Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-83
883 A nemzetgyűlés-83. illése 1946-.^\évi december hó 18-an, szerdán. 884 tehát közölte az ország egész- nyilvánosságával, amelyet ismer minden jogász, -mert közölték a szaklapok is: ezt az Ítéletet a mi tájékoz tátásunkfa a törvényjavaslat indokolásá,ban hozni kellett volma. Ennek az Ítéletnek a szövegét, indokolásának lényegét, amely mm múlasztás alapján született meg, hanem meg* született a Kir. Kúriánál olyan móctoin, hogy eat- megelőzte az alsó bírósagok ítélete, egypár szó az egész, fel fogom olvasná. (Felkiáltások a szociáldemokratapárt csoportjábqliKirály nincs! — Olvassa); »A Kúria .megállapítja, hogy felperest nem lehet p elzárói attól, hogy munkaberkövetelését az államkincstárral szemben- érvényesítse, mint aki, legalább is addig, amíg az állam a földbirtokosoknak kártalanítást nem nyújt, mint ingyenes szerző, hasonlóan armegajándé* kozottal a jogelőd kötelezettségiéiért felelősséggel tartozik. Mert / igaz ugyan, hogy a f őldbirtokos ingatlanai, így elsősorban az "erdői közjogi cselekmény következtébem jutottak az államkinostár tulajdonába, ámde ez a körülmény a hitelező szempontjából és az eredmény te j kintetében ugyanaz, mintha, jogügylet útján, szerezte volna meg, viíssztéher néíkül az állam az ; ingatlanokat, miután a hitelező' a közjogi aktus következményeként meni tudja követeié- ' sét a régi birtokosoktól behajtani, viszont aa államkincstár, legalább is egyelőre, viszontszolgáltatás nélkül jutott a,z ingatlanok tulajdonába. Az államkincstárra pedig a kérdés ilyen módon való eldöntése nem sérelmes, mert munkabér-követelésnek halasztást nem- tűrő módon történő ilyen Melegítése esetébein a majdan megállapítandó kártalanítás * összegéből módjában lesz a teljesített fioetése/ketr levonásba hozni.« \ A dolog ''lénytege tehát az, hogy a ^királyi Kúria, azaz viissza ; kell vonnom a helytelen kifejezést, helyesbíteném kell: ïdagyar Kúria. (Zaj a szociáldemokratapárton es a kommunistapárton. Egy hang a kommunistapárion; Túlságosan demokrata. , — Egy han>g a szociáldemokratapárt on: Túlságosan királypárti!) Egy embernél, aki 45 esztendőn keresztül ezzel a^ megszólítással illette az ország legfőbb bíróságát, meg kell érteni a szónak ilyen has'ztnálatát. (Zaj a szociáldemokratapárton és a kommunistqpárton. — Egy hadg a kisgazdapárton; Megszokás következménye! — Ternay István (msz) : Ötször mondta és senki sem vette észre. - Zaj.) j r Elnök: Csendet kérek,^képviselő urak! Gróh József: (pk): A kérdés lényege tehát az, hogyi szembenállumk egy törvényjavaslattal, amely eat a jogot nullifikálja, illetőleg bizoaaytaLan N határidőbe kívánj^ kitolni egészen éhes embereknél, akiknél exitszteneiális szempontból volná szükség á megítélt követelésre. A másik oldalon pedig ott van a Kúria ítélete. Felmerül a> kérdés, lehet-e és szabad-e! a törvényhozásnak ilyen törvényt alkotni 1 ? A törvényhozás' szuverén. Nincs isemmi akadálya annak, hogy a törvényhozás megalkosson egy olyan törvényt, ahol nullifikálja a Kúriának"" Ítéletét, de ha éz a törvényhozás itt. ebben a teremben, ebben az épületben az állam jszuver rénitását képviseli, ott szemben, abban'ajmásodik házban a Magyar Kúrdának Ítélkezése éppen olyan tartóoszlopa ennék a nemzetnek, mint amilyen tartóos'ztlopa ennek atz országnak ez a nemzetgyűlés. Annak a, palotának homlokzatára\ ki van írva, hogy) az igazság az