meg kell oldania, á magyar nemzet összes, problémáit, niert a földosztás sem " tisztán • para sztkérd és, a földreform máig kevésbé tisztán parasztkévdés. -A földreform kérdésén múlik az ipar/kérdése, a kereskedelem kérdése, az intelligencia kérdése, a haza minden nagy, kérdése. Az pedig, hogy ez a törvényhozás és ez a kormány ínég tudja' oldani a haza. e .leg" nagyobb problémáját^ amelytől az egész államx ház felépítése -függ, tisztán. a. 1 kormányzat tudásától, intelligenciájától;-és a, törvén vhozâ& s tudásától és /intelligenciája, ól függ. (Gi'wyos közbeszólás a szabadságpárt oldalán; Az megvan !) ' , . T. Nemzetgyűlés! A legfontosabb kérdés, amelyet éhnek a törvériyjavasilíatnak megsza" vázasa után a kormánynak és a törvéuyihozásnaik kezébe kell vennie, az, hogyan kell Magyar országon biztosítani ' azt, hogy a -földet csak az tarthatja> a kezében, aki azt az illető földet,értékének, helyének megfelelően a leg" intenzívebben meg isi. munkálja 1 és hogyan tudja törvényhözásilag intézményesen biztosi- • tani azt, hogy a magyar föld tényleg a maga hivatásának,, a többtermelésnek, a legintenzí- , vebb termelésnek meg tudjon felelni. T. I^emzejtgyűlés! ^Ia: ezt a problémát' és ezt a kérdést ; a, törvényhozás nem-oldja meg, v a reakció /diadalmaskodni fog, mert akkor a ma" gyár föld hiába jutott 650.000 egyénnel több' magyar ember kezére, az intenzívebb termeiléstT" amelyre, épül. áz" ipar, a kereskedelem, a kultúra, szóval minden, megoldani nem -fogjuk. .TVNemzetgyűlésí, Miután ezúttaJL ne-m érről a kérdésről van szó, hanem a földosztás szer-veinek _ részbeni megszüntetéséről, szeretném, fos az igen t. miniszter úr méntől hamarabb a törvényhozás háza 'elé, jönne egy olyan törvényjavaslattal,, amely intézményesen —• hangsújyozoim' infé®ményesen — biztosítja 'erőbzaly méntesem automatikusan a többtermelést, az intenzív -földművelés megteremtését Magyar" országon. Hangsúlyozóm,- ezzel ál 1 !, vagy bukik a magyarság sorsa, Magyarország ipara, kereskedelme és ipari munkássága. j ' T. Nemzetgyűlés! A reakció kedvenc téma-' | .Tárói szólva, a reakció t. i. — látván e nagy átalakulás és, földosztás, kapósán a földiművelés nagy élesettségét -p azt mondja: ime, megszűnt . • a nagybirtok" és • a középbirtokrendszer Ma- , ' gyarorszálgon ; koplal a munkásság, koplal az ország, nines termelés,' pusztul minden. l Meg kell mondanom a reakciósok közül azoknak, akik ezt hirdetik és elég sokan vannak, hogy egyáltalán- nincs igazuk- (Egy hang a v párton • kívüliek oldalán: Készben!) .Nincs igazuk sem. részben, sem egészben, nnert ezt a helyzetet maga után kellett vonnia Magyarországon a földreformnak. A földreformra pedig szükség volt, -, hogy a magyar nagybirtokok a magyar parasztok, a majgyar földmunkások százezreinek és családtagjainak kezébe kerüljenek, hogy végre, a magyar honfoglalást másodszqr is meg tudjuk csinálni e hazában. Es ez történt, [ mert végre, a 8Q%~ban idegen nagybirtokosok, főleg grófok, bárók és hercegek kezéből a. nagybirtokok magyar paraszti családok kezébe kerufttek. Most már: nem kell rettegnünk attól, hogy a Dunántúl'nagybirtokaira ráteszi kezét a német, nem kell reszketni azért, hogy a keil eti területen le Vő birtokokra' ráteszik a kezű.-. ket mások. Az eisŐ nagy-jelentősége —.amit mindiig ki kéli hangsúly óznunk — ennek^az egyszerű földosztásnak, ami'történt,- az, hogy végre a magyar föld a magyar parasztság ke" 'zébe kerüjít. Ez pedig egy ''új honfoglalást jelentett. s . T. i Nemzetgyűlés! Természetes dolog, hogy akik nem foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, meg vannak rettenve, hogy a parasztok ott •'állanak mezőgazdasági szerszámok nélkül, állatok nélkül, hitel nélkül s borzasztó nehezen tudnak megindulni. Ez mind igaz. Érezzük en- | nek ' 'gazdasági következményeit .mindannyian, de ezt válllialnia kell a magyarságnak, vállalnia kell azért, mert a magyar parasztok kezére ke" rüilt a m agyar föld. jbehet, hogy ez az állapod el fog tartani még két esztendeig* esetleg három, négy, esztendeig, de ïninden szenvedést megér, az, hogy végre a .magyar ^nagybirtokok á magyar párasztok kezére kerültek. 56*
