Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-68
77 A nemzetgyűlés 68. ülése 1H6. évi október hó 23-án, szerdán. 78 mind a felsőfokú, csak ideiglenesen felállított bíróság: is, természetes, hogy! a bírákra mindenkor vonatíkiozó általános szabályok, nemzetesen a bírói függetlenségre vonatkozó erkölcsi elvek rájuk is^ állnak. Lehetetlen, hogy bárki» akár az igazságügyminiszter úr, akár a kormány vagy akárki más a bírói függetlenséget aszal befolyásolja, hogy bármiféléi nyomást gyakoroljon a népbíróságok tagjaira. Ha olyan jelenségek merülnének : fel, hogy az igazságügyiminiiSZiteT úr nem találja megfelelőnek egyes bíráíki működését, ha úgy látná, hogy túlságosan enyhén ítélkeznek olyan súlyos bűncselekményekkel vádolt emberek dolgában akiknek a bünltetőjogi felelősségét és bűneseEtekményük súlyát sokkal nagyobb szigorúsággal kellene lemérni és megtorolni és úgy látja, hogy az ilyen enyhébb ítélkezés magánlak a demokratikus rendszernek vagy az prszág jóhínnevének árt, akkor nem tehet mást, — mivel olyan a népbíróságok konstrukciója — mint meg kell keresnie az illlető pártokat, ira kéli mutaltuia, hogy kik azok a Ibírák, aknk nem teljesítik kötelességüket helyesen, vonják meg az illető pártok az illető egyes bíráktól a bizalmukat, hívják őket vissza és delegáljanak más bírákat. Ez az egyedüli módja a népbírák iránt esetleg keletkező bizjalmaltilanság lecs ápolásának és megint alkalmas bírák kinevezésének. Ezzel szemben nui történt, mélyen t. Nemzetgyűlési Az igen t. igazságügyminiiszter úr az ©''őző hónap vége felé, amikor a Népbíróságok Országos Tanácsánál felállítottak egy új tanácsolt, a VI. tanácsot, ennek a tanácsnak az eskütételekor a teljes ülésen megjelent, Ezen a teljes ülésen resztvettek a NOT-nak a _ Népbíróságoik Országos Tanácsának, valamint a Népfőügyészségnek összes tagjai, bírói, ügyészi kara, jegyzői, a két intézmény összes f segédhivatali tisztvisé-'ői és összes altisztjei, mindenki. Ez előtt a cirka 90—100 tagú együttes cíott mondott egy beszédet az igazságücvminiszter úr. amelynek néhány mondatált — rendelkezésemre áll a gyorsírói jegyzet — fel fogóra olvasni. Az egészet nem olvashatom fel, ímert^ 15 percem van és a miniszter úr félórás beszéde nem telnék ki az én beszédidőmből. (Halljuk! Halljuk! a szabadsáűVárton.) Az .igaaságügymániszter xír ott erősen megleckéztette a Népbíróságok Országos Tanácsát és azjfc mondotta (olvassa): »A külföld véleménye lesújtó a tekintetben, hogy a háborús bűnösök elbírálásánál mi történik. Olyan szemrehányásokat kapunk, amelyeket azok, akik külföldön járnak, nem tudnak elviselni!« Azt mondja (olvassa): »Nem ítélkezés folyik ittt és nem a nép ellen elkövetett Ibűnök megtorlásahanem nagyon szép formába burkolt mentése a háborús és népéllenes bűnösöknek.« (Urii/i van! m kommunista- és a szociáldemokmtapárt soraiban.) T. Nemzetgyűlés! Elmoadotítá ennek az okfejtésnek kapósán a minászter úr, hogy a NOT ítélkezései megrontották Parkiban a" magyar békesánszokat. (Pászthory István (mszÜ: Nem hisszük!) Elmondotta, hogy míg más országokban — úgy hiszem, Franciaországra és Jugoszláviára hivatkozott — többezer kivégzés volt, addig Magyarországon mindössze 120 akasztás 'történt. (Pászthory István (msz): Mese!) Közben, mielőtt a miniszter úr beszédének' egyéb részleteire is kitérnék, csak megkérdezem egy mellékmondatban, vájjon, ha nálunk 120 ember helyett ötearet vagy tízezret akasztottad volna fel, a csehek visszaadták volna a Csallóközt, vagy lefigedték volna a 300 málMós jóvátételi összeget a nagyhaítaíltaak? (Zaj a szociáldemokratapárton.