Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-83

881 A nemzetgyűlés 83. ülése 190. tak valamit bírói ítélet alapján az uradalomtól. Ma ezen a címen- semmit sem kaphatnak. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán.) • Hogy ezeknek Valamit juttassanak, az nem politika, nem is jog-, hanem egyszerűen erkölcsi kérdés. A magyar magánjognak egy általános szabálya az, hogy a jogutód felelős a jogelőd . tartozásaiért. Az örökös az örökhagyó, az üz, letátvevő, az üzletátadó, a megajándékozott az ajándékozó tartozásaiért felelős. Amikor ezek a Hatalmas vagyonok átmentek az állam kezére : és az szétosztotta azokat, vagy amikor ám&k a vagyonnak tekintélyes részét megtartotta, akkor meggyőződésem szerint lehetetlenség, hogy ezt, a jogszabályt mellőzzük, inert meggyőződésem, hogy az állani maga is csak olyan ' jogszabályokkal élhet, mint.. aminőket El S £1,1 át polgáraira nézve előír. Éppen ezért -lehetetlenségnek találom azt, hogy a törvényhozás olyan törvényt konstituáljon, amdly ezt- a rengeteg embert megfosztja a jogaitól és egyszersmind megalkot egy olyan jogszabályt, hqgy a jogutód a jogelőd tartozásáért nem felelős. T. Ház! A gazdasági cselédtörvény alapján a dohánykert|sze!tekre megállapított jog-) szabályok szerint annak a dohánykertéVznek és gazdasági^selédnek az ő fizetését, illetményét és járandóságait illetőleg törvényes elsőbbségi jóga volt azokra a terményekre, amelyeket a birtok az ő munkálkodásának mz eredményeként kitermelt. Eleket a törvényhelyeket a Magyar Kúriaolyanként fejlesztette ki joggyakorlatában, hogy általában véve elvileg minden mezőgazdasági birtok nmnkás'ának jogigényére, megszolgált bérére vonatkozólag alkalmazta ezt a jogszabályt és kimondotta azt, hogy aki egy mezőgazdasági birtoknak a munkása volt és neki e munkájából kifolyólag igényei és járandóságai vannak, azek az igények a törve

1 \ nyes zálogjogot, még a szerződéses zálogjogot is messzemenŐleg megelőző elsőbbségi igénynyel terhelték azt a vagyont; ha azt a vagyont eladták, annak a vételárából ezeket az igényeket az adók/sorrendjében kellett kielégíteni. Amikör a magyar jog, ráspektíve a Magyar Kúria ilyenértelmű szociális vonalon fejlesztette ki a mezőgazdasági munkások fogait s ! amikor a Magyar Kúriának ezen tevékenysége, a joggyakorlatnak ilyen alakulása valóságos gyöngye és diadala volt a magyar jogszolgáltatásnak, akkor én merőben lehetetlenségnek ta; lálom, hogy mi, a demokratikus, ,és szociális fejlődés törvényhozása, - olyan rendelkezést hozzunk, ameÜy messze visszaveti az. emberiességet és kimondjuk azt,-hogy ezeket a követeléseket, amelyeiket felsoroltam, 'amelyek, soktízezer embert érintenek, ne lehessièh érvéuiyesíteni. (Az elnöki széket délben 12 óra 17 perckor Kossa István foglalja el.) Hogy milyen vonalon ^haladt a törvényhozás, ennek ékes,példája az 1936:XI. törvénycikk, amely a hitbizómányokról rendelkezett. Ennek. azt hiszem, a 22. és 23. §-a azt mondja, hogy ha a hitbizományi vágy ont feloldják, akkor a hitbizománnyal szemben .'fennálló összels cselédi, tisztviselői vagy egyéb alkalmazotti követelések a feloldott hitbizományi vagyont,, annak minden egyes hantjai, egyetemleges kötelezettséggel 'terhelik, bárkinek tulajdonába is jussanak, sőt még ezt meghaladólag ezen NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ IV. , évi december hó 18-án, szerdánc. 882 jog*okat zálogjögilag kell ezeken az, ingatlanokon biztosítani. , Ismétlem tehát, hogy amikor' ilyén vonalon haladt a korábbi évtizedben a törvényhozás, ilyen mértékben biztosította a mezőgazdasági munkások jogait, akkor ezzel a jogfejlődéssel szemben szinte elképzelhetetlen arányú törést fog jelenteni ez a paragrafus, amely a nemzetnek sok értékes, talán sok .tízezer és ezt meghaladó számú napszámosát megfosztja a legelemibb jogaitól. / T. Ház! Erre vonatkozólag a törvényjavaslat indokolása »azt a kijelentést tartalmazza, hogy e'gyes vélt vágy esetleg fennálló jogaikat érvényesítették a jogutóddal -szemben éspedig olyan követeléseket érvényesítettek, amelyek az általános földbirtokrendezés általános rendelkezésétől el nem választhatók. Utóvégre azok az igények, amelyeiket én itt felsoroltam, , olyanok, hogy az , illetők kenyér nélkül vannak > és nyomorognak, most már közel két esztendeje, várnak illetményeikre és ha még azt kívánják tőlük, hogy várjanak a" kérdések általános rendezéséig: ebbe bele fognak halni. A munkás bére oíyan bér, amit M keil adni. A munkás bégének éveken keresztül való visszatartása bosszúért kiált az égre. Egy a jog alapján - álló és szocáilis magatartására büszke és demokratikus fejlődés irányában haladni kívánó nemzetnek nem szabad azt • mondani, hogy itt különböző peres igényeket támasztanak, ame- ' I y ékkel veszélyeztetik a földbirtok • elreinplezéséneik a sorsát. Mert, akik e jogokat érvényesííjk, azok jogokat érvényesítenek a bíróság előtt, amely azokat, ha megítéli, el kell ' ismerni