országoknak talpköve. Én meg vagyok róla győ' ződve, hogy meg keli inognia ennek &. talpkő* nek abban .az esetben, há nii negligáljuk á.jMá: gyár Kúriának ezt az ítéletei félretesszük sei abban á bírói ítéletben megállapított jogszabályt és egyszerű jogfosztással elvesszük azok 1 hak az• embereknek a kenyerét» akik már a \. végletekig ki vaunak éhezve. T. Haz! A v jogtörténelem ^sarkalatos tanítása, mogy amikor az állani "szuverenitásának rendelkezésével hozott törvények, és a legfőbb . bíróságnak az ítéletei keresztezik, egymást, az mindig komoly állami és társadalmi válságoknak előjele. Mindenki" tudja, érzi, hogy meg-, ingott a jogrend- Ennek a jogreitdneík az àlapjia mindig a bírói ítélet. A tyröi ítélet . tiszteletbentairtása az»' ami \az állauiniak' ^legnagyobb biztonságát nyújtja. Meggyőződésem szeiúnt súlyosan fogjuk sérteni az állam éVi de*két, há> félretesszük ia Kúria , kialakult gyár korlatát, és akkor, amikor a Kúriának erre az ítéletére sokezer ember építeni véli â2,.o jogait, ezeknek j ogai alól az érvényesülés lehetőségét kivonjuk. T. Ház! Most, ezzel a törvényi avas-lattal kapcsolatosan a jogoknak még egy fejezetével kell foglalkozni. Magyarországon az, államaiak és az egyházniak alakulásiai olyképpen fejlődött, hogy úgyszólván minden birtokot terheit a kegyuraság Intézménye. Hogy mi a kegyuraság intézménye, nem szükséges mondanom. {Felkiáltások a kommunistapárton és a po-' ciáldemokratapárton: A gyakorlatból tudjuk I Ereztük a gyakorllatból!) A f földbirtokos _ e / kegyúri tisztségéből é& "kötelezettségéből kifolyólag: tartozott a templomot és a plébániát) fenntartani. (Felkiáltások a kommunistapárton',. Az iskolát nem 1 ?) Tehát tartozott szolgálni az egyházat, amelynek szabadságát^ a- vallásnak a szabadságát törvénybe iktatták. Jlgy ezeréves történelmi "gyakorlat szerint N ez^a kegyúri kötelezettség mint elválaszthatatlan dologi teher nehezedett a magyar földbirtokra;- Teljesen közönyös volt, kié ez a birtok; aki annak a birto.kmak tulajdonosa, volt, sőt, aki azit a birtokot használta, az ja kegyúri. kötelezettségeket tartozott teljesíteni. / Ha ; az a birtok gazdát cserélt, ha az a birtok megszakadás következtében visszaháramiott az adományozóra és azt másnak adományozta, ez a kegyúri kötelezettség mindig- mint ! elválaszthatatlian - dologi teher nehezedett arra- a. birtokra. Ez a roiagyar nemzetnek egy ezeréve:» jogintézménye. Ha megbecsüléssel viseltetünk régi történelmi épületek es műemlékek. iráptsokkal inkább kell. hogy megbecsüléssel visel- \ lessünk a magyar nemzet ezeréves jogintézmó- ' •nyei iránt- ' '' \ -.. Most az a helyzet, hogy ezeknek a kegyúri kötelezettségeknek gazdája nincs. Sem az új tulajdonosok, sem az államkincstár á kegyúri kötelezettségeket nem teljesítik. - Ezeknek • a kérdéseknek legfőbb bírája az ország vallásés közoktatásügyi minisztere. Számos i ilyen vitás ügy indult. Az elsőfokú hatóságok egyike marasztaló ítéletet hozott, a makiba az eziránti keresetet" elutasította. Az ügyek harmadfok ön. a kultuszminisztérium jeïott vannak, de á kultuszminisztérium most már tíz hónap óta nem gyakorolja az őt megillető ítélkezésnek jogát* Az az érzése <az emberinek,-\hogy azért nem gyakorolja, mert fél az állam terhére m^raszfbaló ítéletet hozni. ' ^ %% Ha jogáRam vagyunk, ha törvénybe.iktattuk a vallás szabadságát, akkor magától értetődőleg azo 1 ^ akiket éz illet, akiket ez terhel,