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ez nagyon egyoldalú beállítása a dolgoknak (Felkiáltások a szociáldemokratapárton: Ez a beállítás egyoldalú!) és igazán kár volt az igazságügyminiszter úrnak a békeértekezlet magyar részről való kilátástalanságát összefűzni a NOT ítélkezéseivel. (Mónus Illésné (sz): Be az is hozzájárult!) De ilyeneket is mondó 4 1 .azután a miniszter űr (olvassa): »Meg kell állapítanunk, hogy nagyon sok kifogás merül fel a NOT működése ellen. Nem akarják beláitmi, hogy ami most Parisban történik, annak a légköraeik a kialakulásához bizonyos mértékben a bíráskodás is hozzájárult« Majd azt mondja (olvassa): »Sokan azt hiszik a bírák közül, hogy talián egy rendszerváltozás jön és azért kell nekik enyhén ítélni, hogy ezt majd jó pontnak tudják be nekik.« Hát ilyen rendszerváltozás nem jöhet- ~ mondja a miniszter úr. (Révész Mihály (szd): Ebben meg is állapodtunk! — Pászthory István (msz) Megállapodtunk!) S ezt mondta még (olvassa): »Az oroszok ®gy órán belül négy páncélos divíziót juttalíhatnak Budapestre és maga az orosz hadsereg órákon belül megszállhat bennünket repülőrajok segítségével.« (Nagyiván János (kg): Csak fenyegetést kanunk!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Nem az igazságügyminiszter úr szájába való, hogy az ő á 1( taluk, a demokratikus kormányrendszer áltál 1 kreált legfelső poliiiíltlai népbíróság tagjait így leckézltesse meg az < összes segédhivatali tisztviselők s altisztek jelenlétében és azt a"a orosz hadsereget, amely minket, ezt az országot, felszabadította a némeTek nyomása alól, vagy mint mumust, vagy pedig mint mentőit; állítsa oda ennek a rmjidszernek a védelmiére, vagy a szembefordulók ijesztésére. (Pászthory István (msz): Ezzel gyanúsítja őket!) Ha itt volna az igazságü^rmániszter úr. akkor megkérdezném to&e, de távollétében is kérdem, nem gondolja-e, hogy ennek a rendszernek, magának a demokráciának a védelmét önmagában kél'l bírnia a maga erkölcsi, jogi, gazdasági alapjainak megerősítésével, kibocsátva gvökereket a nép széles räte oi eibe. hogy ez a demokrácia mindenki által óhajtott, megvédendő valami legyen. (Pászthory István (msiz): Ez a helyes! — Pásztor Imre (szd): Nem kellene ilyen beszédeké' mondani!) nem pedig egy idegen nagyhatalomnak, bármenynyire is baráti nagy haltai oimt,. a fegyvereit kell kilátásba helyeznie, hogy^ még ha el is távozik az orosz hadsereg, félórán belülit lesz, hogy megvédje a rendszert, vagy bíróságát? T. Nemzeltp-vűlés! Végül azt mondja a miniszter úr (olvassa): »Azt kérem Önöktől, igyekezzenek megtorolni a demokrácia és a nép ellen elkövetett bűnöket úgy. hogy ezzel is be; bizonyítsuk hogv a magyar néoneík semmi köze sem volt a történtekhez*« (Felkiáltások a szabadságpárton: Nem is volt! — Egy hang 1 a kommunistapárton: Csak nem kifogásoljál) T. Nemzetgyűlés! Mért oly későn, másfél é T múlva mondja az igazságügyminizster iir, a kormánynak egy tagja, hogy hangoztassuk mindenütt, hogy ennek a rendszernek es a magyar népnek nem volt köze a történt :-idiez? Miért hangzott másfél éven át hivatalos kormánynyilatkozatokban (Egy hang a szociáldemokraiapárton: Inkább későn, mint soha!) és a propagandában, hogy ez az ország bűnös volt s nem érdemei kegyelmet? (Egy hang a