v

hÖgy azok jogfík és azokat ki kell szolgáltatni; ha pedig wem iítéli 'meg, nem kell attót félni, hogy abból katasztrófák tárnáidnak. Ma a perlekedés olyan drága, olyan költséges, \ hogy mindenki nagyon meggondolja, különösen (ha- szegény ember, hogy* pert indítsoíi és ha ezek a szegény emberek nagy számban indítottak perekéit, egészen bizonyos, hogy nem a jogtalanság, nem a joggal való visszaélés, hanem az/ egyenes igazság útján áUahak. \ A törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy ilyen igényeket érvényesítettek és a perbevont ,alperesek tudatlanságból nem védekeztek és^ így születtek meg a mulasztási bírói ítéletek, és. ezeknek kell elejét venni. Velemé.; nye-m az, hogy a törvényhozásnak igénye van varra, hogy ilyen kérdésben teljesein tisztult és? nem ilyen rendezetlen, a tényleges helyzetnek neim is; megfelelő indokolást szállítsalak eléje. Ebben a kérdésben a jogi helyzet neon úgy áll, mint ahogyan vazt a törvény javaslat indokolása mondja. Ebben a

1 kérdésben à tényleges állapot az, hogy a Magyar Kúria még folyó évii június havaiban, kimondotta, hogy ezeként a követeléseként ß, jogutód felelősséggel tartozik. És ma a törvényhozás abban a helyzetben van, hoigy a rnéMeg egyik serpenyőjében itt van a törvényjavaslat', hogy ezeket az embereket meg kell akadályozni jogaik érvényesítésében, el kell venni azt a legelemábjb/PíOlgári jogot tőlük, hogy,'igényükkel a bírósáíghoz fordulhassanak — mert ezt a legelemibb jogot, még a mj. alaptörvényünkbe sem tartottuk szükségesínek felvenni — és Ugyanakkor kimondja 'az ország legfelsőbb} bírósága, a'Kir. Kúria, hogy ezek a kötelmek a jogutódot feltétlenül terhelik. Meggyőződésem, hogy a Kir. Kúriának ezt az v

itéletét, v amelyet közölt a Magyar Nemzet, / ., ^- 5b- ; \